Külföld

Szijjártó az EU-nak: Elég a kettős mércéből

A külügyminiszter megvédte az EB által bírált Varsót; a V4-ek a keleti partnerállamokból verbuválnák a migrációtól és a szélsőségesektől is védő ütközőzónát

Magyarország kiáll az Európai Bizottság által élesen kritizált Lengyelország mellett, tette egyértelművé a magyar külügyminiszter a visegrádi országok, az EB, Észtország és a Keleti Partnerség országai­nak képviselői előtt. Szijjártó arról is beszélt, hogy a V4-ek érdekeltek az unió keleti bővítésében, mert így olyan ütközőállam-hálózat jöhet létre, amely meggátolja a szélsőséges eszmék terjedését és a migrációt.

V4 20170901
Pavlo Klimkin ukrán és Vladimir Makei fehérorosz külügyminiszter, Petr Gajdušek cseh külügyi államtitkár, Witold Waszczykowski lengyel és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, Lukáš Parízek szlovák külügyi államtitkár, Elmar Mammadyarov azeri és Mikheil Janelidze grúz külügyminiszter, Daniela Morari moldáv külügyminiszter-helyettes és Gagik Ghalachyan örmény külügyi főosztályvezető (Fotó: Hegedüs Róbert)

Jó lenne, ha az európai intézmények „egyes tagállamok kipécézése helyett” végre a valódi feladatukkal foglalkoznának, és nem azzal, hogy „vegzálnak teljesen alaptalanul bizonyos tagállamokat” – közölte a magyar külügyminiszter azon a budapesti találkozón, amelyen a visegrádi országok és Keleti Partnerség országainak képviselői mellett jelen voltak az Európai Bizottság (EB) és Észtország illetékesei is. Itt Szijjártó védelmébe vette a varsói kormányt, mondván, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az EB kettős mércét alkalmazzon Lengyelországgal szemben – utalt az állítólagos jogállamisági problémák miatt bírált Varsó esetére, s hogy hazánk soha nem járul hozzá egyetlen olyan uniós intézkedéshez sem, amelynek a lengyelek kárát látnák.

Annak kapcsán, hogy Emmanuel Macron francia elnök közép-európai látogatásából „kimaradtak” a lengyelek és a magyarok, Szijjártó megjegyezte: a megbontási kísérletek ellenére a V4 az egyik legerősebb szövetség Európában. Witold Wasz­czykowski lengyel külügyminiszter – aki Frans Timmermans EB-alelnök Lengyelországgal kapcsolatos túlbuzgalmáról is szót ejtett – ennek kapcsán elmondta, Macron egyébként is saját választóinak kommunikál, nem kell minden szavát komolyan venni, egyébként pedig Varsónak jó a kapcsolata Párizzsal.

Mindemellett Szijjártó megfogalmazta aggályait az EB-elnök, Jean-Claude Juncker döntése miatt, miszerint a következő öt évben nem vesz fel új tagot az unió. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a közösség keleti irányban tovább bővülhet.

Szijjártó a hat keleti partnerország kapcsán arról is beszélt, mit nyerhet ezáltal hazánk, a V4-ek, és Európa: a visegrádiak, mint mondta, kiállnak a keleti bővítés mellett, mert egy Európa-barát szövetségi rendszer segít gátat vetni a migrációnak, és a távol-keleti piacok elérése sem lenne elég hatékony nélkülük. Eredmények már vannak – mondta a miniszter, ezek közé sorolva az Ukrajnával és Grúziával kapcsolatban elért vízummentességet, de azt is, hogy pénteken életbe lép az Ukrajnával kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodás; mindezek mellett a déli gázfolyosó a térség országainak energiabiztonságát szolgálhatja – vette sorra.

A találkozón az ukrán külügyminiszter hazája, Moldova és Grúzia kapcsán is elmondta, minden út az uniós integráció felé vezet, s hasonlóképpen fogalmazott az azeri, a fehérorosz és az örmény diplomácia vezetője; velük novemberben csúcstalálkozót is tartanak Brüsszelben.

A V4-ek iránti érdeklődés erősödését mutatja, hogy ezzel egy időben Bukarestben Calin Popescu Taricea­nu, a román szenátus elnöke szorgalmazta a rendszeres konzultációt a visegrádi országokkal.