Soros-meghallgatást tart az Európai Parlament

Ismét „a magyar jogállamiság helyzetéről” tart meghallgatást ma reggel Brüsszelben az Európ­ai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) bizottsága. A plénum tavaszi döntésének értelmében a LIBE jelentést készít hazánkról. A meghallgatást a jelentéstevő, a holland zöldpárti Judith Sargentini tartotta indokoltnak – az ő feladata jelentésében megvizsgálni, be kell-e vetni hazánkkal szemben az alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárást, ami a szavazati jog megvonásával járhat az Európai Tanácsban. Sargentini – aki egyébként szerepel a George Soros megbízható szövetségeseit összegyűjtő kiszivárgott listán – előre megmondta, hogy szerinte szükség van az eljárásra.

A magyar kormányt ma Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli, rajta kívül az Alapjogokért Központ igazgatóját, Szánthó Miklóst, a Helsinki Bizottság elnökét, Pardavi Mártát, valamint a Mérték Médiaelemző Műhely elnökét, Polyák Gábort hallgatják meg. A panel felénél erős a Soros-szál: az Origo tegnapi cikke szerint a Helsinki Bizottságot „több mint negyedmilliárd forinttal támogatta Soros Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata és a tőzsde­spekulánshoz lazábban kötődő Oak Alapítvány az elmúlt években”, a Mérték Médiaelemző Műhely pedig „2009 és 2015 között mintegy 109 millió forintot” kapott az OSF-től. A Sargentinit segítő, más frakciókból érkező, úgynevezett árnyékjelentéstevők többsége is rajta van a már említett Soros-listán, ahogy egyébként a LIBE tagjainak többsége is.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója tegnap úgy fogalmazott: Soros emberei meghallgatják Soros embereit, és aztán közösen jól elítélik Magyarországot. A politikus szerint a meghallgatást a spekuláns brüsszeli szövetségesei szervezték, karöltve az általa pénzelt szervezetekkel, tehát Soros „brüsszeli emberei újra Magyarországra támadnak”. Hangsúlyozta, mindez nem más, mint politikai nyomásgyakorlás, lejáratás és büntetés, amiért hazánk szembemegy az erőltetett bevándorlással, és nemet mond a Soros-tervre. Hozzátette: Szijjártót arra kérik, vigye el a magyar emberek hangját Brüsszelbe.

Szánthó Miklós lapunknak „joginak álcázott politikai vitának” nevezte a meghallgatást, kifejtve, hogy részletszabályokba kötnek bele Brüsszelben, vagy ha nem tudnak – mint az NGO-k átláthatóságáról szóló törvény esetében –, akkor nagy általánosságban hivatkoznak „jogállamiságra, demokráciára, emberi jogokra”. Valójában viszont – jegyezte meg – a nyílt társadalom eszméjét akarják ráerőltetni az olyan, tagállami szuverenitást védő kormányokra, mint a magyar vagy a lengyel.

A polkorrekt Nyugat nem szereti az őszinte hangokat

Az amerikai World Tribune című külpolitikai lapnak adott interjút Trócsányi László igazságügyi miniszter, s a határvédelem fontosságáról és a Brüsszel által kikényszeríteni próbált kvótarendszer értelmetlenségéről is beszélt, amelynek kapcsán az Európai Bíróság szeptemberben hazánkat el is marasztalta. A határkerítés felállítását helyes lépésként értékelte, mert Magyarország egyik legfontosabb kötelessége a schengeni határok védelme. A kvótára vonatkozólag azt mondta, a döntéseket az egyes tagállamok szuverenitásának keretein belül kell meghozni. Kijelentette: nincs nemzetközi szerződés a migrációról, s Európának nem elsődleges felelőssége összegyűjteni a migránsokat. Trócsányi hitet tett a nemzetállamok mellett, s közölte: Magyarország megküzdött függetlenségéért, szereti kimondani véleményét, ahogy kormányfőnk is, s ez szokatlan a politikailag korrekt Európában. (VZ)