Szankciókat akarnak a „humanisták”

Az Európai Humanista Föderáció nevű szervezet szerint „2010 óta Orbán Viktor kormánya ismételten antidemokratikus és idegengyűlölő intézkedéseket tett, amelyek nyíltan sértik a jogállamiság alapértékeit”, ezért az európai polgári kezdeményezés (ECI) eszközéhez nyúlnak. Amennyiben megszerzik hét uniós tagállam egymillió állampolgárának támogatását az „Ébredj Európa!” című indítványhoz, azzal jogalkotási javaslatra kérhetik az Európai Bizottságot. A szervezet azt akarja, hogy alkalmazzák az Európai Unióról szóló alapszerződés „hetes cikkelyét” Magyarországgal szemben, amellyel az EU alapértékeinek megsértését lehet szankcionálni egy fokozatos mechanizmuson keresztül.

A Spíler.blog.hu múlt hónapi cikke szerint az Európai Humanista Föderáció valójában egy „radikális baloldali és keresztényellenes bábszervezet”. A brüsszeli székhelyű szervezetnek ötven tagszervezete van húsz országban, elnöke Pierre Galand, a belga Szocialista Párt tagja és tanácsadója. A blog összeállításában azt is kiemelte, hogy a Föderáció honlapja szerint partnerszervezeteinek zöme olyan csoport, amelyet Soros György alapítványa támogat.

Az Index.hu Eurológus blogja úgy tudja, politikai döntés született a bizottság biztosi kollégiumában kedden Strasbourgban arról, hogy nyilvántartásba lehet venni a kezdeményezést. Az ülésen nem volt ott Navracsics Tibor oktatásért, ifjúságért, sportért és kultúráért felelős magyar biztos. A lapunk birtokába is eljutott hétfői levelében Navracsics udvarias, de határozott hangnemben kifogásolta, hogy ezt a döntést, vele való egyeztetés nélkül, az elmúlt két hónap egyetlen olyan ülésének napirendjére kellett tűzni, amelyiken nem tud részt venni. A biztos tartalmi kifogásokkal is élt, kiemelve, hogy érzékeny politikai ügyről van szó, a polgári kezdeményezés céljain jóval túlmutató következményekkel. Nem is beszélve arról, hogy a Bizottság jogi szolgálata sem tudta egykönnyen eldönteni, hogy van-e jogi lehetőség arra, hogy a hetes cikkely alkalmazására indítsanak polgári kezdeményezést. Lapunk Navracsics Tibor kabinetétől azt a tájékoztatást kapta, hogy az uniós biztos nem szeretné tovább kommentálni az ügyet, a levelében ugyanis már mindent leírt.

Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvivője lapunknak azt mondta, a kollégium kedden valóban megvitatta ezt az ügyet, a polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéről azonban csak hétfőn fognak határozni, és erről sajtóközleményt is adnak ki. A kezdeményezés befogadását Julie Pernet, az Európai Humanista Föderáció munkatársa sem tudta megerősíteni az Origo.hu megkeresésére.

Amennyiben a kezdeményezés befogadják, a szervezőknek egy éve van arra, hogy összegyűjtsék az aláírásokat, egy lakosságszám arányában meghatározott kvóta szerint. Amennyiben a bizottság elé kerül a „magyar ügy”, és megállapítják, hogy hazánkban valóban sorozatosan sérülnek a jogállamiság alapvető elvei, akkor az Európai Tanács tiszte mérlegelni, hogy kiszab-e szankciókat.

Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István lapunk kérdésére elmondta, az ECI fiatal jogintézmény, még nincs kiforrott gyakorlata annak, hogy mit lehet kezdeményezni. Megjegyezte, az eredeti jogalkotói akarat biztosan nem arra irányult, hogy a hetedik cikkelyt kezdeményezzék, így eléggé ki kell forgatni a jogszabály szövegét. Kovács valószínűtlennek nevezte, hogy ha be is fogadják a kezdeményezést, az valóban eljut a Magyarország elleni eljárásig. A hetedik cikkely szerinti eljárást még sosem alkalmazták, jegyezte meg. „Az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói többször kezdeményezték már, hogy Magyarországgal szemben alkalmazzák a rettegett eljárást, azonban a többség mindig józan maradt” – hangsúlyozta.

