Tárgyalnának az amerikai küldöttséggel

A magyar kormány örül, és pozitívan áll hozzá, hogy az amerikai külügyminisztérium delegációt küld hazánkba, hogy tájékozódjanak a felsőoktatási törvény módosításával és a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló előterjesztéssel összefüggésben – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Hangsúlyozta, a kormány mindenkinek rendelkezésére áll, ha a jogszabály-módosításokkal kapcsolatban információra van szüksége. Megjegyezte, azzal nehéz mit kezdeni, ha valaki előbb mondja ki az ítéletet, és utána kérdez. Szijjártó hangsúlyozta, ha valóban jön amerikai delegáció, akkor fogadják, és elmondanak mindent.

A civilek regisztrációs kötelezettségével kapcsolatban megjegyezte, ilyet az Egyesült Államokban is előírnak, „egy bizonyos formában”. Hozzátette, a segélyszervezeteknek nem okoz működési nehézséget a regisztrációs kötelezettség, egyébként sincs azzal probléma, ha egy nemzetközi segélyezéssel foglalkozó szervezet külföldről kap támogatást. „A magyar kormány is ad ilyet magyar és külföldi segélyszervezeteknek is, egyebek mellett a közel-keleti keresztény közösségek helyben maradását segítendő” – mutatott rá. Arra a kérdésre, hogy miniszterként „csak” tanácsadókkal tárgyalt az Egyesült Államokban, míg a CEU rektorát többen is fogadták, Szijjártó Péter megdöbbenésének adott hangot, hogy „konkrét tényeket is letagadnak”. Elmondta, amikor legutóbb Washingtonban járt, az Iszlám Állam elleni koalíció ülésén, az amerikai külügyminisztérium második emberével tárgyalt.

Időközben több brit és amerikai egyetem professzorai a Financial Times hasábjain megjelent cikkben kérték a magyar kormányt a felsőoktatási törvény módosításának újragondolására és visszavonására. A levelet Erik Berglöf, a London School of Economics (LSE) egyetem Global Affairs Institute nevű kutatóintézetének igazgatója, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) volt főközgazdásza, Kevin Featherstone, az LSE Európai Intézetének igazgatója, Grzegorz Ekiert, az amerikai Harvard Egyetem európai tanulmányi intézetének igazgatója, Jan Kubik, a University College London (UCL) egyetem Szláv és Kelet-Európai Tanulmányok Intézetének (School of Slavonic and East European Studies - SSEES) igazgatója és Uta Staiger, a UCL Európai Intézetének vezérigazgatója írta alá. A levél szerzői szerint a törvény módosítása gyakorlatilag a CEU bezárását jelenti, mert az nem tudja teljesíteni a feltételeket. Kiemelték azt is, hogy a törvénymódosítás alapján az amerikai szövetségi kormánynak kellene tárgyalnia a magyar kormánnyal, jóllehet erre nincs jogosultsága, mivel a felsőoktatás az amerikai törvények szerint a szövetségi államok hatáskörébe tartozik.

A budapesti CEU-tüntetés napján több médium is arról számolt be, hogy nagyszabású tüntetést tartottak az egyetem védelmében Berlinben. Az Origo cikke szerint azonban az említett tüntetés nem a CEU ügyében szerveződött, hanem egy hetek óta tartó tüntetéssorozathoz, a Pulse of Europe-hoz csatlakoztak az amúgy a berlini magyar követségnél tüntető magyarok, CEU-s transz­parensekkel.

Félti a civileket az uniós biztos

Próbálkozást lát Magyarországon a civil társadalom erejének és befolyásának csökkentésére Vera Jourova, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa, ezért aggodalmát fejezte ki hétfői, brüsszeli sajtótájékoztatóján. A cseh biztos kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy szerinte az új magyar felsőoktatási törvény nyilvánvalóan a CEU ellen irányul. Jourova válaszában kitért arra is, hogy noha az uniós igazságügyi eredménytábla az elmúlt évre vonatkozóan nem fogalmaz meg negatív trendeket Magyarországgal kapcsolatban, az Európai Bizottság mégis aggodalommal figyeli a magyar igazságszolgáltatás helyzetét, függetlenségének alakulását. Megerősítette, hogy a testület holnap megvitatja a hazánkat érintő aktuális kérdéseket.