Szijjártó: Alábecsüli az EU a migrációt

Próbára teszi a migránsok türelmét az adminisztráció Németországban (Fotó: Reuters - Hannibal Hanschke)

„Nagyon gyorsan” meg kell állapodni a Szíria körüli országokkal – Törökországgal, Irakkal, Jordániával, Libanonnal is –, hogy tartsák ott a menekülteket, s „ne zúdítsák rá Európára az újabb bevándorlási hullámot” – hangsúlyozta az uniós külügyminiszterek luxemburgi egyeztetésén Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az unió továbbra is alábecsüli a milliós nagyságrendű migráció veszélyét, márpedig ha az EU elveszíti hitelességét azok előtt az országok előtt, amelyek jelenleg ellátják a menekültek nagy részét, akkor előfordulhat, hogy a mostani százezrek helyett milliók jelennek meg az unió határainál, „kopogtatnak, és azzal a lendülettel be is jönnek”. Kiemelte, hazánk támogatja a Törökországnak szánt akciótervről a megállapodást és a vízumliberalizáció felgyorsítását. Felidézte, hogy semmilyen jelentős sikert nem sikerült elérni a kiváltó okok kezelésében sem a Közel-Kelet stabilizálása, sem az Iszlám Állam leverése terén. A migrációs hullámmal kapcsolatban úgy fogalmazott, „ezek a milliók, ha nem kapnak megfelelő ellátást, hogy ha nem tudnak emberhez méltó életet élni, és elveszítik a hitüket, hogy egyszer hazatérhetnek, akkor nagyon gyorsan meg fogják hozni azt a döntést, hogy Európába induljanak”.

Komoly és érzelmektől sem mentes vita folyt a miniszterek között a határőrizetről Szijjártó szerint. Felidézte, a luxemburgi külügyminiszter szerint biztosítani kell, hogy a külső határok őrizete működjön. „Ez egy szép cél, csak az a probléma, hogy nem működik. Ha működne, nem jött volna Magyarországra ma reggelig 357 119 illegális bevándorló” – mutatott rá a tárcavezető. Szijjártó utalt arra, hogy sok kritika érte a magyar kormányt a plakátkampány miatt, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy aki Magyarországra jön, annak tiszteletben kell tartania a törvényeket. Elmondta, ehhez képest a luxemburgi külügyminiszter arról számolt be, hogy a migránsok nem működnek együtt a hatóságokkal, elutasítják a regisztrációt, vagyis az első adandó alkalommal megsértik, és nem tartják tiszteletben az európai törvényt. A miniszter beszámolt arról, hogy horvát kollégája a magyar határon épülő kerítés értelmét firtatta, mire Szijjártó elmondta, hogy Magyarországot a schengeni övezet szabályai kötelezik a külső határok megvédésére, és annak biztosítására, hogy a határt csak a kijelölt átkelőhelyen és a megadott időben lehessen átlépni.

Eközben Horst Seehofer bajor kormányfő pártja, a CSU elnökségi ülése előtt azt mondta, hogy testvérpártjával, az Angela Merkel német kancellár által vezetett CDU-val közösen lépnek fel a tranzitzónák kialakításáért Németországban. Hangsúlyozta, még a héten részletes tervek készülnek a határ térségében kijelölendő övezetekről, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek meg kell várniuk, hogy a hatóságok gyorsított eljárással eldöntsék, jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására. Arra a kérdésre, hogy miként lehet megnyerni a CDU/CSU pártszövetséggel szövetségi szinten kormányzó szociáldemokrata pártot (SPD), amely fenntartásokkal viszonyul a tranzitzónákhoz, Seehofer azt mondta: „majd meglátjuk”. Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi koordinátora azt mondta, hogy a következő hétig döntenek az ügyben. Nem szabad „eleve kizárni” egyetlen lehetőséget sem, amely hozzásegíthet a mostani helyzet kezeléséhez – mondta a CDU-s politikus, utalva arra, hogy a menedékkérők áradata nem csillapodott az egy hónapja visszaállított határellenőrzés révén. Angela Merkelnek nem a közvélemény-kutatási adatok, hanem a feladatok jelentik a „mércét”, amelynek alapján meg kell szervezni a politikát. A német kormányfő erről a Bildnek adott interjúban beszélt, amelyben ismét megerősítette a menekültválság ügyében elfoglalt álláspontját, és hangsúlyozta: nem lehet megjósolni, hogy mennyi menedékkérő érkezik Németországba, de azért lehet tenni, hogy a folyamat ismét rendezett keretek közé kerüljön. Kifejtette, hogy a kormány útnak indította a menekültügyi rendszer reformját, amely a tartományok és önkormányzatok anyagi terheinek enyhítését, a menedékjogi eljárások felgyorsítását, valamint azt szolgálja, hogy a védelemre nem szoruló kérelmezőket hamarabb visszajuttassák hazájukba.