Baloldali populizmusnak nevezte a kezdeményezést lapunknak Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki kiemelten foglalkozik az ECI-vel. A politikus – hivatkozva a Financial Times minapi cikkére – felhívta a figyelmet arra is, hogy az unió baloldali és liberális erői már nem csak Magyarországot támadják a bevándorláspolitikájához kapcsolódó vélt jogsértések ürügyén, hanem kritikájukat kiterjesztik egész Közép-Európára, egyre gyakrabban támadják a kvótákat ellenző visegrádi négyek országait.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ha valóban született vagy születik ilyen döntés a biztosi kollégium részéről, az csak szabályszegő módon történhet, mert ilyen döntés meghozatalához az Európai Bizottságnak nem lenne joga. „Ha születik ilyen döntés, az sehogy másként nem érthető, mint a bevándorláspárti Brüsszel, a bevándorláspárti európai uniós intézmények bosszúja Magyarországgal szemben” – fogalmazott. Szijjártó szerint Magyarország példája bizonyítja azt, hogy sikeresen meg lehet állítani a bevándorlási hullámot és éppen Magyarország sikere bizonyítja azt is, hogy az európai bevándorlási politika megbukott, a magyar politika pedig sikeres.

Orbán Viktorban bíznak a csehek

A migránsválságot a vezető európai politikusok közül Orbán Viktor kezeli a legjobban, míg Angela Merkel német kancellár hozzáállása volt a legkevésbé megfelelő vélik a csehek egy friss felmérés szerint. A megkérdezettek 76,8 százalék támogatja a magyar kormányfő politikáját, ennek ellenkezőjét 11,3 százalék gondolja, míg 11,9 százalék nem tudott válaszolni. Orbán támogatottsága mögött négy százalékkal következik Milos Zeman cseh elnök és Robert Fico szlovák kormányfő. A többi vezető európai politikus jócskán lemaradt, David Cameron brit miniszterelnök 51,2 százalékkal jutott a negyedik helyig, őt követi Andrej Babis cseh kormányfőhelyettes (48,5 százalék) és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő (35,5 százalék). Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke 12,9 százalékot, Angela Merkel 12,7 százalékot kapott.

A szabadságunk került veszélybe Hollande szerint
Egyedül, hátamögött kormányával és ellenzékével emlékezett Párizsban Francois Hollande (Fotó: Reuters - Jacky Naegelen)
Franciaországban a párizsi merényletek áldozataira emlékeztek, Európa többi részén az elkövetők után nyomoztak, Szkopje terroristát fogott.

Nemzeti megemlékezést tartottak tegnap a november 13-i párizsi merényletek 130 halálos áldozatának emléke előtt tisztelegve Francois Hollande francia államfő részvételével a francia fővárosban, az Invalidusok díszudvarán. Hollande gyászbeszédében „ünnepélyes ígéretet” tett arra, hogy mindent megtesz „a fanatikusok hadseregének”, a „gyilkosok hordájának” elpusztítása érdekében, amely „egy őrült eszme és az elárult Isten” nevében százharminc embert megölt és több százat megsebesített Párizsban. „Azért mészárolták le őket, mert szabad emberek voltak” - hangsúlyozta. Hollande megemlítette, hogy az áldozatok mintegy ötven francia településről és tizenhét országból származtak, és mindannyian a Fény városában vesztették életüket, amely éjjel-nappal lüktet. „A könnyek ellenére ez a generáció Franciaország arcává vált” - emlékeztetett az elnök.

A megemlékezésen az áldozatok mintegy ezer hozzátartozója, a sebesültek egy része, valamint a teljes francia kormány, a legfőbb ellenzéki politikusok, köztük Nicolas Sarkozy volt államfő, a parlamenti pártok vezetői és a támadásban elhunyt külföldi állampolgárok országainak nagykövetei voltak jelen, összesen 2600 meghívott. Két család viszont nem kívánt részt venni a szertartáson, tiltakozásul azért, mert szerintük Franciaország nem tett elég erőfeszítést a terrortámadások megelőzése érdekében.
Matteo Renzi olasz miniszterelnök és Joe Biden amerikai alelnök pénteken Rómában egyeztetett az Iszlám Államról és a terrorizmus elleni harcról. Közben az olasz Sky TG24 csatorna szerint bombariadó volt Genovában.

