Külföld
Szánthó: Káros a suttogó propaganda
Theresa May brit és Leo Varadkar ír kormányfő isgratulált a győzelemhez Orbán Viktornak
„A magyar választási rendszer és az abból fakadó eredmények is legitimek, politikai és jogi szempontból egyaránt” – hangsúlyozta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az áprilisi parlamenti választásokat ért kritikákkal kapcsolatban.
Kiemelte, a hatályos választási szabályokat 2011-ben és 2013-ban alkották meg, azaz azok a ’14-es „gyakorlati próbát” követően mindenki számára világosak és ismertek voltak, s bár az új rendszerben valamivel magasabb az egyéni választókerületek aránya a korábbiakhoz képest, megmaradt a „vegyes” jelleg, és egyébként ez a tény is jó ideje ismert minden szereplő számára, ezért is beszélt az ellenzék taktikai átszavazásról.
Ami a parlamenti arányokat illeti, Szánthó elmondta, „a győztes mindent visz” elvét alkalmazó Egyesült Királyság vagy Franciaország szabályai alapján a Fidesz–KDNP az országgyűlési mandátumok 86 százalékát szerezte volna meg, de az arányos rendszer szabályai szerint is abszolút többséggel rendelkezne 49 százalékos listás eredményével, a kispártokat „kiejtő” bejutási küszöböt (és/vagy a győztesnek járó pluszmandátumokat) ugyanis a majdnem teljesen arányos spanyol, görög vagy svéd rendszer is előírja.
Szánthó szerint éppen a rendszer igazságtalanságára vagy az eredmény illegitim voltára való utalások jelentenek veszélyt a demokráciára, hiszen egy alapvető fontosságú jogintézménybe vetett közbizalmat szándékoznak aláásni. Hozzátette, a Magyarországon eddig lezajlott nyolc országgyűlési választás közül a mostani volt a negyedik legarányosabb.
„Mindezek mellett a választások technikai részletei és a suttogó propaganda kapcsán érdemes kiemelni, hogy a választási szervek még az EBESZ szerint is „szakszerűen és átláthatóan” dolgoztak” – hangsúlyozta Szánthó. Kiemelte, a sajtóban megjelent és felfújt egyes esetekről érdemes tudni, hogy ilyesmik – egészen egyszerűen abból fakadóan, hogy a szavazatszámláló biztosok is „emberből vannak” – valamennyi eddigi választáson előfordultak. „Összességében tehát azt lehet látni, hogy a vereség után a poszttraumatikus stressz tüneteit mutató ellenzék külső, általa megkonstruált tényezőkben keresi veresége okát az önmagával történő szembenézés helyett” – mondta.
Theresa May brit és Leo Varadkar ír kormányfő is gratulált Orbán Viktornak – tájékoztatta tegnap az MTI-t a miniszterelnök sajtófőnöke. May Magyarországot az Egyesült Királyság nagyon értékes partnerének nevezte, és meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország kapcsolata egyre erősebbé válik, miközben együtt dolgoznak a globális kihívások kezelésén, a közösen vallott értékek alapján. A lehető legszélesebb és a legmélyebb gazdasági partnerségre törekszünk – szögezte le az unióval való jövőbeni viszonyról a brit kormányfő, aki feltétlen elkötelezettségéről biztosította Orbán Viktort Európa biztonsága ügyében. Leo Varadkar pedig nyitottságát fejezte ki, hogy a következő időszak legfontosabb kihívásainak megoldása érdekében együtt dolgozzon Orbán Viktorral.
Röviden
EMMANUEL MACRON, 24 SZÁZALÉK – A francia államfő a 2017-es elnökválasztás első fordulójában 24, a másodikban 66 százalékot szerzett, pártszövetsége később a parlamenti választásokon 32, valamint 49 százalékot ért el a két fordulóban, 42 és 48 százalékos, alacsonynak számító részvétel mellett. Az Ifop-Fiducial intézet nemrég közölt felmérése szerint Macron támogatottsága elnökségének első éve vége felé 40 százalékra esett.
CHARLES MICHEL, 9,64 SZÁZALÉK – A belga kormányt három flamand és egy vallon párt alkotja, a miniszterelnököt, Charles Michelt a vallon liberális Reform Mozgalom (MR) adja, ez a párt 9,64 százalékot szerzett a 2014-es belga szövetségi választásokon, 90 százalékos részvétel mellett – Belgiumban kötelező szavazni. A választást egyébként a flamand jobboldali N-VA nyerte meg, húsz százalékkal.
ANGELA MERKEL, 33 SZÁZALÉK – A német kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a tavaly őszi választások után idén tavaszra tudott kormányt alakítani a szociáldemokratákkal (SPD). A CDU/CSU pártszövetség 33 százalékot szerzett, 76 százalékos részvétel mellett.
THERESA MAY, 42 SZÁZALÉK – A tavalyi brit előre hozott választásokon a Theresa May vezette Konzervatív Párt a voksok 42 százalékát szerezte meg, 68,8 százalékos részvétel mellett. May pártja 317 mandátumot nyert el, így nem tudott egyedül kormányt alakítani.
SEBASTIAN KURZ, 31,52 SZÁZALÉK – Az osztrák kancellár pártja, az ÖVP a Szabadságpárttal (FPÖ) kormányoz koalícióban. A néppárt 31,52, százalékot szerzett a legutóbbi, tavaly őszi választásokon, 79 százalékos részvétel mellett.