Külföld
Trump–Putyin-találkozó: tapogatózó bizalomépítés
Az amerikai és az orosz elnök egyaránt szűkszavúan nyilatkozott a konfliktusos témákról – bár nem születtek nagy döntések, de szóba került a nukleáris leszerelés és George Soros is
„Termékeny párbeszédnek” minősítette a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott hétfői találkozóját Donald Trump amerikai elnök a közös sajtótájékoztatón Helsinkiben. Trump leszögezte: soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most, „de fél órával ezelőtt ez véget ért”. Trump hangoztatta: a diplomácia fontosabb a konfliktusnál és az ellenségeskedésnél.
Tárgyalásaink a bizalom helyreállítását szolgálják – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő a sajtótájékoztatón. Ő is kiemelte, hogy a mostani egy nehéz időszak az orosz–amerikai kapcsolatokban, de nincs objektív oka ezeknek a nehézségeknek, a hidegháború ugyanis véget ért. Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyesíteniük kell erőfeszítéseiket a közös fenyegetésekkel szemben – mondta Putyin, aki szerint ma mindkét ország teljesen új kihívásokkal néz szembe, így például azzal, hogy a nemzetközi biztonsági egyensúly veszélyes mértékben felborult, regionális válságok alakulnak ki, terjed a terroristafenyegetés és a határokon átnyúló szervezett bűnözés, a világgazdaságban szaporodnak a problémák, ökológiai és más jellegű kockázatokkal kell számolni. Mindezzel csak együttes erővel tudunk megbirkózni – hangsúlyozta az orosz elnök.
Trump ugyanebben a szellemben nyilatkozott, és kiemelte, hogy a megkezdett párbeszéd folytatódni fog, hosszabb folyamat vette most kezdetét, és több találkozóra készül Vlagyimir Putyinnal. Az amerikai elnök azt is kiemelte, hogy szerinte mindkét ország felelős az amerikai–orosz viszony megromlásáért, és a párbeszédet Moszkvával már az ő elnöksége előtt el kellett volna kezdeni. Trump azt is leszögezte: a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásról folyó amerikai vizsgálat „katasztrófa országunk számára”. Az elnök megismételte, hogy semmiféle összejátszás nem volt kampánycsapata és orosz tisztségviselők között, és szerinte azért győzött könnyedén az elnökválasztáson, mert „briliáns kampányt” folytatott.
A témához Vlagyimir Putyin hozzáfűzte, hogy az orosz állam nem avatkozott be az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztási folyamatába, és leszögezte, hogy a vádakat emlegetőknek kézzelfogható bizonyítékot kellene szolgáltatniuk.
Ugyanakkor Putyin elismerte, hogy Oroszországban is lehetnek emberek, akik a maguk véleményét képviselik és akarják érvényre juttatni, példaként pedig George Sorost hozta fel az amerikaiaknak:
„Ő mindenbe beleavatkozik, de nem gondoljuk, hogy ez az Egyesült Államok álláspontja volna. Csupán egy magánemberé.”
A konfliktuszónákról viszonylag szűkszavúan nyilatkoztak: a Krím éppen csak szóba került, de Putyin lerendezte azzal, hogy eltérőek az álláspontok. Korea ügyében ugyanakkor az orosz elnök nagyra értékelte amerikai kollégája hozzájárulását az előrelépésekhez, és kiemelte, hogy a félsziget problémái fokozatosan rendeződnek, ami nagymértékben Trump személyes közbenjárásának köszönhető.
Szíriával kapcsolatban Donald Trump megjegyezte, hogy a térségben tartózkodó amerikai és az orosz csapatok vezetői jobban együtt tudnak dolgozni, mint a két ország politikusai. Az elnök hozzátette, hogy Washington kész segítséget nyújtani a szíriai humanitárius válság civil áldozatainak, és egy kérdésre válaszolva leszögezte: Oroszországgal együtt közösen munkálkodnak majd azon, hogy segítsenek Izrael biztonságának garantálásában.
Trump számára az egyik legfontosabb kérdésnek az épülő Északi Áramlat–2 gázvezeték tűnt, amelynek szerinte tisztes versenytársa lehet az Egyesült Államokból szállított amerikai cseppfolyósított gáz (LNG), de kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, ami azt firtatta, hogy értette, amikor azt állította a héten Brüsszelben, hogy Európa az orosz gáz foglya az épülő gázvezeték miatt.
