Külföld
Tartanak a vitától Merkel köreiben
Ismét kifütyülték a választók a német kancellárt egy keleti városban, ahol újra elzárkózott az ott különösen népszerű migránsellenes párttal való összefogástól
Nagy a tét Angela Merkel német kancellár és kihívója, Martin Schulz vasárnapi tévévitáján: egy friss felmérés szerint ugyanis a kampány egyetlen kancellárjelölti televíziós vitája 6,8 millió választó döntését befolyásolhatja, ami a 61,5 millió választópolgár 11 százaléka. A Kereszténydemokrata Unió és a bajor Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) regnáló kancellárja, valamint a szociáldemokrata (SPD) Schulz vitáját a választók 48 százaléka akarja látni – sokkal többen, mint a négy évvel ezelőtti Angela Merkel–Peter Steinbrück-vitát. Főleg a fiatalokat befolyásolhatja a vita, a 18–20 év közöttiek 50 százaléka érzi úgy, hogy döntését meghatározhatja a több mint másfél órás műsor. A Forsa mérése szerint a bizonytalan szavazók aránya 26 százalékos. Közülük majdnem minden második, 43 százalék gondolja, hogy a Tévépárbaj (TV-Duell) című műsor befolyásolja majd, hogy elmennek-e szavazni szeptember 24-én, vagy hogy melyik pártot támogatják a választáson.
A Der Spiegel szerint az SPD-nél úgy látják, a kancellárjelölti vita az utolsó esély arra, hogy a párt ismét lendületbe jöjjön és ledolgozza a választói támogatottságban a CDU/CSU-val szemben mutatkozó mintegy 15 százalékpontos hátrányát. Martin Schulz környezetében azt mondják, hogy a vitát szánják a „stratégiai fordulópontnak”. Merkelnek leginkább vesztenivalója van. Környezetében megelégednének azzal, ha a vita nem rontaná a megítélését, és még azt is sikerként könyvelnék el, ha az összecsapás révén az SPD választói támogatottsága csak kismértékben emelkedne. A friss felmérések alapján a CDU/CSU 37-40, az SPD 22-24 százalékra számíthat.
A brüsszeli Politico szerint gyakorlatilag lehetetlen, hogy fordítson az SPD, a harmadik helyért azonban javában tart a verseny. A hét–tíz százalékos tartományban több párt is van, így az SPD-től balra álló Baloldal, a liberális FDP, a Zöldek, valamint a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD). A bronzérem – mutatott rá a lap – nemcsak büszkeség kérdése, hanem Németország jövője szempontjából is meghatározó lehet. A nagykoalíció évei után a Politico szerint az SPD és a CDU/CSU annyira hasonlatossá vált egymáshoz, hogy a sok szavazó alig tud különbséget tenni: Merkel és Schulz egyetért a legtöbb meghatározó kérdésben, versenyük inkább a stílusról, mintsem a tartalomról szól, miközben a kisebb pártok között szakadéknyi különbségek vannak.
Egy erős harmadik hely nagyban növelné az FDP és a Zöldek esélyeit arra, hogy Merkel velük, akár mindkettejükkel, kössön koalíciót.
„Világosan megmondjuk: nem lesz koalíció az AfD-vel” – ezt legutóbb kedden, a keleti Bitterfeld-Wolfen városában mondta Merkel, ahol az átlagnál magasabb az AfD támogatottsága. A jobboldali párt hívei ezúttal is tüntettek és kifütyülték a kancellárt. Merkel egyértelműsítette, sem az AfD-vel, sem pedig a Baloldallal nem fog szövetkezni, azonban rámutatott: Schulz elzárkózott az AfD-től, de a Baloldaltól nem.
Magyarország érdeke az uniós tagság
Az európai uniós tagság az ország alapvető érdeke, és nem az uniós támogatások miatt – jelentette ki Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a budapesti német nagykövetségen, ahol pódiumbeszélgetésen vett részt egyebek mellett Szabados Krisztiánnal, a Political Capital politikai elemzőintézet igazgatójával. Gulyás elmondta: a Németország és a V4-ek közötti gazdasági együttműködés nagysága felülmúlja a német–francia gazdasági együttműködés volumenét.
Varsó számára fontos az egység
Európa nehéz időszakon megy át, de ez nem igazolja azt, hogy valaki megpróbálja az uniót jobb és rosszabb tagállamokra osztani. Lengyelország ebbe soha nem egyezik bele – közölte tegnap Varsóban Konrad Szymanski külügyminiszter-helyettes, miután kedden a német kancellár bírálta Lengyelországot. Szymanski hozzátette: nem jelenti az európai integráció értelmének aláásását az, hogy Varsó kész az uniós fórumon megvédeni gazdasági és politikai érdekeit.
Röviden
•
Közös rendszer felépítését javasolja az Európai Bizottság az elutasított menedékkérők hazajuttatására. A brüsszeli testület ezenkívül nagyobb határozottságot vár a tagállamoktól az ország elhagyását elrendelő menekültügyi határozatok végrehajtásában. Dimitrisz Avramopulosz, a bizottság migrációs politikáért felelős biztosa a Die Welt című német lapnak adott, szerdán közölt nyilatkozatában hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy „szabálytalanul vagy titokban” a tagállamokban maradnak az elutasított és az adott ország elhagyására kötelezett menedékkérők.
•
Helyi lakosok és migránsok tűztek össze Róma külvárosában. Egy eritreai férfit megkéseltek szerdára virradóra Róma külvárosában az ott található migránstábor lakói és a helyiek közötti összetűzésben. A tábort a rendőrség felügyeli. A negyvenéves afrikai férfit a veséjén szúrták meg, nincs életveszélyben. A késelés Róma külvárosában, a Tiburtino-negyedben történt, ahol a Vöröskereszt üzemeltet befogadóközpontot, többségében eritreai, szudáni és szomáliai menedékkérők számára. A tábor nyitott, a bevándorlók elhagyhatják azt. A római ügyészség vizsgálatot indított a történtek tisztázására.