Külföld
Szakértő: Csak hazafias hőzöngés a moldovai–román egyesülés
Sem belföldi, sem nagyhatalmi támogatottsága nincs egy Bukarest javára történő revíziónak, amely Ukrajnához hasonló polgárháborút is okozhatna – mondta Illyés Gergely
– Mennyire gondolhatta komolyan ezt a moldovai–román egyesülési nyilatkozatot Bukarest?
– Az egyesülés valós politikai támogatottsága nyilvánvalóan csekély. Traian Basescu pártjának retorikája már évek óta ezen alapszik: a Népi Mozgalom Párt második embere moldovai származású, és jó a kapcsolatuk az ottani románbarát elittel is. Ami meglepő, hogy a PSD és a PNL, sőt a parlament is felsorakozott mellé. Sorra jönnek az egyes helyhatóságok érzelmes nyilatkozatai, de még maga Liviu Dragnea PSD-pártelnök is beszállt ebbe a hajóba. Mindemögött valószínűleg az áll, hogy nincs érdemi mondanivaló a centenáriumi évre, nincs országprojekt, nincs üzenet, így maradt a hazafias hőzöngés. Emellett nyilvánvalóan semmi esélye nincs annak, hogy az egyesülés megvalósul, így tét nélkül lehet rájátszani a Prut menti testvérekkel való unió vágyálmára. Egyébként most van a Besszarábiával egyesülés századik évfordulója is.
– Amikor az első moldáv falvak kinyilvánították egyesülési szándékukat, megkérdeztem a román külügyminisztériumot, hogy mit kíván reagálni minderre, egy héttel később kaptam egy sablonválaszt arról, hogy Románia volt az első, amely elismerte a Szovjetuniótól függetlenedő Moldovát, és tiszteletben tartja annak szuverenitását.
– Én moldáv részről mindenképpen várnék valami reakciót. Hozzátenném, amikor egy ország kinyilvánítja egyesülési szándékát egy másikkal, amelyik ezt nem akarja, azt agressziónak hívják.
– Hogy állnak mindehhez Chisinauban?
– Moldáv részről szinte teljes az elutasítás. Az elnökválasztásnál egyetlen elnökjelölt kampányolt nemrég az egyesüléssel, körülbelül a voksok egy százalékát kapta. Moldovában a lakosság harmada orosz, erős, jól beágyazott, korábban domináns tömeg, amely inkább Moszkva felé közeledne – ilyen a jelenlegi elnök, Igor Dodon is. A lakosság zöme független Moldovát akar, s alig tízszázalékos a román–moldáv egyesülés támogatói-nak aránya. De még a románpárti politikai elit sem örülne egy tényleges egyesülésnek, mert saját súlya csökkenne egy nyolcszor akkora országgal való egyesülés esetén. Bukarestben jelen volt a moldáv parlament elnöke, aki a nyilatkozattól szintén meglepődve annyit mondott, hogy ők az EU-ban szeretnének egyesülni Romániával, meg a többi huszonhét tagállammal a légiesedő határok által.
– Ha valamiért mégis mindkét fél az egyesülést akarná, mekkora lenne mindennek a nemzetközi támogatottsága?
– Egyik nagyhatalomnak sem lenne érdeke a román–moldáv unió. Ukrajna pufferzóna, amely megakadályozza, hogy határos legyen a NATO és Oroszország – amikor Kijev megpróbált közeledni a NATO-hoz, egyből megjelentek a „kis zöld emberek”. Ha Moldova, amely ugyancsak pufferország, bármilyen módon túl gyorsan közeledne a nyugati tömbhöz, valószínűleg hasonló sorsra jutna – ráadásul ott van a Dnyeszter Menti Köztársaság, ahol konkrétan jelen van az orosz hadsereg. Nyilván Bukarest nyugaton azzal nem szerez rossz pontokat, ha húzgálja az orosz medve bajszát egykori tagköztársasága elhódításának hangoztatásával, de ez nem stratégia. A másik szempont, hogy Bukarest gazdaságilag belerokkanna Moldova megszerzésébe, amely még Romániánál is szegényebb, alig működő állammal, összeomló szociális hálóval, egészségüggyel. Ha mindez komolyan felvetődne, a román közvélemény is gyorsan eljuthatna a maga december ötödikéjéhez, dacára annak, hogy az átlagromán sokkal elfogadóbb a moldovai románokkal, mint mondjuk a magyarországi magyarok az erdélyi magyarokkal. Szóval az egyesülési nagy nyilatkozattenger továbbra sem más mindkét országban, mint egy politikai termék a centenáriumra – talán még jobb is ez így, hiszen a másik termék a magyarellenesség lenne.
– Ugyanakkor Constanta megye a Tiszáig terjedő románság egyesítéséről fogadott el nyilatkozatot…
– Ez maga az agyrém, valószínűleg a nagy hazafias felbuzdulásban kissé megszaladt a tolluk – Basescu mondott korábban ilyeneket, hogy márpedig Románia a Tiszáig tart, és a román nemzeti kommunista ideo-lógiában felnőtt politikusgeneráció- ban is élnek még efféle emlékek a Ceausescu-éra legendásan objektív történelemoktatásából, de ennek nagyjából annyi értelme van, mintha Vas megye kinyilvánítaná, hogy visszaköveteli Burgenlandot. A helyén kell kezelni ezeket a dolgokat, lemenni erre a szintre a magyar államnak, és bármilyen módon válaszolni erre igen kontraproduktív lenne.
– Csaknem ugyanazon a napon fogadták el a revizionista egyesülési nyilatkozatot, mint amikor a bukaresti képviselőház kisebbségügyi szakbizottsága lesöpörte az asztalról a székely autonómia törvénytervezetét. Nem érzik a disszonanciát?
– A román politika csak nemzeti érdeket lát, semmi mást, így számára ebben nincsen semmi disszonáns. Román nemzeti érdek lenyomni az erdélyi magyarokat, mert a román elit szemében ők csupán hódítók, akik elnyomták a románságot, így megérdemlik a revánsot, és román nemzeti érdek egyesülni a Pruton túli testvérekkel. Ebben tényleg nem ismernek egyenlő mércét.
„Történelmi csúcson a magyar–szerb kapcsolatok”
A magyar közösségeknek a lakóhelyükön kell megerősödniük, a gazdasági megerősödés pedig megállítja az asszimilációt, és megerősíti a kétoldalú kapcsolatokat is – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Zomborban, ahol megnyitotta a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának szerződés-aláírási ceremóniáját. Mint mondta, a program nem jöhetett volna létre egy olyan magyar kormány nélkül, amely a határon túli magyarokra mint erőforrásra tekint. Kedden a közepes léptékű pályázatok 197 győztes indulójával kötöttek szerződést, s ezzel 4,2 milliárd forintos támogatás valósul meg. Szintén tegnap új szerb–magyar határátkelőhely nyílt Bácsszentgyörgy és a vajdasági Haraszti között. Az ünnepségen Szijjártó kiemelte: hazánkba a jövőben is csak a nemzetközi és a magyar előírásoknak megfelelően lehet átjönni. Ivica Dacic szerb miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter azt mondta: a magyar–szerb kapcsolatok „történelmi csúcsot” értek el. (HSz)