Soros hívei a hazánkról szóló jelentés mögött

A holland Zöldbaloldal (Groenlinks) politikusát, Judith Sargentinit jelölte ki július közepén az Európai Parlament állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE), hogy feleljen a magyarországi jogállamiságot értékelő jelentésért. Az EP május 15-én fogadott el egy erősen elfogultnak tartott, baloldali-zöldpárti és liberális frakciók által jegyzett állásfoglalást Magyarországról. Sargentini jelentése alapján dönt majd az EP arról, hogy javasolja-e az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak, hogy indítson eljárást Magyarország ellen, ami az alapszerződés hetes cikkelyének aktiválásával akár szavazatmegvonást is jelenthet – ezt nevezik az uniós politikai szlengben az „atombombának”.

A napokban számolt be róla a Népszava, hogy időközben az Euró­pai Parlament honlapján megnevezték a jelentés árnyék-jelentéstevőit is (lapzártánkig a néppártit még nem, de brüsszeli forrásaink is megerősítették). Az ő feladatuk az, hogy figyelemmel kísérjék a tervezet sorsát, feleljenek a témáért a frakciójukon belül. A magyar jelentés árnyék-jelentéstevői a máltai néppárti (EPP) Roberta Metsola, az osztrák szociáldemokrata (S&D) Josef Weidenholzer, a francia szélsőbaloldali (GUE/NGL) Marie-Christine Vergiat, a lengyel reform-konzervatív (ECR) Marek Jurek, az euroszkeptikus EFDD frakció liberális feléhez tartozó, olasz Öt Csillag mozgalmat képviselő Laura Ferrara, valamint az euroszkeptikus ENF frakciót vezető Nicolas Bay, a francia Nemzeti Front főtitkára. Ahogyan azt a LIBE bizottság sajtóosztályától megtudtuk, az árnyék-jelentéstevőket a frakciójuk jelöli ki.

Nyári közleménye szerint Sargentini már a jelentés elkészítéséhez szükséges kutatómunka előtt is ki tudta jelenteni, hogy hazánkkal szemben be kell vetni az „atombombát”. Mint mondta, „az EU-nak többet kell tennie Orbán Viktor bírálatánál, mert úgy tűnik, a magyar kormány boszorkányüldözést folytat minden ellen, ami egy egészséges, a jogállamiságot tiszteletben tartó demokráciához tartozik. Ha egy ország nem képes többé biztosítani közös értékeinket, logikus lépés megvonni a szavazatát.”

A holland politikus álláspontjához hasonló nézeteket vall az árnyék-jelentéstevők többsége is, erről tanúskodnak az elmúlt évek „magyar vitáiban” elhangzott felszólalásaik. A baloldali és liberális képviselők éles bírálatokat fogalmaztak meg, de – bár visszafogottabban ugyan – a Fidesz saját pártcsaládjához tartozó Metsola is azt mondta a legutóbbi vitában, hogy „a magyar kormány szembemegy az európai értékekkel, a gondolat- és szólásszabadsággal”. Marek Jurek és Nicolas Bay viszont azon jobboldali politikusok közé tartozik, akik rendszerint kiállnak a magyar kormány mellett a vonatkozó vitákban. Sargentinit, Metsolát, Vergiat-t, Weidenholzert és Michelt az is összeköti, hogy mind szerepelnek azon a listán, amelyet tavaly a DCLeaks hackercsoport szivárogtatott ki, és azon EP-képviselők szerepelnek rajta, akik a Kumquat Consult tanácsadó cég értékelése szerint a Soros-alapítvány megbízható szövetségesei. A fenti képviselők többsége megszavazta májusban a hazánkat bíráló javaslatot, Ferrara tartózkodott, Jurek és Bay pedig nemmel szavaztak.

Úgy tudjuk, a jelentéssel kapcsolatos következő tanácskozást október másodikán tartják. A következő lépések a jelentéstervezet elkészítése, valamint a nyilvános viták, az egész folyamat akár 2018 őszéig is elhúzódhat forrásaink szerint.

Politico: Orbán áll nyerésre

Senki sem ismerné be szívesen Brüsszelben, de győzelemre áll a magyar miniszterelnök a migrációs vitában – írja a Politico.eu brüsszeli hírportál, amely kiemeli, hogy az utóbbi időben az uniós vezetők többsége részben átvette a magyar álláspontot; ennek lényege, hogy a bevándorlás akadályozását részesíti előnyben az érkezők integrációjával szemben. A szerző hangsúlyozza: az EU vezetőinek szavaiból és tetteiből az látszik, hogy a migrációs válság 2015-ös csúcspontja után valahogy ez a nézőpont, Orbán nézőpontja érvényesült. Olyannyira, hogy Jean-Claude Juncker EB-elnök évértékelő beszédének számos részét akár Orbán is elmondhatta volna, különös tekintettel a szigorúbb határellenőrzésről szóló részre. A Politico szerint így hazánk és Szlovákia hiába vesztette el a kvótapert az Európai Bíróságon, az igazából keveset jelent, hiszen egyes tagállami intézkedések pontosan illeszkednek Orbán koncepciójába a szigorúbb határellenőrzés és Földközi-tengeren tevékenykedő NGO-k megregulázása terén; Emmanuel Macron francia elnök pedig afrikai befogadóközpontjaival simul a magyar miniszterelnök elképzeléseihez. (VZ)