Szijjártó Péter: Európa a nemzetállamok által válik erősebbé

 A Századvég Alapítvány, a Danube Institute és a Hungarian Review által Nemzeti értékek – európai érdekek, Thatcher öröksége: erős nemzetállam, hatékony kormányzás címmel rendezett nemzetközi konferencián a tárcavezető hangsúlyozta, az eddigi fejlemények, az európai kihívások pedig azt bizonyítják, hogy kizárólag az erős nemzetállamokra, erős tagállamokra épülő megoldások a jók.

A miniszter szerint globális verseny zajlik a regionális gazdasági és kereskedelmi integrációk között, és ebben a versenyben az EU rendkívül lemaradt. Közölte: Európa túlságosan koncentrál a saját problémáira, és a második világháború lezárása óta soha nem volt olyan helyzet, hogy Európának annyi és olyan súlyú kihívással kellett egy időben szembenéznie, mint jelenleg. Mint mondta, a kihívások komoly törésvonalakat hoztak létre Európában, felszínre hoztak vitákat például arról, hogy Európa hogyan viszonyuljon a keresztény hagyományokhoz, értékekhez, illetve, hogy nemzetállami vagy közösségi megoldásokra van szükség. A viták egy jelentős része ideológiai természetű - fűzte hozzá.

A tárcavezető azt mondta, a legalapvetőbb vita ma Európában a szuverenisták és a föderalisták között dúl arról, hogy erős nemzetállamokra épülő Európa vagy európai egyesült államok legyen. E vitában jellemző, hogy ha a mainstreamtől eltérő álláspontot fogalmaz meg valaki, akkor azonnal támadások középpontjába kerül. Szijjártó kitért arra, ma indokolt feltenni kérdést, hogy merre menjen tovább Európa, és a közép-európaiaknak elöl kell menniük ebben a vitában. Kijelentette: a közös európai megoldás elmaradt, csak azok tudtak úrrá lenni a válságon, akik nemzetállami alapon jártak el. Közölte: a kvótákkal kapcsolatban a „pénzbüntetés” kilátásba helyezése „szimpla zsarolás, európaiatlan és elfogadhatatlan”. 

Röviden. Szlovák és bolgár bírálat Brüsszelnek

- Az európai projektet veszélyeztető őrültség az Európai Bizottság szolidaritási hozzájárulásról szóló javaslata, amelyet egyértelműen el kell utasítani - vélekedtek a szlovák törvényhozás második legerősebb ellenzéki csoportosulásának, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalomnak a képviselői csütörtöki sajtótájékoztatójukon.

- Az Európai Unióval való szolidaritásra szólította fel csütörtökön a menekültek befogadását elutasító kelet-közép-európai uniós tagországokat Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, aki egyúttal megerősítette, hogy országa vállalja a menedékkérők befogadását a javasolt kvótarendszer szerint. Bírálta ugyanakkor a javaslatot a fejenkénti 250 ezer eurós büntetésre azon országoknak, amelynek nem fogadnak be menekülteket. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szolidaritás nem lehet egyirányú utca olyan országok esetében, „amelyek, mint mi is, európai szolidaritásra számítanak” a strukturális alapok tekintetében. „Boldogok vagyunk, amikor pénzt folyósítanak” a szegényebb tagországok fejlesztésére, de cserébe, amikor a gazdagabb országoknak problémáik vannak a menekültek beáramlása miatt, nekünk is kölcsönösen szolidaritást kell mutatnunk, és segítséget kell nyújtanunk - mondta a bolgár kormányfő.

- A német lakosság többsége nem ért egyet azzal az állítással, hogy az iszlám Németországhoz tartozik - mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés. A Bild című lap megbízásából végzett közvélemény-kutatás alapján a lakosság 60 százaléka elutasítja ezt az állítást, és csak 22 százalék véli úgy, hogy az iszlám szerves része Németországnak, a német társadalomnak. Az adatok azt jelzik, hogy egyre több német viszonyul kritikusan az iszlámhoz. Alig másfél éve, 2015 januárjában még 15 százalékponttal magasabb, 37 százalékos volt mindazok aránya, akik úgy gondolták, hogy az iszlám hozzátartozik Németországhoz.