Végül az atomfegyverek is szóba kerültek, amelyeket az orosz elnök hozott szóba, és a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló START III. egyezmény hatályának meghosszabbítására szólított fel. Putyin közölte azt is, hogy konkrét javaslatokat tett Trumpnak a fegyverek korlátozásáról. A „katonai-politikai és leszerelési dossziéban” az orosz elnök szerint szerepelnie kellene a közép- és nagy hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló megállapodás végrehajtásának, illetve az űrbe telepítendő fegyverrendszerek kérdésének, akárcsak az amerikai globális rakétavédelmi rendszer körül kialakult helyzet kezelésének.
Összességében a felek megbeszélésének bizalomépítő szerepe volt, és ahogy várható volt, első kétoldalú találkozójukon nem született nagy horderejű döntés.
Vélemények
Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője: Az igencsak terhelt orosz–amerikai viszony kapcsán a holtpontról való elmozdulás jele lehet a két vezető találkozása, a habitusukból is fakadóan a személyes megbeszélés jól működhet. Moszkva sokat profitálhat a dologból, hiszen ezáltal kitörhet a 2014 óta meglévő euroatlanti szankciós és diplomáciai karanténból. Az, hogy Donald Trump találkozott Vlagyimir Putyinnal, másokat is arra bátoríthat, hogy így tegyenek, s e mozzanat beleillik a sikeres futball-világbajnokság rendezésével indított „jó szériába” is. A finnországi helyszín, amely a hidegháború óta hasonló találkozók színtere, szintén jó üzenetet hordoz. Azonban kár lenne áttörést várni, hiszen, bár Trump nyitottabbnak tűnik, mint Barack Obama, keményen fellép Oroszország ellen, akár az ukrajnai fegyvereladásokat, akár a balti és lengyelországi NATO-jelenlétet, akár a NATO-tagok védelmi kiadásainak növelését nézzük.
(VZ)
Szabó Dávid, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója: Bár sok részlet még rejtve van előttünk a tárgyalásról, beigazolódni látszik a találkozó trumpi logikája: az amerikai elnöknek a globális gazdasági témák, az amerikai külkereskedelem ügye az elsődleges, ebben pedig Moszkva kevés fenyegetést jelent. Minden másban lehetséges a megállapodás vagy a békés egyet nem értés. A kölcsönösen óvatos várakozásokhoz képest pozitívabb első benyomásokat láttunk Helsinkiben. Trumptól várható volt, hogy akkor is pozitív hangulatú, előremutató csúcsról akar majd beszámolni, ha kevés konkrétumban állapodnak meg. Trumpnak a labdarúgó-világbajnokságra vonatkozó hangzatos dicsérete a show elvárható kelléke volt, mégis fontos jelzés a jó szándékra vonatkozóan. Kötelező elem a nukleáris fegyverzetkorlátozás ügyének felvetése is, amelynek már hagyománya van a szovjet/orosz–amerikai politikai felmelegedések történetében.
(ŐM)
Mogherini: Washington a barátunk
Az Európai Unió viszonya nem változott az amerikai adminisztrációhoz – közölte tegnap Federica Mogherini EU-főképviselő. A politikus az uniós külügyminiszterek brüsszeli ülése utáni sajtóértekezleten jelentette be ezt, hozzátéve azt is, hogy az amerikai adminisztráció változása nem változtatnak az országok és népek barátságán, Európa és az Európai Unió számára az Egyesült Államok közeli partner, szoros barát marad. Mogherini ezzel arra reagált, hogy Donald Trump amerikai elnök egy vasárnapi interjúban „ellenségnek” nevezte az EU-t a kereskedelem területén.
(VZ)
Az FBI és a „boszorkányüldözés”
Még a találkozó előtt azt írta Trump a Twitter mikroblogon, hogy az amerikai–orosz kapcsolatok megromlásának az FBI és a 2016-os amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás kapcsán indított „boszorkányüldözés” az oka, legalábbis a korábbi évek elhibázott politikája mellett – ez utóbbiról Trump úgy fogalmazott, hogy „az Egyesült Államok több éve tartó ostobasága, hülyesége” az, aminek a viszony megromlása köszönhető. Az orosz külügyminisztérium, ugyancsak Twitteren, annyit reagált: „Egyetértünk.”
(ZV)