Külföld
„Temesvár fénye beragyogta Európát”
Orbán Viktor: A rombolás erejével hat, amikor olyanok vádolnak másokat diktatúrával, akik sosem éltek hasonló rendszerben
„Temesváron 1989-ben világosság gyúlt, amelynek fénye nemcsak Erdélybe, egész Romániába és Magyarországra jutott el, hanem beragyogta Európát is” – mondta tegnap Orbán Viktor a Temesvár 25 című emlékkonferencián. „Negyedszázaddal később azonban ez a világosság, amely akkor a diktatúra sötétjében fénylett, néhol már alig látható. Huszonöt évvel a decemberi események után tőlünk keletre sokan nem hajlandók elfogadni, hogy a forradalom egy református parókiáról, egy magyar közösségből indult el” – tette hozzá a kormányfő. A Magyar Tudományos Akadémián tartott ülésen a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „rosszízű és rosszkedvű” viták ezek, de ragaszkodnunk kell az igazsághoz. A kormányfő emlékeztetett, hogy 1989 decemberében, amikor Tőkés László védelmére kelt a tömeg Temesváron, az emberek „élőláncot alkotva védték meg pásztorukat és gyülekezetük jogait”, és nem józan számítás vagy a nemzetközi felháborodásban való reménykedés vezette őket, hanem a hit realizmusa, amely hegyeket képes megmozgatni. Orbán Viktor felidézte Tőkés László 1989-es szavait is, amelyek szerint a helyén mondott szó a teremtő ige értékével vetekszik. Orbán Viktor úgy fogalmazott, „a nem helyükön mondott szavak” viszont a rombolás erejével hatnak, így az is, amikor olyan emberek vádolnak más országot diktatúrával, akik sohasem éltek még csak hasonló rendszerben sem, mégis úgy hiszik, rendelkeznek „a diktatúra fantomképével, személyleírásával, pedig valójában épp a lényeget nem látják, nem ismerik”. A kormányfő szerint „a demokrácia házába mi nem ugyanazon az ajtón léptünk be, mint mások. Nekünk megvolt a saját bejáratunk. Ez a ház, a demokrácia temploma pedig éppen abban különbözik a diktatúrák megalomán építményeitől, hogy ide több ajtón keresztül is szabadon be lehet jutni”. „A szabadság kiharcolásánál csak egyetlen nehezebb feladat van, úgy élni vele, hogy ne önzéshez vezessen, hanem a közjót szolgálja” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
„Nekünk, bel- és külhoni magyaroknak nemcsak a múltunk, hanem jelenünk és a jövendőnk is közös, mert a mesterségesen megvont határok által sem a nemzetet, sem történelmünket nem lehet szétszakítani” – emelte ki beszédében Tőkés László. Az 1989-es események a „kisebbségben élő nemzetrészeink felszabadulását és a határokon átívelő nemzetegyesítés kezdetét is jelentették” – emlékeztetett a Fidesz–KDNP európai parlamenti listájának erdélyi képviselője. Mint mondta, az idei romániai elnökválasztás egységbe kovácsolta a románságot, amire 1989 óta aligha volt példa, és ezen egység részese volt az erdélyi magyarság is.
Az emlékkonferencia második részében felszólalók közül elsőként Sali Berisha volt albán államfő és miniszterelnök a magyaroknak a vasfüggöny lebontásában játszott szerepéről szólva úgy fogalmazott: a magyarok szabadságért folytatott küzdelme minden akkor elnyomott népnek fontos volt.
„Amikor belső nemzetrontó erők közrejátszásával nagy külső nyomás nehezedik a magyar kormányra, az országunkra, csak egy erős, független Magyarország lehet igazán eredményes” – hangsúlyozta beszédében Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a huszonöt évvel ezelőtt Romániába vitt segélyszállítmányok történetét idézte fel. Kiemelte, akkoriban nem gondoltak a következményekre, egyszerűen csak cselekedni próbáltak.
„1989-ben a diktatúra legfőbb metaforája a fal lett, a berlini fal Közép-Európa közepén szimbolizálta a diktatúrát” – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. A politikus szerint a magyarok és románok közti falak lebontásában nagy szerep juthat az új román elnöknek, Klaus Johannisnak, akit a magyarok is támogattak sza-vazataikkal.
Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletének vezetője kiemelte, hogy huszonöt évvel ezelőtt Magyarországon és Lengyelországban történtek meg az első lépések a rendszerváltozás, a demokrácia győzelme felé, és Németország már többször is kifejezte háláját a magyaroknak, hogy hozzájárultak a folyamathoz, amely végül a berlini fal leomlásához, a német újraegyesítéshez vezetett. 
