Szigorúan lép fel Japán

Az Abe Sindzó vezette japán kormány 2018-től korlátozza a menedékkérők munkavállalását, miután jelentősen megnőtt az olyan kérelmezők száma, akik valószínűleg csak dolgozni akarnak – számolt be bennfentes forrásokra hivatkozva tegnap a Japan Today. A jelenlegi, 2010-ben életbe lépett szabályozás szerint fél évvel kérelmük beadása után dolgozhatnak a menedékkérők, jövő évtől azonban az igazságügyi minisztérium csak azoknak ad engedélyt, akik nagy valószínűséggel megkapják a menedéket. Azokat, akik kérelmét bizonyosan el fogják utasítani – mert például adósságaik elől akarnak megszökni –, az országban való jogszerű tartózkodásuk idejének lejárta után deportálják. Japánban a menekültügyi eljárás általában tíz hónapig tart, de akár évek is eltelhetnek a végső döntésig, mivel a kérelmező fellebbezhet. A munkavállalási engedélyek a kérelmezők megélhetését szolgálják az eljárás ideje alatt. Az új szabályok szerint kéthónapos, egyszerűsített eljárásokat folytatnak le, ami alapján három csoportba sorolják az embereket: akiket nagy valószínűséggel elismernek menekültnek, akik egyértelműen nem szorulnak menedékre, és akik már többször is beadták a kérelmüket – utóbbi két csoport tagjait deportálják. Amennyiben a minisztérium két hónap alatt nem tudja eldönteni, jogosult-e valaki kérelemre, folytatják a vizsgálatot. Egy magasrangú minisztériumi tisztségviselő azt mondta a lapnak, a változtatás azt a célt is szolgálja, hogy ne kelljen feleslegesen sokáig várniuk azoknak, akik nagy eséllyel megkapják a védelmet.
A kérelmezők túlnyomó többsége gazdasági migránsnak bizonyul, s 2016-ban 10 901 menedékkérelmet adtak be, az idén pedig várhatóan a 17 ezret is eléri a számuk. Ehhez képest viszont 2016-ban Japán mindössze 28 menekültet fogadott be.

A Reuters februári cikke szerint a befogadottak közül heten afgánok, négyen etiópiaiak, hárman pedig eritreaiak. A brit hírügynökség szerint nem ismert, hogy a kérelmezők között voltak-e szíriaiak, és ha igen, sikerrel jártak-e. A Reuters felhívta a figyelmet, hogy bár Japán kevés menekültet fogad be, jelentős összegeket költ külföldi segélyezésre. A szigetországot mindazonáltal élesen bírálta mások mellett a Human Rights Watch, az a George Soros által támogatott jogvédő szervezet, amely hazánkról is elmarasztaló jelentéseket jegyez. A hírügynökség szerint a legtöbb menedékkérelmet Indonéziából, a Fülöp-szigetekről és Törökországból adták be.

Két évvel ezelőtt a svájci közmédia, az SRF terjedelmes cikkben foglalkozott azzal, hogy a japán migránspolitika egyik mozgatórugója az ország kulturális homogenitásának védelme. Ebben a cikkben idézték fel azt is, hogy Japánban a megelőző 33 évben 633 ember kapott menedékjogot, ami átlagosan tizenkilenc befogadott egy évben.

Röviden
•
Bevándorlási törvény megalkotását szorgalmazta Detlef Scheele, a német szövetségi munkaügyi ügynökség vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitungban szerdán megjelent interjúban. Scheele szerint a menekültügytől független bevándorlási törvényben a munkavállalás céljából érkezők beáramlását kell szabályozni a német munkaerőpiac igényeinek megfelelően. Becslések szerint évi 300 ezer képzett bevándorló szükséges a német munkaerőigény kielégítéséhez, ezt azonban nem fedezi az európai uniós társállamokból érkező bevándorlás. A BA vezetője kifejtette, hogy még a forrásországban gondoskodni kell a német nyelvoktatásról és a szakmai képzettségről a bevándorlóknál, s a vízum feltétele egy németországi állásajánlat lenne.
(UT)

Kétszázötvenöt migránst mentettek meg a Földközi-tengeren Líbia partjainál keddre virradóra – közölte az olasz parti őrség. A Proactive Open Arms nevű nem-kormányzati szervezet hajója 134 embert vett fel egy műanyag csónakról, köztük hét gyereket. Egy, az embercsempészet megakadályozására tavaly előtt indított Sophia művelet keretében tevékenykedő katonai hajó pedig 121 embert mentett meg két csónakról a tengeren. A La Repubblica olasz napilap szerint a menekülteket és migránsokat Európába indító embercsempészek mintegy 400 euróra vitték le a „helyjegy” árát. Megfigyelők szerint a csempészek olyan csónakok indítására tértek át, amelyek nem is tudnának Európa partjaiig eljutni, valószínűleg arra
számítva, hogy a mentőhajók úgyis felveszik őket.
(UT)