Külföld

Szijjártó Péter: Stabil, fenntartható Ukrajna legyen a szomszédunk

Újabb nevek a vízumtilalommal sújtottak listáján

Az Oroszország elleni gazdasági szankciók bővítése nem volt napirenden az Európai Unió külügyi tárcavezetőinek tegnapi találkozóján, a vízumtilalmi „feketelista” azonban hosszabb lesz.

Még több ukrán szeparatista kerül fel az unióba való beutazási tilalommal sújtottak listájára, a konkrét nevekről szakértői munkacsoportokban készítik elő a döntést – erről állapodtak meg tegnap Brüsszelben az uniós külügyminiszterek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újságíróknak elmondta, hogy olyan közös következtetéseket fogadtak el a tanácskozáson, amelyek megfelelnek a magyar érdekeknek.

Hazánknak az az érdeke, hogy a lehető leggyorsabban tárgyalásos megoldást találjanak a válságra, másrészt pedig az, hogy „olyan Ukrajna legyen a szomszédunk, amely politikailag és gazdaságilag is fenntartható, stabil ország” – mondta Szijjártó. A tanácskozáson három fő témában jutottak megállapodásra: fenn kell tartani a politikai párbeszédet valamennyi érintett fél között, a tűzszünet alapjául szolgáló minszki jegyzőkönyv alapján; világos választ kell adni a nemzetközi jog és Ukrajna területi integritásának megsértése ellen – ennek jegyében állapodtak meg a „feketelista” bővítéséről. A gazdasági szankciók kiterjesztéséről Szijjártó beszámolója szerint nem tárgyaltak.

Az átfogó uniós megközelítés harmadik eleme az, hogy Ukrajnában komoly szerkezeti reformokat kell végrehajtani. „Szükségesnek neveztük konkrét reformmenetrend elfogadását, és szorgalmaztuk, hogy a lehető leggyorsabban álljon fel az új kormány” – mondta a miniszter.

Szijjártó Péter már megérkezésekor jelezte, hogy Magyarország támogatja a vízumtilalommal sújtott személyek körének bővítését, illetve adott esetben újabb vagyonbefagyasztások elrendelését. „A konfliktus nem a gyors megoldás irányába halad” – mondta a tárcavezető, aki az aggasztó jelenségek közül kiemelte a kelet-ukrajnai választásokat. A tárcavezető kétnapos brüsszeli programjában szerepelt a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, Philip Hammond brit, Evangelosz Venizelosz görög, valamint Joannisz Kaszulidesz ciprusi külügyminiszterrel való találkozó is.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a tanácskozás előtt szintén jelezte, hogy a lista bővítéséről fognak határozni, azonban hangsúlyozta, hogy az Oroszország elleni, egyes gazdasági szektorokra irányuló, célzott szankciórendszer szigorítása nincs tervben. Előző nap Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter az ARD tévécsatornának úgy fogalmazott: nem látja, hogy a szankciók hogyan segítik a gazdasági haladást, hiszen csak nehezebbé teszik a helyzetet. A tárcavezető helyesnek nevezte, hogy a külügyminiszter és Angela Merkel kancellár másokkal ellentétben a párbeszédre összpontosít, nem pedig a konfrontálódásra.


Putyin neonáciktól, Avakov oroszoktól tart

Ukrajna fényes jövőjének az a feltétele, hogy a kisebbségek számára olyan rendszert építsenek ki, amelyben „otthon érzik magukat, függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszélnek” – mondta az ARD német tévécsatornának adott interjúban az orosz elnök. Vlagyimir Putyin szerint a kijevi kormány erőszakot alkalmaz ellenfeleivel szemben a párbeszéd helyett, és az ország „a neonácizmus felé sodródik”. A Krím Oroszországhoz való csatolása szerinte megfelelt a nemzetközi jognak, és demokratikus volt, hiszen a regionális parlament és a lakosság is arra szavazott. Cseh kollégája, Milos Zeman az orosz tévében beszélt arról, hogy teljesen értelmetlen gazdaságilag támogatni Ukrajnát, miközben az országban polgárháború dúl. Mint mondta, a csőd megakadályozásához először is „ukrán-ukrán” kiegyezésre van szükség. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter pedig arról beszélt egy interjúban, hogy Ukrajna „elméletileg” egy újabb nagyszabású támadás előtt áll. A tárcavezető arra hivatkozott, hogy Délkelet-Ukrajnában egyre több az orosz katona.