A kormányfő szerint a hit hegyeket képes megmozgatni (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Az emlékülést követően kiállítás nyílt az MTA székházában, a megnyitón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felidézte, a negyedszázaddal ezelőtti közép-európai változások emblematikus szereplői közé tartozott Tőkés László, aki mindörökre bevéste nevét „az istentelen diktatúrák ellen küzdő igazak könyvébe”. Mint mondta, akik ma visszavennék tőle a Románia csillaga állami kitüntetést, azok nélküle ma börtönben lennének vagy legalábbis szamizdatot szerkesztenének. Hangsúlyozta, vannak, akik megrendelésre akarják meghamisítani a történelmet, de abból sem Temesvárt, sem Tőkés Lászlót nem lehet kitörölni. „Nem hagyhatjuk, hogy ellopják a múltunkat” – tette hozzá a KDNP-s politikus.
Államfők emlékeznek meg a forradalomról
Áder János magyar köztársasági elnököt, Sali Berisha volt albán államfőt és Klaus Johannist, Románia vasárnap beiktatandó elnökét is Temesvárra várják az 1989-es romániai forradalom kirobbanásának 25. évfordulója alkalmából szervezett, ma kezdődő rendezvényekre. Johannis ma a Temesvári Tudományegyetemen és az Operában tartandó gálaelőadáson is beszédet tart. Az államfői látogatás programjához csatolt rövid üzenetében arra szólította fel a temesváriakat, hogy együtt fejezzék ki csodálatukat a kommunista diktatúrával szembeszegülők hősiessége iránt. Áder és Berisha szerdán mond ünnepi beszédet, csütörtökön pedig nemzetközi konferenciát tartanak Anno Mirabilis 1989 – megválaszolatlan kérdések 25 év távlatában címmel.
Kronológia
Előzmények és következmények
- Nicolae Ceausescu kommunista diktátor drákói szigorításokat vezetett be, és a nyolcvanas évek végére visszafizette Románia teljes külföldi adósságát, ám ennek folyományaként kiéheztette az ország elszegényedett lakosságát.
- Brassóban 1987. november 15-én felkelés tört ki. Románok és magyarok kétnyelvű transzparensekkel tiltakoztak az elviselhetetlen életkörülmények és a hatóságok rendszeres zaklatásai ellen. A megmozdulást a katonaság leverte, de hatalmas tiltakozások kezdődtek világszerte Ceausescu ellen.
- A rendőrállammá vált Romániában Ceausescu elindította a falurombolás programját, amellyel a vidéki közösségeket és a magyar, szász, valamint más nemzeti kisebbségeket akarta felszámolni, hogy a városi lakosság ne jusson élelmiszerhez a vidéktől, így teljes mértékben a kommunista államtól függhessen.
- A román kommunista biztonsági szervezetek 1989-re magyarellenes és nacionalista érzelmeket próbáltak gerjeszteni, miszerint a nyugati államok felelőtlenül és önkényesen avatkoznak be Románia belügyeibe, Magyarország pedig azért, hogy Erdélyt visszaszerezhesse.
- A korábban Brassóban, majd Désen református segédlelkész Tőkés Lászlót az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállása, kritikai munkássága miatt kizárják a papság köréből. Huszonöt hónapig tartó munkanélküliség után Temesváron lesz segéd- majd rendes lelkész.
- Szőczi Árpád újságíró, a kanadai székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) korabeli vezetője apjával együtt pénzt gyűjtött két kanadai újságírónak, hogy 1989. március 20-án titokban interjút készítsenek Tőkés Lászlóval. A beszélgetést a Magyar Televízió 1989. július 24-én a Panoráma című műsorában sugározta. A lelkész az interjúban nyíltan beszélt arról, ahogy a román nép és a kisebbségek szenvedtek Ceausescu alatt.
- A temesvári lelkészt a nagyváradi püspök, Papp László felfüggesztette állásából, és bírósági végzés alapján el kellett hagynia a parókiát. Tőkés ezt megtagadta, és az egyházközség hét-nyolc férfi tagja felváltva biztosította szolgálati lakásának éjjel-nappali őrzését. A lelkész az 1989. december 11-én sugárzott Panorámában beszámolt az őt és családját sújtó hatósági intézkedésekről, és a nemzetközi közvélemény támogatását kérte.
- Az 1989. december 15-én összegyűlt pár száz ember még nem a rendszer, hanem Tőkés László kilakoltatása ellen tiltakozott és a parókiája köré vont élőlánccal próbálták ezt megállítani.
- A magyar megmozdulásként indult tiltakozáshoz román nemzetiségű temesváriak is csatlakoztak. Az első Ceausescu-ellenes szlogenek 1989. december 16. délutánján hangzottak el, majd a forradalom átterjedt más városokra is.
- Az időközben elmenekült Ceausescu házaspárt a forradalmárok elfogták és 1989. december 25-én katonai bíróság ítélete alapján kivégezték. (KRL)