Külföld
„Tiszteletben kell tartani a tagállamok nemzeti identitását”
Huszonöt éves a magyar–német alapszerződés
Megnyitó beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, a német–magyar együttműködés nemcsak gazdasági kapcsolatokról, hanem egy mély emberi elkötelezettségről is szól. Az együttműködés legfontosabb pillérein túl kitért a migrációra is, megjegyezve, hogy a magyar határkerítés elsősorban nem hazánkat, hanem a schengeni övezetet és benne Németországot is védi. Martin Schulzra, a szociáldemokraták kancellárjelöltjére utalva bírálta azokat, akik úgy akarnak választást nyerni, hogy a magyarokat kritizálják és büntetőintézkedéseket sürgetnek ellenük.
A panelbeszélgetés során Arnold Vaatz, CDU/CSU frakcióvezető-helyettese szerint Európa nagyon nehéz helyzetben van, a választók nagy része elfordult a politikai elitektől. Hangsúlyozta, Európa kudarcra van ítélve, ha vezetői nem reflektálnak a társadalom véleményére. Vaatz szerint tiszteletben kell tartani a tagállamok nemzeti identitását, illúzió ugyanis elvárni, hogy azt feladják egy európai identitásért. Tobias Zech, a CDU parlamenti képviselője hangsúlyozta, ha egyes politikusaik néha éles hangot is ütnek meg, a német emberek barátaiknak tekintik a magyarokat. Gulyás Gergely, a parlament fideszes alelnöke szerint ha Európát össze akarjuk tartani, toleranciát kell gyakorolni, ez pedig gyakran hiányzik a német sajtóból.
Tegnap közös közleményt adott ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Sigmar Gabriel német külügyminiszter az évfordulóra. Szijjártó és Gabriel szerint a szerződés a mai napig országaink kétoldalú kapcsolatainak alapját képezi. A két külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar–német kapcsolatok mély és sokoldalú alapokon nyugszanak, és ezen alapokból kiindulva szeretnének mind kétoldalú, mind pedig európai és nemzetközi téren együttműködni, hogy az Európai Uniót mint értékközösséget és a béke zálogát a következő nemzedékeknek is fenntartsák és elmélyítsék.
Berlin és Budapest „forradalmi javaslatai”
Hosszabb ideje nem fordult elő, hogy Németország és Magyarország a menekültpolitikában egy irányba húzzon – állapította meg a Handelsblatt német üzleti lap a máltai EU-csúccsal kapcsolatban. A német kormány az uniós csúcs előtt azt az elképzelést próbálta keresztülvinni, hogy állítsanak fel menedékkérőket befogadó központokat Líbiában és más észak-afrikai államokban, és küldjék vissza a menekültek hajóit, megtagadva utasaiktól azt a lehetőséget, hogy menedékjogi kérvényt nyújtsanak be Európában. Mindkét javaslat támogatóra talált Orbánban, aki prioritásnak nyilvánította az Európán kívüli úgynevezett hotspotok létrehozását – mutatott rá a Handelsblatt. A cikk szerint a „forradalmi javaslatok” ugyan nem kerültek be a zárónyilatkozatba, de uniós források szerint változhat a helyzet.