Külföld
Többségben a szuverenitás hívei Magyarországon
Fontos vívmánynak tartják hazánkban a schengeni határmentességet
Az európai elit és a közvélemény közti különbségekről közölt tanulmányt a tekintélyes brit Chatham House, tíz ország helyzetét vizsgálva. A tanulmány szerint – amelynek magyar összefoglalóját lapunkhoz is eljuttatta a budapesti CEID think tank – „az EU jövőjét illetően még az eliten belül is hiányzik a egyetértés, míg a különböző országok átlagpolgárai között az identitás megítélésében figyelhetők meg jelentős eltérések. Élesek a törésvonalak a különböző társadalmi rétegek és az elit gondolkodása között is az Európa jövőjéről szóló kérdésekben, meglepő azonban, hogy olyan területeken, mint az európai szolidaritás, valamint az unió sikerei és kudarcai, az álláspontok szinte egybecsengenek”.
A tanulmány főbb megállapításai közé tartozik, hogy a közvélemény az elitnél sokkal kevésbé érzi, hogy profitált az unióba való belépésből, szűk többség szerint országuk jobb hely volt húsz éve. Az elit köréből a válaszadók az EU legnagyobb eredményeként leginkább a békét nevezték meg, míg a közvélemény a szabad mozgást. Itt is van megosztottság: a magyarok, az olaszok és a lengyelek legjobban valóban Schengennek örülnek, a franciák és a belgák az eurónak, a németek és osztrákok a békének, a spanyolok és görögök a szabad mozgásnak. Az unióban közösen domináns érzés a pesszimizmus, a magyarok viszont magabiztosak az uniót illetően. A magyarok 45 százaléka szerint az ország profitált az EU-csatlakozásból, s csak 21 százalék szerint nem. Mindössze a magyarok 21 százaléka adna át több jogkört Brüsszelnek, 35 százalék elégedett, 45 százalék pedig visszavenne jogosultságokat. A magyarok háromnegyede szerint a Brexit gyengíti Európát, s hazánkban gondolják ezt a legtöbben az összes tagállam közül. Negyven százalék számít arra, hogy egy évtizeden belül más is kilép. Összehasonlításképp: a görögök 80 százaléka vélekedik úgy, hogy még egy tagállam elhagyja az uniót egy évtizeden belül.
A magyarok támogatják a leginkább a török EU-csatlakozást (52 százalék), míg a legkevésbé Ausztria (16 százalék).
A tanulmány főbb megállapításai közé tartozik, hogy a közvélemény az elitnél sokkal kevésbé érzi, hogy profitált az unióba való belépésből, szűk többség szerint országuk jobb hely volt húsz éve. Az elit köréből a válaszadók az EU legnagyobb eredményeként leginkább a békét nevezték meg, míg a közvélemény a szabad mozgást. Itt is van megosztottság: a magyarok, az olaszok és a lengyelek legjobban valóban Schengennek örülnek, a franciák és a belgák az eurónak, a németek és osztrákok a békének, a spanyolok és görögök a szabad mozgásnak. Az unióban közösen domináns érzés a pesszimizmus, a magyarok viszont magabiztosak az uniót illetően. A magyarok 45 százaléka szerint az ország profitált az EU-csatlakozásból, s csak 21 százalék szerint nem. Mindössze a magyarok 21 százaléka adna át több jogkört Brüsszelnek, 35 százalék elégedett, 45 százalék pedig visszavenne jogosultságokat. A magyarok háromnegyede szerint a Brexit gyengíti Európát, s hazánkban gondolják ezt a legtöbben az összes tagállam közül. Negyven százalék számít arra, hogy egy évtizeden belül más is kilép. Összehasonlításképp: a görögök 80 százaléka vélekedik úgy, hogy még egy tagállam elhagyja az uniót egy évtizeden belül.
A magyarok támogatják a leginkább a török EU-csatlakozást (52 százalék), míg a legkevésbé Ausztria (16 százalék).