„Trump e beszédével lett elnöki”

A helyi idő szerint kedden elmondott, mintegy egyórás beszédet Paul Ryan republikánus házelnök remeknek minősítette, Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy Donald Trump „ezzel a beszédével lett elnöki”. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi csoportjának vezetője populistának nevezte Trumpot, és kijelentette: szavai és tettei között nagy a különbség.

Elemzők rámutattak, hogy a beszédben alig esett szó külpolitikáról: az elnök csak a NATO támogatásáról, az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemről és az Egyesült Államok és Izrael megtörhetetlen barátságáról szólt.

Trump szerint a zsidó temetők meggyalázására és a kansasi lövöldözésre (lelőttek egy iráninak hitt indiai férfit) született reakciók azt jelzik: az ország politikailag megosztott ugyan, de a gyűlölet és a gonoszság elítélésében egységes.

Trump hangsúlyozta, hogy meg fogja építeni a falat a mexikói–amerikai határon, és kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy az amerikai települések biztonságosak legyenek. Le kell győzni a „törvénytelen káoszt és vissza kell állítani a törvény uralmát a határokon” – szögezte le az elnök, majd fontosnak nevezte a „radikális iszlám terrorizmus elleni küzdelmet”.

Az elnök az elmúlt évekre visszatekintve azt mondta: a középosztály szenvedett az Egyesült Államokban, mert a kormány inkább külföldre összpontosította a figyelmét. Kifejtette, hogy „történelmi adóreformot készít elő, s ennek keretében csökkentik a középosztály és a vállalkozások adóit”. Trump kijelentette, hogy „itt az ideje a nemzeti újjáépítésnek”, és azt kérte a kongresszustól, hogy szavazza meg az infrastrukturális beruházásokra benyújtandó, ezermilliárd dolláros csomagtervet, valamint helyezze hatályon kívül az Obamacare-t, és helyette fogadjon el új egészségbiztosítási rendszert.

Beszéde befejező részében az elnök a védelmi költségvetés erőteljes növelését ígérte, s kifejtette, hogy ebből nem csupán a haderőt építik újjá, hanem a háborús veteránok életkörülményeit is javítják majd. A NATO kapcsán pedig elmondta, hogy „nagyon erőteljes és őszinte viták után” a tagállamok kezdik teljesíteni kötelezettségüket. A kongresszushoz intézett üzenetét Donald Trump azzal zárta: „nagyot kell álmodni”.
Az amerikai sajtó Donald Trump szokatlan stílusát hangsúlyozta. A The Washington Post azt írta, hogy Trump „meglepően elnökhöz méltó beszédet mondott”, és korábbi beszédeivel ellentétben a jelen helyzettel és a teendőkkel foglalkozott. A The New York Times optimistának minősítette az elnöki beszédet, a The Wall Street Journal szerint pedig Trump valódi elnöki víziókat vázolt fel, és ez „olyan teljesítmény volt, amilyet a republikánus vezetők vártak”.

---

A Fehér Ház kormányzó üzemmódba váltott
5 perces interjú: Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója

– Trump többek szerint ezzel a beszéddel vált elnökké, még a vele mindig kritikus média is mérsékelt dicséretet fogalmazott meg. Mi a véleménye a beszédről?

– Trump, hasonlóan a kampány néhány korábbi pillanatához, inkább azzal okozott meglepetést hogy nem okozott meglepetést, és tartotta magát a leírtakhoz. Állítólag nagyon sok időt töltött a felkészüléssel, és aktívan részt vett a szöveg megírásában is. A beszéd szerintem rendben volt, úgy tűnt, mintha végre a kampányüzemmódból kormányzó üzemmódba váltott volna a Fehér Ház. A kérdés hosszabb távon úgyis az lesz, mennyiben sikerül majd a törvényhozási programot végrehajtani, és például a költségvetéssel hogyan tudnak előrelépni március folyamán.

– Az elnök épp csak érintette a külpolitikai kérdéseket és a belpolitikára koncentrált. Ön szerint mi lehet ennek az oka?

– Az amerikai választókat alapvetően a belpolitika érdekli, ezért nem csoda hogy az elnök is inkább erre koncentrált. Külpolitikai téren inkább csak kihívások vannak, Trump itt nem vállalt további konfliktusokat. Bár a szenátus néhány tagját kifejezetten aggasztják Trump külpolitikai tervei, valójában az elnök külpolitikája sokkal tradicionálisabb, mint ahogy azt sokan várták.

– Trump ötvennégymilliárddal tervezi növelni a védelmi kiadásokat. Mire lehet ez reálisan elég, és honnan vonhatna el forrásokat?

– A külügyből és a környezetvédelmi ügynökségtől fogják elvonni, ezt már be is jelentették. Reálisan nem sok mindenre lesz elég, de jelzi hogy az elnök komolyan gondolja a hadsereg megerősítését, és áldozni is kész erre. Nagyobb kérdés az ezermilliárdos infrastruktúra-fejlesztési program, erre nehezebb lesz előteremteni a forrásokat, főleg úgy, hogy közben adócsökkentést is szeretnének végrehajtani.

– A zsidó temetők elleni támadások és a kansasi lövöldözés valamilyen új folyamat jelei, vagy csak nagyobb médiafigyelem irányul a gyűlölet-bűncselekményekre?

– Trump kifejezetten érzékeny a zsidó közösségek elleni támadásokra, s a Fehér Házból kiszivárgott hírek szerint ő maga írta bele az antiszemitizmus elleni sorokat, és ő döntötte el azt is, hogy már a beszéde elején kiemeli a témát. Családi okok miatt is érintett a kérdésben, mégpedig Jared Kushner okán, ezért antiszemitizmussal őt nem igazán lehet vádolni véleményem szerint. A Trump-féle megosztó kijelentések miatt most nagyobb figyelem övezi a gyűlölet-bűncselekményeket az Egyesült Államokban is, de nem hinném, hogy ez egy új folyamat kezdete lenne.

---

Röviden. „Moszkvának és Washingtonnak vannak közös érdekei”

- Nem kell börtönbe vonulnia Sabrina de Sousának, a CIA volt ügynökének, akit egy milánói bíróság távollétében hét év börtönbüntetésre ítélt 2009-ben Abu Omár egyiptomi imám elrablásáért. A De Sousa elleni eljárást nagy nemzetközi érdeklődés övezte, mert ő volt az egyik első CIA-ügynök, akit külföldön perbe fogtak vélt terroristák elrablásáért. George W. Bush korábbi amerikai elnök alatt bevett gyakorlat volt, hogy a feltételezett terroristákat elrabolták, majd külföldi létesítményekben kínvallatásnak vetették alá őket.

- Moszkvának és Washingtonnak vannak közös érdekei – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Krasznojarszkban. Peszkov az amerikai elnök keddi kongresszusi beszédére reagált, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész közös érdekek alapján új partneri viszonyokat kialakítani. A Kreml szóvivője szerint Moszkva türelmesen várja, hogy Trump kijelentéseit konkrét lépések kövessék, „amelyek értésünkre adják majd, hogy mire kell és lehet orientálódnunk”. Peszkov a két ország közötti együttműködés lehetséges területei közül a terrorizmus elleni harcot emelte ki.

- Az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatot kezdett szerdán, miközben Kim Dzsongun észak-koreai vezető utasította országának haderőit, hogy szükség esetére készüljenek fel az ellenségre mérendő könyörtelen csapásra. Dél-Korea az éves rendszerességgel megrendezett közös katonai manőverek védelmi jellegét hangsúlyozza, míg Phenjan „burkolt hadüzenetnek” tekinti.