Külföld

Több védelemre számítanak a németek a hatóságoktól

Látszatmegoldásnak tartják az osztrák szociáldemokraták a menekültbefogadási plafon csökkentését

A karácsony előtti terrorista merénylet után kritikusabbak lettek a hatóságokkal szemben a németek, mutatta ki egy közszolgálati felmérés. Ausztriában eközben a befogadás felső határán vitatkoznak a néppárti-szociáldemokrata nagykoalíció politikusai.

menedékkérők 20170114
Kitoloncolási őrizet vár az elutasított menedékkérőkre (Fotó: Reuters - Elias Marcou)

Megváltozott a német közhangulat a karácsonyi előtti berlini terrortámadás óta a ZDF Politbarometer nevű kutatása szerint, amely megállapította, hogy a lakosság 51 százaléka szerint a hatóságok nem tesznek eleget a terrortámadások megakadályozásáért, míg 43 százalék elégedett a védelemmel. Amíg legutóbb kérdezték őket ugyanerről – még azelőtt, hogy egy tunéziai terrorista kamionnal hajtott egy karácsonyi vásárba –, 62 százalékuk még elégedett volt a hatóságok munkájával.

Heiko Maas igazságügyi miniszter elismerte, hogy a hatóságok hibáztak a 12 halálos áldozatot és 53 sebesültet követelő kamionos támadás ügyében. Heiko Maas a ZDF egy csütörtök esti vitaműsorában elmondta, hogy rövidesen elkészül egy átfogó, valamennyi biztonsági szerv tevékenységét elemző jelentés arról, hogy miért nem tudták megakadályozni a támadást annak ellenére, hogy ismerték és közveszélyes iszlamistaként tartották számon az elkövetőt, Anis Amrit. Heiko Maas kiemelte: az már biztos, hogy „mindannak alapján, amit most tudunk, senki sem mondhatja, hogy nem történtek hibák”. Maas és Thomas de Maiziere belügyminiszter a napokban terrorellenes intézkedéscsomagot jelentett be, amely az Amri-ügy tanulságaira épül. A tervezett lépések között szerepel, hogy kiegészítik a kitoloncolási őrizetbe vétel jogalapját, a kormány szándékai szerint olyan elutasított menedékkérőket is kitoloncolási őrizetbe lehet majd helyezni, akiket terrorszervezethez fűződő kapcsolatok miatt közveszélyesként tartanak számon. Várhatóan bevezetik azt is, hogy – lábbilincsként is emlegetett – elektronikus nyomkövető eszköz viselésére lehet kötelezni közveszélyes iszlamistákat.

Eközben Ausztriában koalíciós vita folyik a sokak által bírált menekültbefogadási kvótáról. A kormány tavalyi döntése értelmében 2016-ban 37 500, 2017-ben 35 ezer, 2018-ban 30 ezer, 2019-ben pedig 25 ezer menedékkérelmi eljárás indulhat az országban. A kisebbik koalíciós párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) – legutóbbi javaslata szerint – integrációs okokra hivatkozva a felére, vagyis 17 500-ra csökkentené Ausztria idei évre előirányzott menekültbefogadási kvótáját. Reinhold Mitterlehner alkancellár szerint a javasolt szám nem „kőbe vésett”, hanem jelzés Európának, hogy határozottan változtatnia kell a menekültügyi politikán. Az Ö1 rádiónak nyilatkozó Christian Funk alkotmányjogász szerint konkrét számoktól függetlenül jogilag megkérdőjelezhető a menekültek számának korlátozása. Úgy vélte: hiányzik a jogi alapja az intézkedésnek, hogy a menekültügyi hivatal egy bizonyos határ felett nem fogad be több kérelmet.

A néppárti javaslatot követően Christian Kern kancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke arról beszélt, hogy a bevándorlást „alapvetően korlátozni kell”, azonban nem elegendő a számok meghatározása. A nagyobb kormánykoalíciós párt vezetője az integráció fontosságát hangsúlyozta. Meglátása szerint konkrét intézkedésekre, például visszatoloncolási szerződések megkötésére lenne szükség. Hans-Peter Doskozil védelmi miniszter szerint az ÖVP javaslata „látszatmegoldás”. Úgy vélte, hogy a bevándorlást nem csak „statisztikák szintjén”, hanem konkrét lépésekkel kell megállítani. Doskozil a politika hibájának nevezte, ha az embereknek olyan megoldást kínálnak, amelyet nem tudnak betartani. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet „emberi jogokat sértőnek” tartja a néppárti javaslatot.


Abdeslam nem szégyenkezik tetteiért

Allahnak alávető muzulmánnak nevezte magát Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i százharminc áldozatot követelő párizsi merénylet kitervelője egy levélben, amelyet válaszként küldött párizsi börtönéből egy rejtélyes nőnek. A Libération által pénteken közölt, helyesírási hibáktól hemzsegő francia nyelvű levélrészletben Abdeslam úgy fogalmaz: „Először is nem félek magamról bármit is mondani, mert nem szégyellem magam azért, aki vagyok, és hát mi rosszabb mondható el annál, amit eddig mondtak (rólam)” – tette hozzá. A lap szerint Abdeslam nagyon sok levelet kap.