Külföld
Szükség van a balkáni bővítésre
Szijjártó: Macedónia komoly erőfeszítéseket tesz az európai integrációért
Szerbiával és Montenegróval fel kell gyorsítani, Macedóniával pedig végre el kell kezdeni az uniós csatlakozási tárgyalásokat – sürgette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a macedóniai Ohridban. Mint a távirati irodának elmondta, „elfogadhatatlan, hogy miközben az Európai Bizottság hatszor tett erre javaslatot, a tárgyalások még mindig nem kezdődtek el” Szkopjéval. Szijjártó és a Közép-európai Kezdeményezés országaiból érkezett kollégái egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkán számára fenn kell tartani az európai perspektívát, a folyamat gyorsaságát illetően azonban voltak véleménykülönbségek. A tárcavezető hangsúlyozta, az integráció nemcsak gazdasági eredményeket fog hozni, hanem az Iszlám Állam számára toborzott harcosok áramlásának megállításához, valamint az EU-ra nehezedő bevándorlási nyomás kezeléséhez is hozzájárulna. Szijjártó macedón kollégájával, Nikola Poposzkival folytatott kétoldalú megbeszélés után az Independent.mk hírportál szerint megerősítette: a Nikola Gruevszki vezette konzervatív szkopjei kormány komoly erőfeszítéseket tesz az ország uniós integrációjáért.
Nikola Poposzki a plenáris tanácskozáson a MIA macedón hírügynökség szerint konkrét és világos időkeretet sürgetett a nyugat-balkáni országok integrációjához, anélkül ugyanis nem tudják, hogy mennyi időre van még szükség a jövőjük szempontjából kulcsfontosságú előrelépéshez. A tárcavezető korábban lapunknak is beszélt arról, hogy az Athénnal való névvita miatti blokkolás mellett a belpolitikai problémák is parkolópályára teszik az integrációt, ami újabb feszültséget szül és ördögi körbe kényszeríti a macedóniai politikát.
Az energiabiztonsággal kapcsolatban Szijjártó az MTI-nek úgy fogalmazott, a térség országainak gázellátása nemcsak energiaügyi, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. A tárcavezető szerint össze kell kötni az érintett országok gázvezeték-hálózatait, szükség van egy „nagy, stratégiai gázvezeték-beruházásra”. Kollégáival egyetértettek abban, hogy a cél az energia biztosítása, a megvalósításban azonban voltak eltérő vélemények, hiszen mindenki a saját lehetőségeit keresi, de nem baj, ha vannak versengő alternatívák, amíg egyik ország sem kerül vesztes pozícióba.
A külgazdasági és külügyminiszter Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel is találkozott, akivel a Belgrád–Budapest vasútvonal korszerűsítéséről tárgyalt. A júliusi budapesti magyar–szerb kormányülés egyik legfontosabb pontja éppen ez a kérdés lesz.
Segítenék az átutazókat
A menekültügyi törvény módosításáról egyeztetett hétfőn a macedón kormány az Independent.mk hírportál szerint. Az új javaslat lehetővé tenné, hogy a Macedónián átkelő migránsok 72 óráig igazoltan, legálisan tartózkodhassanak az országban, mielőtt továbbmennek. A változás azt a problémát hivatott kezelni, hogy naponta emberek százai kelnek át illegálisan a görög–macedón határon. Illegális bevándorlóként egy sor korlátozás vonatkozik rájuk, például nem használhatják a tömegközlekedési eszközöket, ezért az autóutakon gyalogolnak, ami már számos halálos balesetet okozott. Legtöbbjük embercsempészek hálójába kerül. A portál a Telegraf.mk tudósítójára hivatkozva úgy fogalmazott, hogy Görögország „átengedi” az embereket a határon. Többségük iraki vagy szíriai, és azonkívül, hogy a rendőrök elől erdőkben bujkálnak, sérülésekkel is járó egymás közötti rivalizálásaik, konfliktusaik vannak.