Külföld

Többségünket aggasztja az iszlám

Európa alkalmazkodhat a domináns identitáshoz, figyelmeztetett Maróth

A radikálisok befolyása és az integráció hiánya miatt tartanak a magyarok az iszlámtól, többek között ez derül ki egy új felmérésből.

Az iszlám vallás magyarországi megítéléséről készített felmérést a Nézőpont Intézet a hónap elején, a felmérés eredményét tegnap mutatták be Budapesten, egy iszlamizációról szóló kerekasztal-beszélgetésen. Az Egy félelemkeltő vallás címet viselő felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek háromnegyede szerint nem néhány híve alapján kell megítélni az iszlám vallást. A Nézőpont Intézet megállapította, hogy a magyarokban félelmet kelt ugyan az iszlám, de a félelem oka nem önmagában az iszlám vallás megléte, hanem részben a radikális iszlám egész iszlám vallásra gyakorolt hatása. A magyarok 64 százaléka szerint a terrorizmus jellemzőbb a muszlimokra, mint másokra, s 58 százalék szerint a muszlimok erőszakosabbak, mint mások. A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen nem az iszlám vallás az oka annak, hogy a nyugat-európai muszlim fiatalok közül egyesek terrorszervezetekhez csatlakoznak. Arról viszont erősen megoszlanak a vélemények, hogy mi lehet a jelenség fő oka: 27 százalék szerint az iszlám vallás, 15 százalék szerint a sikertelen beilleszkedés, 18 százalék szerint szociális problémák, 19 százalék szerint egyéni döntésről van szó, s közel ennyien nem tudtak mit mondani. Az iszlám vallással szembeni félelmet az is táplálhatja, hogy a megkérdezettek 73 százaléka szerint az utóbbi években Európába érkezett muszlimok nem tudnak majd beilleszkedni az európai társadalmakba. Több mint megkérdezettek háromnegyede szerint az iszlám vallás elnyomja a nőket, 64 százalék szerint veszélyes az európai társadalmakra. A megkérdezettek 57 százaléka szerint az iszlám összeegyeztethetetlen az európai életmóddal, 56 százalék attól tart, a muszlimok többségbe kerülnek.

A kerekasztal-beszélgetésen Ma­róth Miklós akadémikus termékenységi ráták felidézésével igazolta ez utóbbi félelmet, rámutatva arra, hogy a vegyes házasságokban is többnyire a muszlim fél vallása a domináns. Az orientalista szerint a bevándorlók vallásilag nem integrálódnak, bár az európai kultúrához alkalmazkodhatnak, igaz, az életük akkor zsákutcába futhat, hiszen kiveti őket a közösségük. „Igenis van integráció Európában” - fogalmazott Maróth, ám szerinte az identitásában gyenge európai társadalom fogadja el az iszlám szabályait.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakember a közel-keleti aszimmetrikus háborúról beszélt, hangsúlyozva, hogy az Iszlám Állam csak közös amerikai, európai és orosz fellépéssel győzhető le, s a Nyugatnak ehhez el kell döntenie, hogyan áll Oroszországhoz - az Iszlám Állam legyőzése a fontosabb, vagy valamilyen más cél. Mind Nógrádi, mind Sayfo Omar publicista rámutatott, hogy a közel-keleti monarchiák bevándorlás- és biztonságpolitikája szigorúbb, mint az európai.