Szélsőségesek újabb támadása Kárpátalján

A hónapban már másodszor támadták meg a KMKSZ ungvári központi irodáját (Fotó: MTI - Nemes János)

Kedd hajnalban ismeretlenek felgyújtották a KMKSZ ungvári központi irodáját, az épület szinte teljes alsó szintje kiégett. A magyar szervezet irodáját már február 4-én is érte egy Molotov-koktélos támadás. A történteket közösen ítélte el az érintett KMKSZ és a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal, kijelentve, hogy a békésen együtt élő nemzetek nem ülnek fel a provokációnak.

A vizsgálat még zajlik, Budapest viszont nem késlekedett. Szijjártó Péter külügyminiszter a köztévében rámutatott, Ukrajnában erősödnek a szélsőséges eszmék, ezt bizonyítják az új, kisebbségi jogokat korlátozó ukrán törvények és a kárpátaljai magyarok megfélemlítésére tett kísérletek is. Hozzátette: ha Ukrajna komolyan gondolja közeledését az EU-hoz és a NATO-hoz, féken kell tartania a szélsőségeseket. A miniszter időközben mozgósította az ungvári magyar konzult és a kijevi nagykövetet, emellett bekérette a budapesti ukrán nagykövetet is, valamint személyesen kezdeményezte EBESZ-megfigyelők behívását Kárpátaljára.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a támadás célja a magyarság megfélemlítése volt, ez pedig nem más, mint terrorizmus. Németh Zsolt tájékoztatóján megerősítette, gyújtóbombát használhatott az elkövető, s a helyzet mögött egyértelműen a kirekesztő oktatási törvény elleni magyar tiltakozás óta zajló ukrajnai magyarellenes kampány áll. A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága jelezte, segítséget nyújt az épület helyreállításához. A kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Potápi Árpád János államtitkár és Grezsa István kormánybiztos is elítélte a támadást, és a tettesek előkerítését követelte Kijevtől.

A Fidesz-frakció az EP állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottságát felszólította arra, hogy ítélje el a történteket, az Európai Bizottságot pedig arra, hogy lépjen fel Kijevben a kárpátaljai magyarság védelmében. Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő közleményében azt firtatta, vajon kiknek állhattak érdekében a történtek. A Job­bik helyeselte a határozott fellépést, ugyanakkor a szélsőségesek felbátorodásáért a korábbi magyar gesztuspolitikát okolta; elítélte a támadást az LMP is. Az MSZP és a Párbeszéd közös közleményében a „mindkét országban tapasztalható” nacionalizmust okolta a támadásért.

Ami a nacionalizmust illeti tegnap a Demokrata.hu szúrt ki egy videót, amelyen karlendítve fenyegetőznek és magyar, illetve lengyel zászlókat égetnek ismeretlen, maszkos ukrán férfiak.

Időközben a lengyel belbiztonsági ügynökség elfogta a február 4-i Molotov-koktélos székháztámadás gyanúsítottjait, akik egy lengyel szélsőséges szervezet tagjai; Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó pedig hangot adott meggyőződésének, hogy a támadások mögött az orosz titkosszolgálatok állnak.

A KMKSZ elnöke szerint egyértelműen robbantásos merénylet történt az ungvári székház ellen, ugyanakkor a kárpátaljai magyarság igyekszik megőrizni hidegvérét. Brenzovics László Kijevből nyilatkozott lapunknak.

 – Hogy tapasztalták, mennyire voltak készségesek az ukrán hatóságok a támadást követően?

 – A tűzoltók és a rendőrség természetesen kiszállt a helyszínre, és megkezdődött a nyomozás. Ugyanakkor a kamerák felvételeiből nekem úgy tűnik, hogy a székházat felrobbantották: egy kapucnis személy odatett a betört ablakhoz egy táskát, továbbment, s aztán robbanás látható. Ami azért érdekes, mert a székházunk Ungvár belvárosában található, kétszáz-kétszázötven méterre a magyar konzulátus épületétől, amit a Nemzeti Gárda és a rendőrség is véd, mégsem tűnt fel nekik semmi, sem most, sem a február 4-i támadásnál. Állítólag annak az elkövetőit elfogták, Hennagyij Moszkal úr pedig az orosz titkosszolgálatot sejti a háttérben.

 – Nincs Ukrajnában elég szélsőséges, hogy önerőből végrehajtson egy ilyen támadást?

 – Dehogynem, sőt, erősek voltak és egyre erősödnek a különféle szélsőségesek. Kárpátalját szerencsére eddig elkerülte a hasonló szintű agresszió, de például Kijevben mindennapos az erőszak, ma is volt például összecsapás itt a parlament környékén.

 – Hogy éli meg a kárpátaljai magyarság a történteket?

 – A magyar közösséget erősen megrázta a támadás, hiszen nincsenek hozzászokva a robbantásos merényletekhez. Pánikhangulatot ugyanakkor nem tapasztaltam.

Szinte látom, ahogy Hennagyij Moszkal, Kárpátalja joviális kormányzója, az ukrán Virág elvtárs széttárja kezét a KMKSZ vezetősége előtt: nincs mit tenni, a nemzetközi helyzet fokozódik, a tűzoltók meg hát, valóban, nem jöttek. Az elkövetők oroszok, bocsánat, oroszszimpatizáns lengyel békaemberek lehettek, akik ürgebőrbe varrt bombájukat ötszáz kilométeren keresztül csempészték be Ungvárra. Véletlenül sem a karlengetős, zászlóégető banderisták, a Szics-gárdisták vagy a Majdan tér fizetett nehézfiúi. Csakis Moszkva lehet a háttérben – akitől még a végtelenül jóindulatú Kijev sem tudja megvédeni a magyarokat, ha azok túl sokat pörölnek holmi vacak oktatási törvény miatt, nem igaz? Még szerencse, hogy időközben gyorsan kerítettek három lengyel gyanúsítottat a hó eleji balhéhoz. Legalább a jegyszedőt sikerült internálni.

„Képzelt” Székelyföld

Vádaskodó, kioktató és a valóságot több pontban eltorzító választ írt a román külügy az Európa Tanács jelentésére, amely szerint Romániának javítania kell a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét – írta a Maszol.ro portál. A román külügy javasolta az ET-nek, hogy olvasson utána Románia történelmének, és kioktatóan megjegyezte, hogy az „úgynevezett székelyföld” (következetesen kisbetűvel) egy „mesterséges, képzeletbeli” régió, amit a romániai magyarok találtak ki, hogy autonómiaköveteléseiket igazolják. Ugyanakkor a román kormány sajnálkozik, hogy az ET nem foglalkozik a Romániában egyes területeken kisebbségben élő románok szenvedéseivel. Az európai intézmény jelentése egyébként kifogásolta többek között az egyes politikusok és a média részéről érkező folyamatos magyarellenes uszítást, a magyar nyelvű oktatás akadályozását, a Székelyföld megnevezés támadását és hogy Románia nem támogatta a Csíksomlyói búcsú UNESCO-listára történő felterjesztését.
(UT)