Százéves az első demokratikus grúz köztársaság

–  Mi az ünneplés fő üzenete?

–  Száz éve küzdünk az államiságunk megvédéséért. Az 1917-es orosz forradalom után állítottuk helyre az államiságunkat, de sajnos ez csak néhány évig tartott, aztán az orosz bolsevikok annektálták Grúziát. Azóta az identitásunkért és kultúránkért harcolunk. Ez nem csak számunkra fontos, hiszen Grúzia a világ legrégibb keresztény országa. Igen lényeges nekünk, hogy beszéljünk a világnak az értékeinkről, a jövőnkről és a jelenlegi helyzetről, ami egyáltalán nem egyszerű.

–  Mire utal?

–  A területünk húsz százalékát megszállás alatt tartja a nagy szomszédunk. Sok probléma fakad ebből. Nemrég történt, hogy egy Afganisztánban szolgáló grúz katonát, Archil Tatunashvilit megkínoztak és megöltek a tálibok. Egy hónapig kértük az érintett régió vezetését, hogy adják vissza a földi maradványait Grúziának, de csak most, az orosz választások után tettek eleget a kérésünknek.

–  Mit várnak a nemzetközi közösségtől, mit tegyen az Oroszországgal való viszonyuk rendezése érdekében?

–  A megoldás csakis békés lehet, hiszen nem tervezünk semmiféle katonai akciót. Már csak azért sem, mert grúz állampolgárok is élnek a megszállt területeken. Másrészt pedig szeretnénk integrálódni a nyugati közösségbe, az EU-ba, a NATO-ba, és azt várjuk, hogy a nemzetközi közösség támogassa területi integritásunkat. Nagy támogatást kaptunk például Archil Tatunashvili ügyében. Grúzia a legnagyobb afganisztáni jelenléttel rendelkező nem NATO-tag ország. Sok támogatást kapunk az uniós intézményektől és az Egyesült Államoktól is. Bízunk benne, hogy hamarosan elérjük céljainkat.

–  Szijjártó Péter magyar külügyminiszter többször is elmondta, hogy Grúzia már teljesítette a NATO-tagság feltételeit. Hogyan látja ezt a folyamatot?

–  Szijjártó Péter kimondottan aktív ebben az ügyben, nagyon jó barátunk, akinek ezúton is szeretném kifejezni a köszönetem. A NATO-tagsági akcióterv aktiválásáért küzdünk, ez az első lépés a tagság felé. Nagyon fontos Magyarország és más partnereink támogatása. Szijjártó úr mindig elmondja, hogy Grúzia már megcsinálta a házi feladatát, és az egyik legjobb eredményt érte el. Aspiráns ország vagyunk, mint Macedónia vagy Bosznia és Hercegovina. Szóval minden tekintetben készen állunk.

–  A magyar kormányt többen is vádolták azzal, hogy orosz érdekeket szolgál, amikor Ukrajna NATO-ambícióit blokkolja az oktatási törvény miatt. A Grúzia integrációjának nyújtott következetes támogatás azonban igazolhatja, hogy ennek az ügynek semmi köze Oroszországhoz.

–  Egyetértek, itt nem Oroszországról van szó. Ez egy vita Magyarország és Ukrajna között, amire remélem, hamar megoldást tudnak találni.

–  Az Európai Unióba törekvő országként hogyan látják a közösség reformterveit?

–  A reformok fontosak, szükségük van rájuk. Támogatjuk az EU fejlődését. A Brexit rávilágított az unió néhány problémájára, és a migráció is olyan gondnak bizonyult, amit nehezen old meg a közösség. A migrációs válság veszélyes, Grúzia sem immunis rá. Nagyon fontosnak tartjuk egyébként az unió nyitott ajtók politikáját a Balkán felé, hiszen mi az utána következő régióban vagyunk.

–  Milyen a viszonyuk az új amerikai ad­minisztrációval?

–  Szerintem jobb lett, mint korábban volt. Az Egyesült Államok a demokráciánk és államiságunk legnagyobb támogatója. Nagyon nehéz lenne nélküle cselekednünk. Egyensúlyt jelent Oroszországgal szemben.

–  Számít arra, hogy a közeljövőben megváltozik Moszkva Grúzia-politikája?

–  Sajnos, nem látok jó lehetőséget. Készek vagyunk a kétoldalú tárgyalásokra, de Oroszország ragaszkodik a megszállt területek független országként való elismeréséhez. Ezen a téren viszont nem köthetünk kompromisszumot, számunkra ez a vörös vonal.