Külföld

Szíriában is bombázna a Pentagon

Navracsics Tibor: együtt kell megállítani az erőszakot, amely közös értékeinket és emberek millióinak életét is veszélyezteti

Washington külföldön tartózkodó állampolgárainak védelmében kitart eddigi elve mellett, és nem fizet terroristáknak - közölte tegnap az amerikai külügyminisztérium. A tengerentúli sajtóban a szíriai vezetéshez való közeledés lehetőségét latolgatják.

sziria
Kurd katonák őrzik a stratégiai fontosságú moszuli gátat, amelyet amerikai segítséggel foglaltak vissza (Fotó: Reuters/Youssef Boudlal)

Terroristákkal nem tárgyalunk - az Egyesült Államok James Foley amerikai újságíró halála után is kitart elvei mellett, közölte az ország külügyminisztériuma. Marie Harf helyettes szóvivő szerint nem tesznek engedményeket, nem fizetnek váltságdíjat – noha az Iszlám Állam a Foley lefejezését bemutató videón azzal fenyegetőzött, hogy ha Barack Obama elnök nem hagy fel a légitámadásokkal, akkor hasonló sors vár Steven Sotloff újságíróra is. Harf hangsúlyozta, ha Washington váltságdíjakat kezdene fizetni, azzal veszélybe sodorná a külföldön tartózkodó amerikaiakat.

Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter csütörtökön nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Irak után Szíria területén is légi csapásokat mérjen a dzsihádisták állásaira, mert szerinte máshogy nem lehet ellenük eredményesen felvenni a harcot. A szíriai légierő eddig is eredményesen bombázta az Iszlám Állam rakkai központját, ezért Hagel bejelentése felveti annak a gyanúját, hogy a dzsihádisták ürügyet jelentenek Szíria bombázására, amire az ottani konfliktus három éve alatt Obama nem szánta rá magát. Az amerikai sajtó közben azt mérlegelte, hogy habár Bassár el-Aszad szíriai elnök eddig ellenségnek számított, most az Iszlám Állam elleni harcban egy oldalra került az Egyesült Államokkal, és Washingtonnak ezt ideje felismernie.

Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter tegnap levélben fejezte ki részvétét az amerikai újságíró családjának és John Kerry külügyminiszternek. Levélben úgy fogalmazott, hogy James Foley kegyetlen meggyilkolása „mindannyiunkat megdöbbentett”, különösen azokat a magyar diplomatákat, akik három éve segítettek az újságíró líbiai kiszabadításában. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie az erőszak megállításáért, ami „közös értékeinket és emberek millióinak életét fenyegeti”.
A Honvédelmi Minisztérium csütörtökön este bejelentette, hogy hadfelszerelési anyagokat ad át térítésmentesen az iraki biztonsági erőknek. Hende Csaba miniszter másnap elmondta, hogy a Magyar Honvédség elfekvő készleteiből küld lőszereket és más hadfelszerelést a kurdok támogatására. A már szállításra kész küldeményt a Washington által készített igénylistának megfelelően állították össze, a benne lévő eszközökre a magyar hadseregnek nincs szüksége.


Terroristák a szomszédban
Az osztrák belügyminisztérium információi szerint jelenleg százharminc Ausztriából érkezett személy harcol a dzsihádisták oldalán Szíriában és Irakban – közölte tegnap Johanna Mikl-Leitner tárcavezető. Kétharmaduk már visszatért a harcokból, a többiek jelenleg is a háborús zónában vannak, vagy oda tartanak. Hétfőn tíz, tegnap újabb öt embert – zömmel csecseneket – tartóztattak le terrorszervezet támogatásáért vagy hozzájuk való tartozásért, s most elveszik a menekültstátusukat. Mikl-Leitner szerint a szélsőségesek közé álló fiatalok jellemzően képzetlenek és nincsenek jó kilátásaik, a mecsetekben és az interneten is toborozzák őket.

A szabadságpárti (FPÖ) Heinz-Christian Strache tegnap az Österreich című napilapnak adott interjúban bírálta a kormány menekültpolitikáját. A legnagyobb ellenzéki párt elnöke szerint túl sokáig néztek félre, az FPÖ zérótolerancia-javaslatát pedig idegengyűlölőnek minősítették. Mint mondta, felül kell vizsgálni a csecsenek menekültstátusát, ám alapos körültekintésre van szükség, hiszen sokaknak valóban menedékre van szükségük.