Külföld
Soros szövetségesei Brüsszelt sürgetik
Csakis álproblémaként értelmezhető a nem kormányzati szervezetek egész uniót telekiabáló felháborodása – mondta Gál Kinga, a Fidesz pártcsaládjának alelnöke
A „civil társadalom csökkenő teréről” tartottak vitát szerdán késő este az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Vera Jourová jogérvényesülésért és fogyasztópolitikáért felelős uniós biztos felhívta a figyelmet, hogy a civil szervezetek támogatása több uniós tagállamban csökken a munkájukat ellehetetlenítő törvények miatt, és kampányokkal hallgattatják el őket. Kiemelte, ha a nemzeti hatóságok szándékosan próbálják meg elhallgattatni a civil társadalmat, ha ellenőrizni vagy megbélyegezni akarják őket, az uniós bizottság fellép az adott tagország ellen, ahogyan erre már példa is akadt Magyarország esetében.
A szociáldemokrata frakció nevében Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője hangsúlyozta, hogy az illiberális demokráciákban – mindenekelőtt Magyarországon és Lengyelországban – a kormányok „brutális módon próbálják ellehetetleníteni” a civil társadalom működését. Az Európai Parlamentnek alapvető politikai és morális felelőssége, hogy határozottan felemelje a szavát ez ellen az elfogadhatatlan és diktatórikus politikai gyakorlat ellen – közölte. Niedermüller szerint az EU-nak haladéktalanul létre kell hoznia egy úgynevezett demokráciaalapot, amelyhez az Európai Unió tagállamaiban működő civil szervezetek közvetlenül fordulhatnának anyagi támogatásért, nemcsak egyes projektek, hanem a hosszú távú tervezés, a fenntartható működés érdekében is. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője felszólalásában elmondta, a civil társadalom megfélemlítése nem csak magyar ügy, Európát bomlasztja szét.
Gál Kinga, az Európai Néppárt fideszes alelnöke lapunknak is eljuttatott közleményében kiemelte: „Magyarországon több mint 60 ezer civil szervezet működik problémamentesen, ám a szervezetek csupán kevesebb mint 1 százaléka törekszik politikai befolyásra. Teszik mindezt anélkül, hogy bármilyen demokratikus elszámoltathatósággal rendelkeznének, így csakis álproblémaként értelmezhető e szervezetek Európát telekiabáló felháborodása”. Az EP-t elárasztó feljelentő leveleket ugyanaz a néhány, Soros terveit elősegítő, migrációt támogató civil szervezet terjeszti, amely évek óta támadja nyíltan vagy burkoltan a magyar kormányt, hívta fel a figyelmet.
A vitában felül voltak reprezentálva a George Soros szövetségeseinek tartott politikusok. A Kumquat Consulting 2016-ban kiszivárgott listáján 226 olyan EP-képviselő szerepel, akit a Soros-féle Nyílt Társadalomért Alapítványok (OSF) megbízható szövetségesének ítéltek. A 751 fős testületben ők még nem lennének többségben, a szerdán felszólalók között azonban igen. Az OSF egyébként január végén öt pontban foglalta össze, mit kellene tennie az EU-nak, hogy megvédje a civil társadalmat, például hazánkban és Lengyelországban. Az alapítvány üdvözölte a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárást, és erőteljesebb fellépést vár Brüsszeltől.
Figyelmeztették a román kormányt
Számos képviselő aggodalmát fejezte ki a tervezett romániai igazságügyi reformmal kapcsolatban szerda este az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Vera Jourová uniós igazságügyi biztos a vitatott szabályok felülvizsgálatára szólította fel Bukarestet. „Ideje volt már, hogy az Európai Bizottság szakítson a kettős mérce alkalmazásával, és pártpolitikai elfogultsággal ne csupán Magyarország és Lengyelország ellenében folytasson eljárást a jogállamiság megsértése miatt” – fogalmazott Tőkés László fideszes EP-képviselő.