Több mint ezer halottja van a mianmari összecsapásoknak

Az ENSZ által közölt szám több mint a kétszerese a mianmari kormány által a héten ismertetett mérlegnek, amely szerint legalább 414 ember, köztük 371 lázadó, a kormányerők 15 tagja és 28 civil halt meg a rohingja lázadók és a biztonsági erők összecsapásaiban.

 

A világszervezet menekültügyi főbiztosságának pénteki friss közlése szerint az erőszak elől már mintegy 270 ezer rohingja menekült el Mianmarból Bangladesbe. 

Az összecsapások az utóbbi napokban is folytak az északnyugati Arakán államban, ahol augusztus végén rohingja muzulmán szélsőségesek összehangolt támadásokat követtek el rendőrőrsök ellen, amire válaszul a mianmari hadsereg átfogó "tisztogatási műveletbe" kezdett.

Arakán államban több mint egymillió rohingja él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket (noha néhány évvel ezelőtt ugyanez a kormány vonta meg állampolgárságukat), nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák.

Pénteken a malajziai parti őrség vezetője közölte, hogy Malajzia hajlandó átmenetileg befogadni a Mianmarból menekülő rohingja muszlimokat.

A Mianmartól több száz kilométerre délre fekvő Malajzia jelenleg is már több mint százezer rohingja menekültnek ad otthont, de az erőszak kiújulása miatt újabb, menekülőket szállító hajók érkezésére számítanak.

Zulkifli Abu Bakar a Reutersnek elmondta: még nem érkeztek új menekültek Mianmarból, de ha erre sor kerül, a malajziai parti őrség nem fogja őket visszafordítani. Szükség esetén a dokumentumok nélkül érkező külföldiek számára létrehozott menekültközpontokban fogják elhelyezni a Mianmarból érkező menekülőket - mondta.

Thaiföld szintén jelezte, hogy előkészületeket tesz a mianmari erőszak elől menekülők befogadására.

Nem vonható vissza Aung Szan Szú Kji mianmari vezető Nobel-békedíja - közölte pénteken a Nobel-békedíj adományozását felügyelő Norvég Nobel Intézet.

Az intézmény szerint a Nobel Alapítvány szabályai nem teszik lehetővé azt, hogy egy kitüntetettet megfosszanak díjától, ami a díjat alapító Alfred Nobel végakaratának is ellentmond.
A mianmari vezetőt bírálók a kitüntetés visszavonását azzal indokolják, hogy meglátásuk szerint Aung Szan Szú Kji szemet huny a muszlim rohingja kisebbség tagjainak mianmari üldöztetése felett. Ehhez hasonló véleménycikket közölt a héten például a The Guardian című baloldali brit napilap. A mianmari vezető díjának visszavételét követelő internetes petíciót pedig már több mint 386 ezren írták alá.
A mianmari vezető 1991-ben "a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott erőszakmentes küzdelméért" kapta meg a Nobel-békedíjat.
Aung Szan Szú Kjit az országot korábban irányító katonai junta bebörtönözte, majd házi őrizetben tartotta; hiába nyert pártja 1990-ben elsöprő többséggel, az eredményt a katonai diktatúra megsemmisítette. A junta a 2010-es évek elején viszont főleg gazdasági kényszerből úgy döntött, hogy kénytelen nyitni a világ felé, így fokozatosan felszámolta a katonai diktatúrát. Aung Szan Szú Kji tavaly óta külügyminiszter és első államtanácsos, vagyis gyakorlatilag ő a miniszterelnök.
Az ENSZ pénteken közölt adatai szerint valószínűleg már több mint ezren - többségében a rohingja muszlim kisebbség tagjai - vesztették életüket az elmúlt két hét mianmari összecsapásaiban. A világszervezet menekültügyi főbiztosságának pénteki friss közlése szerint az erőszak elől már mintegy 270 ezer rohingja menekült el Mianmarból Bangladesbe.
Yanghee Lee, a világszervezet mianmari különmegbízottja arra kérte a mianmari vezetőt, hogy "mutassa meg a világnak, hogy egy szabad és egy demokratikus Mianmarért harcolt" korábban, és "mozgósítsa magát" a krízis rendezésének érdekében.