Trükkösen támad Kijev

A nyelvtörvényt 2012 óta folyamatos támadják – fejtette ki lapunknak az MTA tudományos főmunkatársa. Fedinec Csilla elmondta: a 2014 eleji politikai fordulat idején az ukrán értelmiség sikeresen tiltakozott a törvényt eltörlő parlamenti döntés ellen, mondván, egy törvényhez nem lehet baltával nyúlni. Az új jogszabály megírására felállt bizottság azonban a krími és a kelet-ukrajnai események miatt dolgavégezetlenül feloszlott. A képviselők 2016 vége óta négy törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamenthez, mind a négy szűkíti a kisebbség jogait – fűzte hozzá Fedinec, aki rámutatott, hogy a hirtelen jött alkotmánybírósági döntés nem véletlen: az ellenzék által az AB-hez a 2017-es oktatási kerettörvénnyel kapcsolatban benyújtott alkotmányossági vizsgálati kérelem nagyrészt azon alapszik, hogy annak 7. (nyelvi) cikkelye ütközik a nyelvtörvény 20. cikkelyével. Az ukrajnai magyar és román kisebbség ugyancsak erre hivatkozott. Most viszont az alkotmánybíráknak nem kell figyelembe venniük az immár hatályon kívül helyezett nyelvtörvényt e beadvány elbírálásánál. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közleményében rendkívül sajnálatosnak tartja az ukrán alkotmánybíróság politikai alapú döntését.