A belga rendőrség tegnap két embert állított elő a párizsi támadásokkal összefüggésben, egyiküket gyanúsítottként tartják számon. A görög rendőrség szerint Abdelhamid Abaaoud, a támadások főszervezője az év elején két athéni lakásban is megfordult. A két lakást az év elején vizsgálták át terrorgyanús lakói miatt, Abaaoud DNS-mintáját most azonosították, miután azt a francia rendőrség minden uniós tagállamnak továbbította. A német Bild szerint Németországból szerezhettek be több fegyvert a párizsi támadás elkövetői, erre utal négy email, amelyet a német hatóságok egy letartóztatott férfi mobilján találtak Baden-Württenberg tartományban. Előző nap Berlinben terrorgyanú miatt vettek őrizetbe három férfit, őket tegnap – megalapozott gyanú híján – szabadlábra helyezték, de a nyomozás folytatódik. Szkopjéban őrizetbe vették az Iszlám Állam egyik feltételezett tagját: a 21 éves férfi részt vett a szíriai harcokban.

A szlovák kormány rendkívüli ülésén jóváhagyta a biztonsági kabinet által előirányzott törvénymódosítási javaslatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy Pozsony szigorúbb biztonsági intézkedéseket foganatosítson a terrorizmus elleni harc jegyében.

Védtelenül tárgyal az unió Ankarával

Alapvetően befolyásolhatja a migráció mértékét a vasárnapi török-uniós csúcstalálkozó. „Mini-Schengen” és kerítés a megoldási tervek között.

Az Európai Uniónak meg kell erősítenie határai védelmét, a migrációs nyomás ugyanis a szövetség integritását fenyegeti – fejtette ki a Financial Timesnak csütörtökön Mark Rutte holland kormányfő. A konzervatív politikus úgy fogalmazott: „Ahogy mind tudjuk a Róma példájából, a nagy birodalmak elbuknak, ha nem védik a határaikat”. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter tegnap ismét a Benelux-államokat, Németországot és Ausztriát magában foglaló „mini Schengen” tervével fenyegetett, arra az esetre, ha az uniós tagországok nem veszik ki megfelelően a részüket a külső határok védelméből és a menekültek igazságos elosztásából.

Mérföldkőnek jósolják Berlinben azt a csúcstalálkozót, amelyet Brüsszelben tartanak az unió és Törökország vezetői, hogy elfogadják az október óta készülő közös akciótervet a menekültválság kezeléséről és Ankara uniós integrációjának felgyorsításáról. Ankara a terv szerint kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket. Cserébe a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és hárommilliárd eurós támogatásra számít Brüsszeltől a menekültek ellátására.

Szijjártó Péter szerint kulcsfontosságú a tanácskozás. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, Európának az lenne az érdeke, hogy erős pozícióból kezdje a tárgyalásokat, ám ehelyett „védtelenül ül az asztalhoz”, mert mind a mai napig nem képes megvédeni magát és saját határait, ez a helyzet pedig a képmutató és halogató európai politika következménye. Felidézte, csak az elmúlt tíz napban harminc olyan nyilatkozatot tettek európai politikusok, amely a külső határok védelmét hangsúlyozta, mégsem történt semmilyen előrelépés. Szijjártó közölte: csak Magyarország volt képes döntést hozni a védelméről, és mára egyedül Magyarország mondhatja el, hogy megállította a bevándorlási hullámot, és betartja az európai szabályokat. A tanácskozáson hazánkat Orbán Viktor képviseli, aki – Szijjártó bejelentése szerint – hétfőn és kedden Teheránban tárgyal.

Az osztrák hatóságok tegnap bejelentették, hogy az év végéig elkészül az Ausztria déli határrészére tervezett, 3,7 kilométer hosszúságú, négy méter magas drótkerítés, amely a magántulajdonban lévő földeken 2,5 méter.

A szlovákiai Magyar Közösség Pártja óriásplakát-kampányt indított annak az aláírásgyűjtésnek a támogatására, amelyet a menekültkvóták elutasítása és a helyi népszavazások ügydöntővé változtatása céljával kezdeményezett.

Törökország északnyugati part­jainál legalább hat afgán és szíriai gyerek fulladt vízbe, amikor felborult két, migránsokat szállító és a görög szigetekre tartó csónak. Két komppal tegnap négyezer migráns érkezett Pi­reusz kikötőjébe.