Külföld
Szinte biztos, hogy mese a keleti nyitás
A NATO-nak egységet és erőt kell mutatnia, amit Ukrajna és Grúzia kikezdhet
Július 8–9-én Lengyelország ad otthont a NATO csúcstalálkozójának.
A rendezvényen Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Federica Mogherini főképviselő fogja képviselni az Európai Uniót. A tervek szerint Donald Tusk és Jean-Claude Juncker Barack Obama amerikai elnökkel is találkozik majd. A szervezők szándéka szerint az esemény jó alkalmat kínál a transzatlanti egység demonstrálására, mint ahogy arra is, hogy közös politikai, gazdasági és a nemzetközi biztonság területét érintő kihívásokat vitassanak meg.
Szép szavakban nincs hiány, de a négyszemközti tárgyalásokon legfeljebb a rossz vicc vagy a hideglelés kategóriába esik a NATO keleti bővítése – mondta lapunknak egy név nélkül nyilatkozó honvédségi forrás. A jelen világpolitikai helyzetben, amikor abban sem képesek megegyezni a tagállamok vezetői, hogy könnyítsék, feloldják vagy tovább vigyék, esetleg szigorítsák az oroszokat sújtó szankciókat, „púp a hátra” kategóriába tartozna a NATO-nak Ukrajna, Grúzia vagy bármelyik szovjet utódállam – fogalmazott informátorunk. Mint mondta, egy messze-messze nyugodtabb világpolitikai légkörben sem bizonyulna fáklyásmenetnek például Ukrajna felvétele, főleg nem annak fényében, hogy azt minden államnak egyesével jóvá kell hagynia. Forrásunk egy az Európában állomásozó amerikai erőket vezető tábornok szavait idézte – a főtiszt szerint eszetlenség lenne atomháborút kockáztatni azért, hogy néhány keleti tolvaj oligarcha biztonságban érezhesse magát, s a Nyugat kárára tovább szipolyozhassa a népet, valamint a színfalak mögött békésen „elbizniszelhessen az oroszokkal”.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján közölte, a varsói NATO-csúcs után újabb tanácskozást kell tartani a NATO és Oroszország között a párbeszéd javítása és a lehetséges katonai incidensek elkerülése végett. A NATO-Oroszország Tanács fontos szerepet játszhat a párbeszéd felvételében – tette hozzá Stoltenberg.
Miközben gőzerővel folyik a tagállamok felkészülése a lengyelországi találkozóra, Németországban súlyos belpolitikai felfordulást okozott az a nagyszabású – harmincegyezer katonájával zajlott – Anaconda–16 fedőnevű hadgyakorlat, amely a közelmúltban ért véget Lengyelországban. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a mozzanat zárása előtt azt mondta, nem segíti a biztonság megőrzését, ha a NATO kardcsörtetéssel akarja demonstrálni, hogy megvédi kelet-európai tagjait az egyre magabiztosabb Oroszországgal szemben. Volker Bouffier, a CDU egyik alelnöke felszólította Steinmeiert, tisztázza vitatott megjegyzését. Hozzátette, reménykedik, hogy a külügyminiszter legújabb nyilatkozata nem vezet félreértéshez a NATO-n belül vagy indokolatlan jókedvhez Moszkvában.