Külföld
Strache: Orbán Viktor nem térdel le az Európai Unió előtt
Dicséret és kritika egyaránt érte a múlt hét végén hazánk miniszterelnökének tusnádfürdőn kifejtett „illiberális” gondolatait
A liberális sajtó Ausztriában sem tud túllépni Orbán Viktor két héttel ezelőtti tusványosi beszédén, a Der Standard ennek jegyében az Európai Unió „kis Putyinjának” titulálja a magyar miniszterelnököt. A sokszor ismételt vádak Hans Rauscher publicisztikájában bukkannak fel újra, a szerző szerint Orbán nyíltan a példaképének tekinti az orosz elnököt és „olyan autoriter vezetőket, mint Erdogan”, továbbá a demokratikus jogok fokozatos leépítése mellett most még „a (liberális) demokráciának is hadat üzent”. Rauscher felidézi a kormányfő beszédének elhíresült mondatait, majd úgy kommentálja: „Putyin sem mondhatta volna világosabban.” A szerző szerint Orbánt „demokratikusan, de nem fair módon választották meg”, igaz, ezt nem részletezi, és nem is támasztja alá. Mint írja, a magyar kormányfő „gazdasági kudarcait a külföldi cégekre, elsősorban a bankokra kivetett különadókkal kompenzálja”. „Ahogy Putyin a Szovjetuniót, úgy akarja Orbán visszaszerezni az első világháború előtti, lényegesen nagyobb területű Magyarországot” – vélekedik Rauscher.
A magyar kormányfő neve felbukkant tegnap abban a nagyinterjúban is, amelyet Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke adott az Österreich napilapnak. Az FPÖ hónapok óta vezet a felméréseken, egyre jobban közelít az osztrák pártok számára évek óta elérhetetlen harmincszázalékos „álomhatárhoz”. Arra a felvetésre, hogy sok választó kancellárként „túl kockázatosnak” tartja Strachét, az ellenzéki politikus azt válaszolta: „Sokan ezt mondták Orbán Viktorra is, aki azonban ma nagyon felelősségteljes politikát folytat, és megmutatja az uniónak, hogy van gerince.”
„Példaképének tekinti Orbánt? Sokak számára ő egy horrorfigura” – mondta az újságíró, mire Strache úgy fogalmazott, hogy nincsenek példaképei, de nagyon jó dolognak tartja, hogy a magyar kormányfő nem térdel le az unió előtt. Az FPÖ elnöke egyébként hivatalosan először ebben az interjúban jelentette be, hogy amennyiben pártja támogatja, jövőre elindul a bécsi főpolgármesteri székért. Mint mondta, Michael Häupl szociáldemokrata (SPÖ) főpolgármester valójában már rég nyugdíjba vonult, helyette a koalíciós partner zöldek diktálnak. Strache hangsúlyozta, hogy ha nyerne, a 2018-as parlamenti választásokig megmutatná, hogy kancellárként is megállná a helyét.
Újabb támadást intézett Magyarország ellen Charles Gati amerikai politológus csütörtöki, a The American Interest című konzervatív folyóiratban megjelent cikkében. Ebben – reakcióként Orbán tusnádi beszédére – többek között azt javasolta az amerikai kormánynak: bátorítsa az Európai Uniót, hogy tűzze napirendre Magyarország tagságának kérdését, Colleen Bell nagykövet helyett az Egyesült Államok küldjön egy magyarul tudó karrierdiplomatát Budapestre, vagy csökkentse a budapesti nagykövetség létszámát.
A nagyobbik kormánypárt közleményében azt hangsúlyozta: „Magyarország független, demokratikus állam, amelynek kormányát és miniszterelnökét a magyar emberek választják, és a magyar emberek éppen ebben az évben újabb kétharmados többséggel Orbán Viktornak és kormányának adtak bizalmat.”. A Fidesz sajtóirodája szerint Orbán Viktor és kormánya nem a külföldi gazdasági és médiaérdekeltségek, hanem a magyar emberek érdekeit tartja szem előtt.
Schiffer András, az LMP társelnöke a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: az LMP már korábban is többször fölhívta a figyelmet, milyen következményekkel jár a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítése, a jogállami garanciák kiüresítése. Ugyanakkor Magyarországot Magyarországról kell kormányozni, és akármilyen súlyos helyzetet is állított elő a „nemzeti cinizmus rendszere”, azt kizárólag belföldről, a magyar emberek akaratából lehet megváltoztatni – hangsúlyozta az ellenzéki politikus. „Azok, akik a tengerentúlról kulturális háborúról vizionálnak, aligha veszik észre, hogy kijelentéseikkel a magyar emberek önbecsülését sértik, és akaratlanul éppen Orbán Viktor hatalmon maradását szolgálják” – fogalmazott Schiffer András.
A Magyar Liberális Párt nem tartotta Magyarország belügyeibe való beavatkozásnak Gati javaslatait, csak a magyar kormányról alkotott véleménynek. Bár Fodor Gáborék indokoltnak tartják a magyar demokrácia minőségével kapcsolatos aggodalmakat, szerintük a Fideszt a magyarországi választóknak kell leváltaniuk, hazánknak pedig az Európai Unió teljes jogú tagjának kell maradnia. A Gati-ügyben az MSZP, a Jobbik, az Együtt–PM és a DK nem kívánt reagálni.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője úgy vélte: Charles Gati lényegében az egykori SZDSZ-es narratívát erősíti Orbán tusnádfürdői beszédére adott válaszával. „Gati szakmainak álcázott, de valójában egyoldalú politikai érvelése egyrészt tudatos csúsztatásra épül azzal, amikor azt állítja, Orbán Viktor az államszervezés szempontjából tekinti mintának Putyin Oroszországát, másfelől klasszikus politikai nyomásgyakorlást is céloz, Magyarország nemzetközi elszigetelését, mozgásterének korlátozását követelve” – fogalmazott a politikai elemző.
Az Orbánnal szemben közismerten nagyon elfogult Charles Gati már 2012-ben is az Orbán-kormány akár nem demokratikus módon való megbuktatásának lehetőségével foglalkozott, ekkor öt pontban vázolta elképzeléseit. A professzor szerint végső esetben polgárháború útján lehetne elmozdítani az Orbán-kormányt, „ha folytatódik a nyugati javaslatok, kritikák dacos, irracionális elutasítása”.