Külföld
Századvég: Elutasítják Soros tevékenységét az uniós állampolgárok
Az EU intézményrendszere távol került az európaiaktól, a legtöbb esetben így Brüsszel célkitűzései érdektelenné váltak számukra – jelentette ki Gulyás Gergely
A Századvég Alapítvány harmadszor kérdezte meg az EU 28 tagállamának polgárait arról, mit gondolnak az unióról, és hogyan látják saját jövőjüket. A Merre tart Európa? című, Project 28-kutatás 2018-as eredményeit tegnap ismertették Budapesten. Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke elmondta, kutatásuk azt a valóságot mutatja meg, amellyel a nyugati politikai és gazdasági elit nem mer szembenézni. Kiemelte, hogy felmérésükből azt látják, az európai polgárok érzik, a rosszul értelmezett liberalizmus és multikulturalizmus miatt olyan válság van kialakulóban, amelyből a nemzetközi szervezetek és a nyugati elit nem tud kiutat. Ebben a helyzetben az önös érdek helyett az emberek biztonsága és kiszámítható jövője a legfontosabb, amit egyedül Kelet-Közép-Európában ért meg a politikai elit – mondta.
A konferencián felszólalva Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: Európa legnagyobb gondját az jelenti, hogy az uniós intézményrendszer távol került az európai polgároktól, Brüsszel célkitűzései így a legtöbb esetben érdektelenné váltak számukra. Az átlagos európai polgárok azzal szembesülnek, hogy az uniós intézmények gyakran vagy életidegen kérdésekről döntenek, vagy kettős mérce alapján fogalmaznak meg kritikákat az országukkal szemben, ami joggal sérti nemzeti büszkeségüket – közölte.
Gulyás Gergely aláhúzta: Brüsszel ahelyett, hogy a közösen gyakorolt területekre koncentrálna, inkább lopakodó hatáskörelvonásokra törekszik, ami ellentétes a tagállamok érdekeivel. A frakcióvezető szólt arról is, hogy Orbán Viktor kormányfő több kérdésben az unió mélyebb integrációját sürgeti, így például a külső határok védelmének fokozásában.
A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nemzeti kormányoknál kisebb legitimációval rendelkező uniós intézmények „jogállami köntösbe bújtatott politikai vegzálást” folytatnak. Gulyás Gergely szerint a migrációs kérdés felszínre hozott egy olyan európai identitásvitát is, amelyben soha nem fog tudni megegyezni Európa, ezért a tagországok különböző álláspontjai iránt toleranciát kellene mutatni. A migráció kezelésének egyértelműen tagállami hatáskörben kell maradnia Európa biztonsága érdekében – jelentette ki.
Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője elmondta, hogy 2016 óta szinte változatlan kérdéssorral készítik el reprezentatív, minden érintett tagországban ezer lakost megkérdő kutatásukat.
Vizsgálatuk szerint Európa alapvetően pesszimista, ugyanis csupán a kelet-európai térség országaiban nyilatkoztak úgy, hogy jobb világban fognak élni 20-25 év múlva, a nyugatiak szerint a jelenleginél rosszabb körülményeket hagynak hátra gyermekeiknek.
A felmérés alapján az európaiak háromnegyede inkább károsnak tartja a migrációt, annak kezelésében ugyanakkor megosztottság mutatkozik az unió nyugati és keleti fele között. A leginkább érintett, illetve célországok, így például Németország vagy Olaszország ugyanis növelné az uniós hatáskört, és elfogadóbbak a kvótával, míg a keleti tagállamok saját hatáskörben kezelnék ezt a problémát, és elutasítják a kötelező szétosztást. A megkérdezettek többsége a kelet-európai országok szigorú migrációs politikáját részesíti előnyben. Az európai integráció a többség szerint rossz irányba megy, és nagyobb nemzeti szuverenitásra vágynak.
A válaszadók többsége úgy gondolja, a demokratikus felhatalmazás nélküli szervezeteknek nincs joguk beleszólni a politikai döntésekbe. A válaszadók körében George Soros megítélése egészen negatív, a megkérdezettek 80 százaléka elutasítja a tevékenységét.
Az eseményen Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a migrációs kérdés felszínre hozta az Európai Uniót veszélyeztető törésvonalakat. Szerinte a kontinens akkor lesz képes felkészülni a kihívásokra, ha egyenjogú tagállamok közös otthonává válik.
Manfred Weber: Nem tett sokat hozzá az iszlám Európához
Angela Merkel német kancellár nyilatkozatával ellentétes véleményt fogalmazott meg a Die Weltnek Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki a Merkel-féle CDU-val koalícióban kormányzó CSU tagja. Emlékezetes: a kancellár korábban egy sajtótájékoztatón közölte, hogy az iszlám az ott lakó muzulmánok révén igenis Németország része. Weber azonban most kifejtette, hogy az iszlám „igen kevés hasznot hajt” Németországnak, s bár jelen van Európában, de nem tartozik sem a kontinenshez, sem Németországhoz, s nem tesz hozzá sokat a kontinens identitásához, ellentétben a kereszténységgel.
A vallásszabadság viszont a német társadalom alapját képezi – mondta Weber, aki méltatta Orbán Viktor bevándorláspolitikáját, többek között a határkerítést, s szerinte párbeszédet kell folytatni Budapesttel. A Welt cikkének címe is az: „Orbánnál van a helyzet egy kulcsa”.
(VZ)
Kósa Ádám: Ne döntsenek helyettünk
Nem vehetik el a tagállamoktól a migráció szabályozásának hatáskörét, és nem döntheti el más, hogy kit fogad be Magyarország – jelentette ki Kósa Ádám fideszes EP-képviselő az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának (EMPL) ülését követően. A menekültek integrációját vizsgáló tanulmány vitájában egyes baloldali hozzászólók azt képviselték, hogy a bevándorlás nem lehet tagállami hatáskör – mondta Kósa Ádám. „Hazánk függetlenségét akkor sem veszíthetjük el, ha a baloldal folyamatosan az uniós pénzek elvonásával fenyeget” – fogalmazott. Magyarország részt vállal a közös teherből a határok megvédésével – hangsúlyozta, és hozzátette, a migráció okait kell megszüntetni, hogy az emberek a szülőföldjükön boldogulhassanak.
(UT)
Röviden
•
Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek Németországban egy afgán menedékkérőt egy német diáklány megerőszakolása és meggyilkolása miatt. A freiburgi bíróság bizonyítottnak találta, hogy a Husszein K. néven azonosított vádlott 2016 októberében különösen súlyos bűncselekményt követett el, 19 éves áldozatát egy parkban többször megerőszakolta, majd a folyóba dobta. Husszein K. fiatalkorúnak hazudta magát, de 22 éves volt a tett idején.
•
Elutasítja a menekültek kvóták szerinti elosztását a dán kormány. Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak arról is beszélt, hogy a nem nyugati származású bevándorlók által lakott gettók felszámolására készülnek.
•
Jelentősen nőtt a szexuális támadások száma Ausztriában a migránsválság 2015-ös kezdete óta. A Kronen Zeitungban közölt felmérés szerint 2014-ben 3511 szexuális támadásra került sor Ausztriában, s ez a szám 2017-ben 4750-re emelkedett, ami 35 százalékos növekedést jelent.