Több fronton is támadásban a migránspártiak

Biztonságpolitikai kockázatként kellene kezelni a migrációt – mondta a miniszter (Fotó: MTI - KKM - Burger Zsolt)

„Magyarország nyílt lapokkal játszik, őszintén és világosan. Nem támogatta a migrációs csomagot, és világossá tette, hogy ellen fog állni minden olyan kísérletnek, ami azt utólag meg akarja erősíteni” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tagállamok és az Arab Liga tagországai külügyminisztereinek tegnapi brüsszeli tanácskozása után. A tárcavezető szerint „lelepleződött a brüsszeli bevándorláspártiak hazugsága”, mivel bár kilenc uniós ország is elutasította az ENSZ globális migrációs csomagját, és azzal is altatták a tagállamokat, hogy az nem is kötelező érvényű, mégis megpróbálják a csomagot „részleteiben átnyomni”, és a jogi életben hivatkozási alappá, a nemzetközi jogi és politikai élet részévé tenni. Magyarország éppen ezért nem támogatta a tegnapi találkozó tervezett záródokumentumát sem. Szijjártó szerint az állásfoglalás migrációról szóló része elfogadhatatlan, bátorítja a migrációt ahelyett, hogy biztonsági kockázatként kezelné. Tegnap reggeli hírlevelében egyébként a Politico is beszámolt arról, hogy a kormány már múlt héten, nagyköveti szinten elutasította a dokumentumot, ami a brüsszeli lap információja szerint sokakat megdöbbentett. A 444.hu úgy értesült, hogy a német uniós nagykövet pedig lényegé­ben az uniós források csökkentésével fenyegetőzött a magyar kormány bevándorlásellenes álláspontja miatt. A külügyminiszter arról is beszámolt, hogy sikeres kétoldalú találkozókon folytatott megbeszélést az egyiptomi, a jordániai, a szudáni külügyminiszterrel, a libanoni ügyvivő külügyminiszterrel, valamint a palesztin kül- és diaszpóraügyi miniszterrel.

A Politico tegnap arról is írt, hogy vasárnap Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, – aki éppen az Európai Szocialisták Pártjának (PES) EP-választási csúcsjelöltjeként kampányolt Rómában – azzal vádolta meg az Európai Néppártot (EPP), hogy „szélsőjobboldali erőket juttathat a hatalomba” a választásokon. A munkáspárti politikus arra utalt, hogy szerinte a jobbközép pártcsalád a többség megszerzése érdekében koalícióra léphet a lengyel kormányzó Jog és Igazságosságot (PiS) is soraiban tudó reformkonzervatív ECR-frakcióval, vagy a bevándorlásellenes erőkkel, például Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel és szövetségeseivel.

A Fidesz szerint Timmermans nyilatkozata „George Soros EP-választási kampányának a része”. Hidvéghi Balázs, a párt kommunikációs igazgatója tegnap hangsúlyozta, Timmermans Soros egyik legszorosabb szövetségese, rendszeresen egyeztetnek, a milliárdos pedig intenzív kampányt indított, hogy Timmermans és a hozzá hasonló bevándorláspárti politikusok kerüljenek ki győztesen a május EP-választásból. „Timmermans tehát azért támadja Magyarországot, mert mi az útjában állunk annak a bevándorláspárti politikának, amit meg akarnak valósítani” – összegezte.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár pedig tegnap egy londoni sajtóbeszélgetésen magyarázta a kormány migrációs politikáját. Elmondta: a magyar gazdasági átalakítás stratégiájának hajtóereje is az, hogy a gazdaság ne a migrációtól függjön, hanem a Közép-Európában hozzáférhető erőforrásokra támaszkodjon. „Nincs olyan terv, amely a munkaerőpiac számszerű igényeit minden évben több százezer máshonnan érkezővel oldaná meg” – fejtette ki. Kovács szerint a kormány nagyon erőteljes migrációellenes hozzáállásából számos, olyan területen hozott döntés is levezethető, mint a demográfia, a társadalmi intézmények, a szociális intézkedések, az intézményi politika.

Az Európai Tanács részéről tegnap lapunknak megerősítették, hogy a Magyarországgal szembeni, az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárás jelenlegi állása napirendre kerül az Általános Ügyek Tanácsa – azaz az uniós ügyekért felelős miniszterek – február 19-i ülésén. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap Bukarestben tárgyalt az Európai Unió soros elnökségét ellátó Románia uniós ügyekért felelős miniszterével, George Ciambával. Gulyás az MTI-nek elmondta, nem az EP-kampányban kell a Magyarország ellen politikai megfontolásból indított eljárást megtárgyalni, de ezen a téren Romániából „nem hiányzik a jó szándék” Hangsúlyozta, az eljárást egyértelműen Magyarország bevándorláspolitikája miatt indították az EP-ben többségben lévő bevándorláspárti erők. Hozzátette, reméli, hogy az erőviszonyok megváltoznak a májusi választás után.

Észak-Irak népének hálája kíséri a magyarokat

Az üldözött keresztényeknek nyújtott magyar támogatást méltatta az s4c.news nevű keresztény portálnak Stephen Rasche, a Segítség a Szükségben Szenvedő Egyháznak katolikus jószolgálati világszervezet ninivei újjáépítési projektjének vezetője. A Hungary Helps program kapcsán kiemelte: amikor az Európai Parlamentbe ment meghallgatásra, az értetlenkedőknek a tell-aszkufbeli – helyben és igényre szabva, az egyházzal összefogva – nyújtott magyar segítségnyújtással példálózott, amelynek segítségével hatvan nap alatt sikerült megmenteni a várost – mondta, hozzátéve: ha csak öt Magyarországhoz hasonló ország követné a példát, Irak keresztény népe megmenekülne; emellett tolmácsolta Észak-Irak népének háláját. Eközben az Ö1 osztrák közszolgálati rádió arról számolt be, hogy bár Ausztria tavaly mintegy 4700 bevándorlót toloncolt ki, annak több mint 60 százaléka európai ország állampolgára volt, 45 százaléka ráadásul EU-állampolgár; szlovákok, szerbek, magyarok és románok vezették a listát, Európán kívüliek csak ezután következtek. (ZV)