Soros-civilek lobbiztak hazánk ellen

A magyarországi – és kisebb részben a lengyelországi – jogállamiságról tartott meghallgatást tegnap délután a holland parlament alsóházának (Tweede Kamer) európai ügyekkel foglalkozó bizottsága. Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, a bizottság delegációt is akart küldeni Budapestre, az utat azonban lemondták, mivel sem a magyar kormány, sem a parlament nem akart együttműködni velük. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára akkor azt mondta, Hollandia nem Magyarország felügyeleti szerve, a holland bevándorláspárti politikusoknak semmi joguk nincs arra, hogy Magyarországon vizsgálódjanak.
A tegnapi, három és fél órásnak meghirdetett meghallgatást három – akadémiai, jogi és civil – panelre osztották, a felszólalók állásfoglalásait már a kezdés előtt írásban is elérhetővé tették a parlament honlapján. Az első, akadémiai panelben külföldi professzorok mellett felszólalt Bárd Petra, az ELTE ÁJK és a CEU docense is. Laurent Pech, a londoni Middlesex University professzora erősen kritikus felszólalásában sürgős cselekvésre sürgette a holland parlamentet és az Európai Uniót is a magyar jogállamiság „hanyatlása” miatt.

A jogi panelben olvasták fel Szánthó Miklósnak, az Alapjogokért Központ igazgatójának a közigazgatási bíróságok ügyében adott jogi szakvéleményét. Hangsúlyozta, a vonatkozó magyar törvénnyel kapcsolatos bírálatok tisztán politikai töltetűek, a magyar szabályozás ugyanis teljes egészében összhangban van a más uniós országokban is alkalmazott modellekkel.

A civil panelben Marácz Lászlón, az Amszterdami Egyetem tanárán kívül csak olyan szervezetek képviselői kaptak szót, akiket George Soros alapítványa is támogat, és ha Magyarországról nyilatkoznak, kivétel nélkül bírálóan teszik. Felszólalásában – amelynek magyar fordítása megjelent lapunk szerdai számában – Marácz sorra cáfolta a Magyarországgal szembeni vádakat. Claire Algar, az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet egyik igazgatója élesen bírálta többek között a civil szervezetek átláthatóságáról szóló magyar szabályozást. Javaslatokat is megfogalmazott a holland hatóságok részére. Javasolta, hogy támogassák a civil szervezeteket – beleértve azt is, amelyiknek ő dolgozik –, gyakoroljanak nyomást a magyar és a lengyel kormányra, valamint az uniós jogállamisági eljárások vonatkozásában is arra biztatta a holland diplomáciát, hogy vesse latba befolyását Varsó és Budapest megbüntetése érdekében. A panelben felszólalt még Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke és Israel Butler a brüsszeli Libertiestől – e szervezet Magyarország-ellenes lobbizásáról lapunk is többször beszámolt.

---

Kiosztotta Szijjártó a svéd minisztert

Visszautasította a svéd szociális ügyekért felelős miniszter szavait Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Ahogyan arról lapunk csütörtökön beszámolt, a szociáldemokrata Annika Strandhäll azt írta a Twitter közösségi oldalon: „Riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több „igazi” magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a 30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek.” Szijjártó úgy reagált: „A svéd kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy mi a családokra költjük a pénzt, nem a migránsokra.” Szerdán egyébként Margot Wallström svéd külügyminiszter arról beszélt, hogy a stockholmi kormány „demokráciaoffenzívába” kezd, hogy visszaszorítsa a jobboldali populizmust az uniós országokban. Parlamenti beszéde után Wallström kemény kritikákat is kapott, a kereszténydemokrata Lars Adaktusson például azt rótta fel neki, hogy ő az egyetlen uniós külügyminiszter, akit nem látnak szívesen Izraelben.

---

A franciáknál is nő az antiszemitizmus

Jelentősen, mintegy tíz százalékkal emelkedett tavaly Németországban az antiszemita indíttatású bűncselekmények száma a szerdán közzétett német kormányzati statisztikák szerint. A Deutsche Welle azt írta, országosan 2017-ben 1504, míg tavaly 2646 ilyen cselekményt regisztráltak. Tavalyelőtt 37, 2018-ban pedig már 62 antiszemita indíttatású bűncselekmény volt erőszakos, utóbbiak során 43 ember sérült meg. A tavalyi évben Franciaországban is nőtt a hivatalos adatok szerint az antiszemita bűncselekmények száma, a 2017-es 311-ről 541-re. Tettlegességig 183 támadás fajult, ezek közül egy esetben az áldozat meghalt. Christophe Castaner francia belügyminiszter szerint az országban az antiszemitizmus „méregként terjed”. (HSz)

---

Röviden
•
Az év eleje óta 1045 új migránst regisztráltak Bosznia-Hercegovinában – számolt be az MTI az Oslobodjenje című szarajevói napilapra hivatkozva. A lap értesülése szerint a Nyugat-Balkánon jelenleg körülbelül 3900 illegális bevándorló van, közülük a legtöbben a bosnyák–horvát határon.
•
Az olaszok továbbra is támogatják a római kormány migrációs politikáját – hangsúlyozta a Deutsche Wellének Marco Zanni, az olasz Liga európai parlamenti képviselője. Emlékeztetett, hogy az ellenőrizetlen, illegális migráció leszorítja a béreket és jelentős többletkiadást jelent az államnak a beáramló tömeg ellátása miatt.
•
Újabb menekültügyi szigorításokon dolgozik a német szövetségi kormány. Az elutasított és távozásra kötelezett menedékkérők hazajuttatásáról szóló szabályok reformjának tervezetét csütörtökön indította tárcaközi egyeztetésre a téma felelőse, a Horst Seehofer vezette belügyminisztérium. A tervezet a rendezett visszatérést hangsúlyozza.