Külföld

Szijjártó: Vége az álszentségnek

Hatékony együttműködés kell Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia között, felívelőben az orosz–magyar gazdasági kapcsolatok

A jelentős átalakulásokkal járó, új világrend veszélyeinek leküzdéséről, s lehetőségeinek kihasználásáról nyilatkozott az EBESZ-külügyminiszterek hamburgi ülésén Szijjártó Péter.

Szijjártó 20161209
Szergej Lavrov és Szijjártó Péter Hamburgban. Kikerült a negatív spirálból a magyar–orosz gazdasági együttműködés (Fotó: KKM)

Észak-Amerika, Európa és Közép-Ázsia eddiginél hatékonyabb együttműködésére van szükség ahhoz, hogy ki tudjuk használni a formálódó vagy talán már teljes mértékben ki is alakult új világrendet – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Hamburgban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) legfőbb vezető testülete, a Miniszteri Tanács ülésén. A minden eddiginél mélyebb politikai és gazdasági átalakulásokkal kapcsolatban kiemelte, „vége a politikai korrektségnek és az álszentségnek”, új gazdasági térségek emelkednek fel, és a tőke áramlása már nem csak nyugat–keleti irányú, hiszen „sikeres keleti vállalatok” keresik az utat Európa felé, egyre nagyobb jelentősége van a digitalizációnak, és világszerte milliók hagyják el a hazájukat.

Ha az említett régiók nem képesek javítani az együttműködésen, akkor nem tudják leküzdeni az új világrend veszélyeit. Európában az „ellenőrizetlen, szabályozatlan, illegális, tömeges migráció és a vallási szélsőségesség” következtében minden eddiginél nagyobb fenyegetést jelent a terrorizmus – emelte ki Szijjártó. Szerinte az észak-amerikaiaknak, a kelet- és nyugat-európaiaknak és közép-ázsiaiaknak el kell végezniük öt feladatot.

Először is le kell győzniük az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezetet, majd gondoskodniuk kell a felszabadított területek stabilitásáról, hogy ne alakuljanak ki újabb terrorszervezetek. A harmadik feladat a keresztény közösségek védelme szerte a világon. Nem szabad beletörődni abba, hogy a keresztények diszkriminációja a hátrányos megkülönböztetés elfogadott formája maradjon – mondta. A negyedik feladat azt jelenti, hogy a segítséget kell odavinni, ahol baj van, és nem a bajokat kell elhozni, ezért az emberek bevándorlásra bátorítása helyett támogatni kell a háború sújtotta térségekben fekvő országokat a menekültek ellátásában. Az ötödik feladat a nemzetközi fejlesztési együttműködés átalakítása, a migráció forrásaiként vagy tranzitországként működő országok csak akkor kaphatnak támogatást, ha elvégzik az ahhoz szükséges reformokat, hogy ne meneküljön el több ember a területükről – mondta Szijjártó. Végezetül pedig fel kell hagyni a vádaskodással és egymás sértegetésével, és minden országnak tiszteletben kell tartania a többiek kultúráját, örökségét és történelmét – tette hozzá.

A külügyminiszter külön is egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. A magyar–orosz gazdasági együttműködés kikerült a negatív spirálból, az Európai Unió Oroszország elleni gazdasági szankcióinak bevezetése óta először ismét pozitív irányba mozdul el – hangsúlyozta a magyar tárcavezető. Ezt jelzi többek között, hogy a Dunaferr orosz tulajdonosa ismét fejlesztésekbe kezdett, s magyar és orosz vállalatok közösen indultak egy hétszáz vasúti kocsi beszerzésére kiírt egyiptomi pályázaton, és „sorra hárulnak el az európai akadályok” a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb szabású vállalkozása, a paksi atomerőmű bővítése elől – magyarázta. Szijjártó Péter hozzátette, hogy továbbra is átlátható módon folytatják a politikai párbeszédet.


Közös feladatok

- Le kell végre győzni az Iszlám Államot
- Stabilizálni kell a felszabadított területeket
- Védeni kell a keresztény közösségeket
- A segítséget oda kell vinni, ahol baj van
- Át kell alakítani a nemzetközi fejlesztési együttműködést


Ezrével térnek vissza a terroristák

Mintegy 1750 dzsihadista tért vissza Európába az Iszlám Állam kötelékéből azzal a paranccsal, hogy támadásokat kövessenek el a kontinensen – számolt be a brit Daily Mail. Ötezer európai fanatikus utazott Szíriába és Irakba az elmúlt években, s körülbelül tizenöt-húsz százalékuk esett el. Harmincöt százalékuk „konkrét missziókra” tért vissza, ötven százalékuk pedig továbbra is az érintett közel-keleti régióban harcol. A lap szerint Belgium korábban aggodalmát fejezte ki, hogy nagyobb arányban fognak visszatérni a dzsihadisták, miután az amerikai vezetésű koalíció fokozatosan kiűzi őket az önhatalmúlag kikiáltott kalifátusokból. A Daily Mail úgy tudja, a visszatérőkről szóló részletes riportot Gilles de Kerchove, az unió terrorizmus elleni koordinátora mutatja be ma az uniós belügyminisztereknek.