Külföld
Több mint négyszáz sérültje van a bukaresti kormányellenes tüntetésen történt összecsapásoknak
A romániai politikusok egyhangúlag elítélik az erőszakot a csendőrség fellépését azonban eltérően értékelik
Marius Miliataru csendőrségi szóvivő szerint azért nem lehetett kiemelni a tömegből a rendbontókat, mert azok kisebb csoportokban a tömegben mindenütt elvegyülve, a békés tüntetőket pajzsként használva, hátulról dobálták - többnyire vizes-palackokkal, később kövekkel és kerítésdarabokkal - a csendőröket. A szóvivő szerint fennállt a veszélye annak, hogy a rendbontók kiemelése során védtelen emberek sérülnek meg, a tüntetők pedig egyébként is ellenségesen viszonyultak a karhatalom minden megmozdulásához, ezért a csendőrség csak "védekezésre" szorítkozott.
A szóvivő nem nevezte meg: kikből álltak, honnan jöttek azok a "szervezett csoportok", amelyek az erőszakot provokálták, még azt a korábbi, éppen a csendőrségtől származó információt sem akarta már megerősíteni, hogy "ismert futball-huligánokról" van szó.
Az első erőszakos cselekmények már délután elkezdődtek, ezt követően a karhatalom folyamatos "ostrom" alatt állt, volt amire könnygázzal, vízágyúval, fizikai erő alkalmazásával válaszolt - magyarázta a szóvivő. A csendőrség működését szabályozó törvényre hivatkozva emlékeztetett: amikor támadás éri a rendfenntartó erőket, azoknak meg kell védeniük magukat és azokat az intézményeket, amelyek védelmére kirendelték őket.
Bukarest prefektusa (kormánybiztosa) 23 óra után néhány perccel adta ki a tömegoszlatási parancsot, azután, hogy egy - a garázdák által megtámadott gyorsétkezdéhez vezényelt, a tömegen áthatolni próbáló - csendőrkülönítmény két tagját körbevették és ütlegelni kezdték a huligánok. Egyikük, egy csendőrnő, súlyos fejsérüléssel és nyakgerinc-törés gyanújával került kórházba - a szóvivő szerint nem kizárt, hogy "egy életre megbénult". Amikor földre került, lőfegyverét is ellopták: az elkövetőt videó-felvételek segítségével próbálják azonosítani.
A csendőrség azt állítja, hogy - mivel a tüntetők között rengeteg nő és gyerek is volt - "fokozatosan, mérsékelten" alkalmazott erőt, időt hagyva minden "jóhiszemű" embernek, hogy elhagyja a teret. A csendőrök elutasították azokat az ellenzéki vádakat, amelyek szerint "aránytalan és brutális" fellépésük vezetett az erőszakhoz. Az erő alkalmazásának jogosságát a katonai ügyészség vizsgálja.
Pénteken a nyári szabadságuk idején külföldről hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjai szerveztek tüntetést korrupcióellenes jelszavakkal a román kormány épülete előtt, a Dancila-kormány leváltását követelve. A sok tízezer tüntető közé provokátorok vegyültek, a csendőrség pedig órákon keresztül könnygázzal és vízágyúval próbálta megfékezni a rendbontókat, éjszaka pedig erővel kiszorította a tüntetőket a térről.
A román politikusok egyhangúlag elítélik az erőszakot a csendőrség fellépését azonban eltérően értékelik
A román politikai élet valamennyi szombaton megszólaló szereplője elítélte a tüntetésen kirobbant erőszakot, arról azonban pártállásuk szerint eltérő az álláspontjuk, hogy kit terhel a felelősség a több mint 450 ember sebesülését okozó összetűzésekért, illetve arról, hogy helyesen jártak-e el a csendőrök, amikor órákon keresztül dulakodással és könnygázzal válaszoltak a provokációkra, majd késő este, két kollégájuk bántalmazását a több tízezres tüntetés erőszakos feloszlatásával torolták meg.
A szociálliberális kormánnyal szemben álló Klaus Iohannis államfő elítélte a hatóság brutális fellépését, szerinte a csendőrségnek vannak eszközei a rendbontók elszigetelésére és semmi sem indokolta a békés polgárok veszélyeztetését, emberek ütlegelését. A jobboldali elnök jelentést vár az esetről Carmen Dan belügyminisztertől, és büntetőjogi vizsgálatot kért a legfőbb ügyésztől a vétkesek felelősségre vonása érdekében. Augustin Lazar legfőbb ügyész közölte, hogy a katonai ügyészség már hivatalból bűnvádi eljárás indított a csendőrség erőszakos tömegoszlatásának kivizsgálására.
Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök elítélte a "civil megmozdulást eltérítő", garázdálkodó, a rendfenntartó erőket támadó "szervezett rendbontókat", akiknek az azonosítását a titkosszolgálattól várja. A kormányfő azokat a politikusokat is bírálta, akik a drámai helyzetből a hatóságok elleni "alaptalan vádaskodással" próbálnak hasznot húzni.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közleményben válaszolt, amelyben elítélt minden olyan "összeesküvés-elméletet", amellyel a szolgálatot be akarják vonni a politikai csatározásokba.
A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) - amely ellen a tüntetést meghirdették - bocsánatkérést követelt Iohannistól, amiért az államfő vádaskodásával szerinte "aláássa az állami hatóságok tekintélyét" és ezzel úgymond a rendfenntartók elleni támadások folytatását bátorítja.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke külön közleményt adott ki, melyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy "az ellenzék és az államfő által támogatott szervezett csoportok az ország alkotmányos rendje ellen intézzenek támadást" a főváros szívében, a kormány épülete előtt. Párttársai is Iohannisra mutogatnak: Liviu Pop szenátor szerint az államfő tartozik magyarázattal, amiért "a szavazói" csendőröket vernek.
Ludovic Orban, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint a rendfenntartó erők, a futball-huligánokkal összejátszva előre eltervezett módon provokáltak erőszakot a diaszpóra pénteki tüntetésén, hogy lejárassák a nagyszabású kormányellenes megmozdulást.
Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a demokrácia gyásznapjának nevezte a péntekit, amikor az állampolgárok szolgálatára felesküdött csendőrség a kormánypárt eszközévé silányult. "Ide vezet az, mikor büntetett előéletű alakok kerülnek az ország élére" - sommázta az ellenzéki pártvezér, a korrupcióért egyszer már jogerősen elítélt, és újabb korrupciós perben vádlottként szereplő Liviu Dragnea PSD-elnökre utalva.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy Facebook-bejegyzésben rámutatott: az RMDSZ elítél mindenféle szélsőséges megnyilvánulást, mert senkinek sincs joga a polgárok szabad véleménynyilvánítását erőszakkal megakadályozni, sem a csendőrségnek, sem az erőszak kiprovokálásának szándékával Bukarestben utcára vonult csoportoknak.
A politikusok - ellenfeleikre mutogatva - valamennyien az erőszak megfékezését, a vétkesek felelősségre vonását sürgetik. Közben a közösségi portálokon ellenzéki csoportok újabb kormányellenes demonstrációt hirdettek szombat estére a kormány székháza elé, a Victoria-téren pedig már a koradélutáni órákban gyülekezni kezdtek a tüntetők.