Titkolná az EP, ki fizeti a civil szervezeteket

Nagy többséggel – 368 igen, 161 nem szavazat és 60 tartózkodás mellett – megszavazta tegnap az Európai Parlament plenáris ülése a német zöldpárti Sven Giegold átláthatóságról szóló jelentését. Az EP híradása szerint a javaslat célja, hogy az uniós törvényhozás folyamata alatt végig, azonnal elérhetőek legyenek a polgárok számára az információk és dokumentumok. A javaslat emellett szorgalmazza a lobbicsoportok és képviselők kötelező regisztrációját, valamint ezen csoportok pénzügyi beszámolóját. Az EP-képviselők csak akkor találkozhatnának lobbistákkal, ha azokat korábban regisztrálták. Hasonló igényeket támasztanának az Európai Tanáccsal szemben is.

Giegold szerint a jelentés azt mutatja, megérte a hosszú küzdelem a több átláthatóságért és erősebb etikai szabályozásért, növelve ezzel az uniós intézményekbe vetett bizalmat.

Noha az EP baloldali-liberális-zöldpárti többsége megszavazta, a legnagyobb képviselőcsoport, a Fideszt is soraiban tudó jobbközép Európai Néppárt elutasította a jelentést. Tegnapi közleményében hangsúlyozta, a jelentés „titokban tartaná” a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k finanszírozását, azaz az átláthatóság jelszava mögé bújva azt akadályozná meg, hogy „fény derüljön arra, hogyan használják az adófizetők pénzét az NGO-k finanszírozására”. A Néppárt szerint a baloldal és a zöldpártiak „képmutatóak”, amikor teljes átláthatóságot követelnek az EP-képviselőknek és a lobbicsoportoknak, de nem várják el ugyanezt az NGO-któl. Rámutattak, a „baloldali-zöld tábor” elutasította az arra vonatkozó néppárti javaslatot, hogy tiltsák meg azon csoportok finanszírozását, amelyek az európai értékek ellen dolgoznak. A Néppárt „teljes szívvel támogatja az átláthatóságot”, a Giegold-jelentés azonban – ahogy Schöpflin György fideszes EP-képviselő fogalmazott a közleményben – „át akarja ruházni a hatalmat egy megválasztott parlamenttől a meg nem választott NGO-k­ra”. Schöpflin lapunknak úgy fogalmazott, a jelentés „zöld lámpát mutat a Soros-birodalomnak”, s felmerül a kérdés, „milyen demokrácia az, ahol nincs átláthatóság”.

A Giegold-jelentést a fideszes EP-képviselők egyhangúlag elutasították, a Jobbik és a DK két-két képviselője, valamint az LMP és a PM egy-egy képviselője támogatta, az MSZP-s Szanyi Tibor tartózkodott. A szocialista Ujhelyi István és a jobbikos Kovács Béla nem volt jelen.

Az Európai Számvevőszék tagja lett Pelczné Gáll Ildikó


Letette hivatali esküjét csütörtökön az Európai Bíróságon Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék új magyar tagja, megbízatása szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig tart. Pelczné 2010-től mostanáig pedig a Fidesz–KDNP-küldöttség tagjaként az EP néppárti frakciójának képviselője volt, 2014-ben az EP alelnökévé választották. Az EP-ben Pelczné Gáll Ildikó helyét Járóka Lívia veszi át. Pelcznét a magyar kormány jelölte a számvevőszék tagjának, majd az Európai Parlamenttel egyeztetve a miniszterek tanácsa nevezte ki májusban. A számvevőszék előző magyar tagja Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány egykori ipari minisztere volt, akit még a Bajnai Gordon vezette kormány jelölt a számvevőszékbe. Az Európai Számvevőszék 28 tagú kollektív testületként látja el feladatait, amelybe minden tagállam egy-egy tagot delegál. A számvevőszéki tagoknak teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében kell ellátniuk feladatukat. Megbízatásuk megújítható. Pelczné Gáll Ildikó okleveles könyvvizsgáló képesítéssel, valamint mérnöki és közgazdász egyetemi diplomával rendelkezik. Európai parlamenti képviselősége előtt 2006 és 2010 között a magyar Országgyűlés képviselője és alelnöke volt. Az Euró­pai Bíróság azt is közölte, hogy szintén letette esküjét a testület előtt Marija Gabriel, az Európai Bizottság nyáron kinevezett új, bolgár tagja. Gabrielt azután jelölte a brüsszeli testületbe a szófiai kormány, hogy távozott posztjáról Krisztalina Georgieva, a bizottság költségvetésért és humánerőforrásokért felelős alelnöke.