Külföld

Több szabadság kell a tagállamoknak

Vilimsky: Azért beszélnek annyit Magyarországról az EP-ben, hogy a baloldal elterelhesse a figyelmet a valódi problémákról

Fellépne a gazdasági bevándorlás és a hatáskörök további központosítása ellen az Európai Unióban szövetségeseivel az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Harald Vilimsky, a párt főtitkára és EP-delegációvezetője lapunknak beszélt a Déli Áramlatról, s arról is, hogy már épp elég szó esett a magyarokról Brüsszelben.

vilimsky
Harald Vilimsky szerint rövidlátó döntés volt megtorpedózni a Déli Áramlat tervét (Fotó: Europa.eu)

– A francia szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo elleni támadás és a hozzá kapcsolódó túszdráma okait minden politikai erő keresi. Mi a szabadságpárti magyarázat?

– A merénylők és radikális muszlim támogatóik nem tudnak mit kezdeni a felvilágosult európai világképpel, megvetik azt. A Korán szó szerinti, fundamentalista értelmezése összeegyeztethetetlen a nyugati értékkel, önmagában is óriási veszélyt jelent. Az iszlám csak akkor lehet kompatibilis a mi értékeinkkel és vallásszabadságunkkal, ha átesik azon a modernizációs folyamaton, amin a kereszténység is. A Charlie Hebdo provokációival persze feszegette a határokat, de ez akkor sem lehet egy ilyen merénylet vagy más erőszakos cselekmény alapja.

– Hogyan lehetne megelőzni egy újabb tragédiát?


– A hatóságoknak be kell tiltaniuk minden olyan szervezetet, ahol a radikális iszlámot hirdetik, mert ennek terjedése növeli a terrorveszélyt. Ugyanígy fel kell lépni a szélsőséges prédikátorok és mecsetek ellen. A következő lépés pedig az iszlám országokból való bevándorlás korlátozása, a már itt élő muszlim közösséget pedig jobban kell integrálni a társadalomba.

– Elégedett a pártja tavalyi évével?

– Az FPÖ számára 2014 is egy sikeres év volt, megerősödtünk a helyhatósági és tartományi választásokon, valamint nagy siker volt az EP-választás is, hiszen sikerült elérnünk a húsz százalékot és megdupláztuk a mandátumaink számát. Négy képviselőnk van az Európai Parlamentben (EP), s egy ilyen kis ország esetében, mint Ausztria, ez sokat számít. Frakciót ugyan nem sikerült még alakítanunk, de sikeresen működünk együtt a partnereinkkel – a francia Nemzeti Fronttal, az olasz Északi Ligával, a Flamand Érdekkel és a holland Szabadságpárttal. Sok mindenben egyetértünk, a csoportunk stabilabb némely hivatalos frakciónál is, gondoljunk csak a brit Függetlenségi Párt által vezetett Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európájára. Mindenesetre bízom benne, hogy 2015 első felében már sikerül elegendő partnert találnunk a frakciónkhoz (a képviselőcsoport alapításához további két tagállam pártjára vagy képviselőjére lesz szükség – a szerk.).

– Ha frakciót nem is, európai pártot azonban sikerült alapítani szövetségeseikkel. Miért fontos ez?

– Ellensúlyozni akarjuk a baloldali túlsúlyt, továbbá olyan egységes európai erővé válni, amely megmutatja, hogy a hazafias pártok nem az egyes nemzetek rivalizálásában határozzák meg magukat. Ez az Európa a sokszínűségen és a pluralizmuson alapul. Az EU nem maga Európa, hanem nagy népek és országok összessége, s mi, hazafias pártokként szeretnénk megerősíteni őket a centralizmussal szemben.

– Melyek a központi témáik?

– Elsődleges célunk a hatáskörök további központosításának, ezáltal az Európai Bizottság hatalma növekedésének megállítása. A továbbiakban pedig szeretnénk, ha olyan kérdések, mint a mezőgazdaság, a szociálpolitika vagy a gazdasági és monetáris politika újra nemzeti kézbe kerülnének. Újra kell szervezni az unió közös kül- és biztonságpolitikáját is, hiszen az EU jelenleg az Egyesült Államok meghosszabbított karja. Függetlennek kell lennünk, meghatározni a saját prioritásainkat, jó és békés viszonyt ápolni mind az Egyesült Államokkal, mind Oroszországgal. Komolyan meg kell erősíteni az Európai Unió külső határainak védelmét, hogy úrrá legyünk a gazdasági menekültek tömeges bevándorlásán. Az unió túl keveset tesz ezen a téren, ami a baloldali pártok jelentős befolyására vezethető vissza, pedig a bevándorlás korlátozásának ügye ma központi kérdés.

– Mára hirdetett tüntetést Bécsbe az iszlamizációellenes Pegida mozgalom. Támogatja?

– Minden, Európa iszlamizációja elleni tevékenység üdvözlendő. Ugyanakkor Ausztriában van egy erős FPÖ, amely már – a választók által is értékelt módon is – a zászlajára tűzte ezt a kérdést, szóval a Pegida bécsi szárnyára azért nincs ebből a szempontból akkora szükség, mint Németországban, ahol nem áll a mozgalom mellett jelentős politikai erő és parlamenti képviselet.

– Az Európai Parlamentben tagja az alapjogi bizottságnak. Szükségesnek tartja, hogy még mindig napirenden tartsák Magyarországot?

– Az állítólagos magyarországi problémák folyamatos tematizálása mögött egyértelműen politikai motiváció áll. A baloldal ezt arra használja fel, hogy elterelje a figyelmet a valódi gondokról.

– Magyarország és Ausztria is támogatta a Déli Áramlat gázvezetéket. Hogyan értékeli a helyzetet most, hogy mégsem valósul meg?

– Nagyon fontos projekt lett volna a Déli Áramlat, hiszen jelentősen hozzájárult volna Nyugat-Európa energiabiztonságához. Rövidlátó, és a legkevésbé sem volt bölcs döntés az Európai Bizottságtól, hogy megtorpedózta ezt a tervet. Az oroszok reakciója érthető, noha azért bízom benne, hogy valamilyen formában mégiscsak megvalósul majd ez a vezeték.



Kövér László: Nem viselhetjük a terheket

Hazánkra egyelőre csak tranzitországként tekintenek az illegális migránsok, de Magyarország e tekintetben nem kíván olyan terheket viselni, amelyeket nyilvánvalóan nem fog elbírni – jelentette ki tegnap az Országgyűlés elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Kövér László szerint hazánk költségvetése nem bírja el az illegális bevándorlók tömegének élelmezését és elszállásolását. A házelnök hozzátette: miközben az Európai Unió központjában a politikailag korrektség uralja a közbeszédet, a „szennyes valóság” azoknak az országoknak az ellátórendszerén csapódik le, amelyek követelik, hogy értelmes, emberi nyelven beszéljünk arról a kihívásról, amely az utóbbi tíz–húsz év legnagyobb kihívásának ígérkezik az unió jövője szempontjából. Kövér László beszélt arról is, hogy az európai központok négy éven át igyekeztek Magyarországot kényszerpályán tartani, de erről az ország leszállt, s ezért sikeresen tudta kezelni a saját problémáit. Ezt bizonyítja, hogy a devizahitelek forintosításával megtett lépés néhány hónap után Európa-szerte egészen más megvilágításba helyezte a magyar gazdasági modellt – magyarázta a házelnök.