Száz éve történt az örmény tragédia

Történelmi gesztusként értékelte tegnap a Vatan török napilap, hogy a török kormány elküldi Volkan Bozkir európai ügyekért felelős minisztert az örmények 1915-ös lemészárlásának 100. évfordulója alkalmából Isztambulban tartandó mai örmény istentiszteletre. Aram Atesyan isztambuli pátriárka a lapnak ugyanakkor megerősítette, hogy az általa celebrált örmény istentiszteleten nem fogja használni a „népirtás” szót, helyette inkább a törökök és örmények közös fájdalmára helyezi a hangsúlyt. Az istentiszteletet hétfőn jelentette be Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, aki részvétét fejezte ki a meggyilkolt örmények leszármazottainak, s azt mondta, Törökország osztozik azon örmények gyerekei és unokái fájdalmaiban, akik az 1915-ben végrehajtott deportálások során vesztették életüket.

Szerzs Szargszján örmény elnök tegnap a népirtás tényének elismerésére szólította fel Recep Tayyip Erdogan török államfőt. A CNN Türk hírtelevíziónak elmondta, egy erőteljesebb gesztus segíthetné felgyorsítani a két ország közötti megbékélési folyamatot, és hozzájárulna a bilaterális kapcsolatok normalizálásához. Erdogan tavaly még miniszterelnökként részvétét fejezte ki.

Vlagyimir Putyin orosz elnök is jelezte részvételét a Jerevánban tartott évfordulós megemlékezésen. Ma Törökországban az első világháborúban, 1915 februárjától 1916 januárjáig tartó gallipoli csatáról emlékeznek meg, az évfordulós rendezvényen orosz részről Szergej Nariskin, a parlament alsóházának elnöke vesz részt.

Törökország szerda este konzultációra hazarendelte bécsi nagykövetét, Hasan Gögüst, miután a osztrák parlament „népirtásként” ismerte el az örmények 1915-ös lemészárlását. Az ankarai külügyminisztérium szerint az, hogy „elfogultan tekint valaki az első világháború eseményeire, és szelektív, sőt – ami még annál is rosszabb – diszkriminatív véleményeket terjeszt, és súlyos szemrehányásokat tesz, mint amilyen a népirtás említése, mindez nem más, mint a jogok lemészárlása”. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint viszont tiszteletben kell tartani a parlament nyilatkozatát, „a jövőbe kell tekinteni, s a törökök és örmények kibékítésén kell dolgozni”. Kurz beszélt török hivatali partnerével, Mevlüt Cavusogluval is, akinek elmondta, hogy a parlamenti pártok közösen adták ki a nyilatkozatot, amely egyébként bírálja az Oszmán Birodalommal az első világháborúban szövetséges Osztrák–Magyar Monarchia szerepét, és így Ausztria történelmi felelősségére is rámutat.

Mások mellett a törökök, örmények és magyarok is sokat szenvedtek az első világháborúban, senki sem vonja kétségbe az örmények szenvedéseit, ezt az időszakot azonban egészében kell megérteni – fogalmazott keddi közleményében Törökország budapesti nagykövetsége. Davutoglu előző napi nyilatkozatára utalva hangsúlyozták az 1915-ös események történészi feldolgozását, kiemelve, hogy a törökök és örmények békés közös jövője csak párbeszéden alapulhat.

Az Isztambulban rendezett "béke-csúcstalálkozón" Recep Tayyip Erdogan kijelentette: "Az örmény állítások az 1915-ös eseményekről minden alapot nélkülöznek".

Történészek szerint az első világháború alatt és után az oszmán törökök mintegy másfél millió örményt mészároltak le. Ezt az eseményt sokan a huszadik század első népirtásának tartják. Törökország tagadja, hogy népirtás történt.

Erdogan egyébként azzal vádolta az európai országokat, hogy közömbösek a menekültekkel szemben, és azt akarják, hogy fulladjanak a tengerbe.