Trump aláírta a 716 milliárd dolláros védelmi költségvetésről szóló törvényt

 "A hadseregünket és háborút vívó katonáinkat érintő legjelentősebb beruházás ez a modern történelemben" - jelentette ki Trump az aláírási ceremónián a New York államban lévő Fort Drum katonai támaszponton. 

 A kongresszus rekordgyorsasággal fogadta el a védelmi költségvetést, a képviselőházban 359:54, a szenátusban pedig 87:10 arányban szavazták meg. James Mattis védelmi miniszter a voksolás után megköszönte a kongresszus gyorsaságát, és mindkét pártnak kifejezte háláját az igenekért.

 A költségvetés összege 716,3 milliárd dollár. Ebből 69 milliárdot a már folyamatban lévő külföldi hadműveletekre szánnak (Afganisztánban, Szíriában, Irakban, Szomáliában), 2,6 százalékkal tervezik megemelni a hadseregnél dolgozók bértömegét, és várhatóan több tízmilliárd dollárt költ majd a Pentagon a haditengerészet, a légierő és az amerikai rakétavédelmi rendszer modernizálására. A törvény felhatalmazza a Pentagont például arra, hogy 7,6 milliárd dollár értékben 77 darab F-35-ös Joint Strike Fightert, azaz közös csapásmérő vadászrepülőgépet - ötödik generációs könnyű vadászbombázót - vásároljon a Lockheed Martin cégtől. 

A törvényben van olyan kitétel is, hogy a védelmi tárca mindaddig nem adhat F-35-ös harci repülőgépeket Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget az Oroszországgal folytatott fegyvervásárlási tárgyalások felhagyására. Törökország ugyanis Sz-400-as orosz légvédelmi rendszerek vásárlásáról tárgyal Moszkvával.

A védelmi minisztérium kérésére bekerült a törvénybe az a javaslat is, amely szerint a tárca felhatalmazást kap arra, hogy mentesíthessen az amerikai szankciók alól olyan országokat, amelyek orosz fegyverzetet vásárolnak. A védelmi tárca szándéka szerint ugyanis nem akarnak egyes államokat - azért, mert orosz fegyverzetet is vásárolnak - teljesen Oroszország karjaiba taszítani. Amerikai sajtóhírek szerint Mattis elsősorban Indiára gondolt, amely Oroszországtól is vásárol fegyvereket, és jelenleg éppen légvédelmi rendszerek megvásárlásáról tárgyal Moszkvával, ugyanakkor partner az amerikai fegyverek vásárlásában is.

Rjabkov arra reagált, hogy Donald Trump amerikai elnök hétfőn aláírta a 716,3 milliárd dolláros védelmi költségvetésről szóló törvényt, amely egyebek között egyúttal az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) megkötött egyezmény megsértésével is megvádolta Oroszországot. A jogszabály továbbá előírja az elnök számára, hogy számoljon be arról, vajon betartja-e Moszkva a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló START-3 megállapodást, az INF-egyezményt és Nyitott Égbolt-szerződést. 

Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint az összeg példátlan nagysága mellett az is nyugtalanító, hogy a jogszabály szövegébe beépítettek több olyan rendelkezést, amely az orosz-amerikai fegyverzetkorlátozási megállapodások végrehajtására vonatkozik. Azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy ürügyet keres a hadászati stabilitás és a nemzetközi biztonság megingatására. 

Mint mondta, Oroszország a katonai tervezésben figyelembe fogja venni az új amerikai katonai büdzsét, és megbízhatóan szavatolja majd saját biztonságát.

A miniszterhelyettes azt hangoztatta, hogy a Nyitott Égbolt-szerződésen belüli együttműködés finanszírozásának felfüggesztésével Washington egyoldalú eszközökkel mérgezi tovább a nemzetközi kapcsolatokat. Kifogásolta, hogy az amerikai fél az általa vitásnak tartott kérdések megoldására nem az egyezmény keretében működő konzultatív bizottságban kívánta megoldani. Állítása szerint az amerikaiak hosszú ideje igyekeznek már megnehezíteni a Nyitott Égbolt körül kialakult helyzetet, és "nem viszonyulnak konstruktív módon" az orosz fél javaslataihoz. 

Az amerikai védelmi költségvetési törvény értelmében az Egyesült Államok mindaddig felfüggeszti a szerződésen belüli együttműködést, amíg Moszkva vissza nem tér annak tiszteletben tartásához. Oroszországgal szemben az az amerikai kifogás, hogy korlátozta az átrepüléseket Moszkva és Kalinyingrád környékén, valamint az abház és a déloszét határ közelében, ezen felül nem engedélyezett eszközöket használ az ellenőrzéshez. Az Egyesült Államok ezzel szemben a Hawaii- és az Aleut-szigetek fölött korlátozta a repülést. A két fél kölcsönösen megvonta a pihenő megállásra való lehetőséget több repülőterén a másik megfigyelő misszióinak személyzete számára. 

A 2002-ben hatályba lépett Nyitott Égbolt-szerződésnek 34 részes állama van, és a rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A részes államok a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartják.

Rjabkov azt hangoztatta, hogy az Mk-41-es univerzális - manőverező robotrepülőgépek kilövésére is alkalmas - indítóállások szárazföldi telepítésével az Egyesült Államok és néhány európai NATO-szövetségese megszegi a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) megkötött egyezményt.

A külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy az új orosz fegyverzetekre - egyebek között a Szarmatra, vagy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által március 1-jén bemutatott Avangardra, a Burvesztnyikre és Poszejdonra - nem vonatkozik a hadászati támadófegyverek korlátozásáról rendelkező egyezmény. Rjabkov kijelentette, hogy Oroszország a megfelelő szakformátumokban kész lenne tárgyalni a témakörről, de az Egyesült Államok ehelyett a kérdés nyilvános "felszítására" törekszik. 

A Szarmat több robbanótöltet szállítására alkalmas, interkontinentális ballisztikus nehézrakéta, az Avangard hiperszonikus siklógép, egy interkontinentális rakéta önálló repülésre alkalmas töltete, a Burevesztnyik (Viharmadár) nukleáris hajtóművel felszerelt manőverező robotrepülőgép, a Poszejdon (Poszeidón) pedig személyzet nélküli nukleáris tengeralattjáró. 

Rjabkov szerint a Start-3 amerikai végrehajtásával kapcsolatban az amerikai féllel szemben az a legjelentősebb orosz kifogás, hogy az a hadászati eszközök hordozóinak korszerűsítésekor a régi hordozókat továbbra is nukleáris robbanótöltettel felszerelhető állapotban tartja. Ez Moszkva szerint nem egyeztethető össze az egyezmény követelményeivel.