Súlyos hibák a jogvédők jelentésében

Ugyanazok a tárgyi tévedések kerültek elő a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet minap nyilvánosságra hozott Magyarország-jelentésében, mint amelyeket már a Human Rights First szervezet tanulmánya, a Tavares-jelentés vagy Kim Lane Scheppele amerikai professzor cikksorozata is tartalmazott – mondta lapunknak az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, Törcsi Péter. Hangsúlyozta, „sorozatosan visszatérő téma az új médiatörvénnyel kapcsolatos téves észrevételek megállapítása, az Alkotmánybíróságra vonatkozó új szabályok félreértelmezése vagy az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó téves kritikák megfogalmazása.” Mint mondta, a jelentés a magyar közjogi rendszer alapvető változásairól mond véleményt, ám „következtetéseik súlyos tévedéseken alapulnak”. „A HRW állításával szemben nem a kormány nevezte ki, hanem az Országgyűlés választotta meg széles, kétharmados többséggel az Országos Bírói Hivatal elnökét, valamint az alkotmánybírákat is”, továbbá nem a köztársasági elnök nevezte ki a Méditanács elnökét, hanem őt is a parlament választotta meg. „Súlyosan téves állításokat tartalmaz az Alkotmánybíróságról, illetve annak új hatásköreiről a HRW elemzése. A jelentés állításával ellentétben számos esetben semmisíthet meg a testület költségvetési tárgyú törvényeket, hivatkozhat korábbi határozataira, illetve az Alkotmánybíróság elnökének határozott kérésére került ki az úgynevezett actio popularis az Alkotmánybíróság intézkedési közül” – sorolta Törcsi Péter.

A szakértő szerint a jelentés a hatályos magyar törvényekre vonatkozó kritikákat fogalmaz meg, ám hibásan. „Számos más jelentés is kritizálta, hogy megnövelték a jogalkotók az alkotmánybírák számát 11-ről 15-re, pedig az eredeti 1990-es alakuláskor is 15 főben volt megszabva a testület létszáma” – emlékeztetett. „A HRW felszólítja a magyar kormányt, hogy tegyen lépeseket a cigányságot érintő diszkrimináció visszaszorítására, ugyanakkor elmulasztja figyelembe venni, hogy az alaptörvény a magyar jogi rendszerben újdonságként arra jogosítja fel például az etnikai közösséghez tartozó személyeket, hogy a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt bírósághoz fordulhassanak” – hangsúlyozta Törcsi Péter. Hozzáfűzte, hogy „súlyos tévedés az is, hogy a fogyatékkal élők meg lennének fosztva választójoguktól: a szellemi fogyatékossággal élők esetében éppen, hogy az alaptörvény hozott előremutató szabályokat. A korábbiaktól eltérően ugyanis a bíróságnak most már egyediesítve kell döntést hoznia arról, hogy belátási képesség korlátozottsága esetén kizárja-e az illetőt a választójog gyakorlásából – korábban ez automatikus volt”.

Az Alapjogokért Központ tegnap egy részletes elemzést is publikált a HRW jelentésének tévedéseivel kapcsolatban.