Sokba kerülhet még a Willkommenskultur

 (Fotók: Reuters - Michael Dalder, Ralph Orlowski)

„Az igazság a menekültkáoszról, és hogy mit tehetünk ellene” - ezzel a címmel terjeszt Németországban brosúrákat a Junge Freiheit nevű jobboldali újság, tudtuk meg egy Németországban élő olvasónktól. A közel kétmillió példányban megjelent szórólap idézi Angela Merkel kancellárt, aki 2015 őszén úgy fogalmazott, neki már mindegy, hogy ő a felelős-e a menekültáradatért, „most már itt vannak”. A Junge Freiheit szerint eleve hazugság, hogy menekültválságról lenne szó, hiszen - Roger Köppel svájci politikust idézve - „Európát ma nem menekültek, hanem munka- és szociális migránsok özönlik el”.

A brosúra az illetékes német hivatal adataira hivatkozva figyelmeztet, hogy a migránsok mindössze egy százaléka valódi politikai üldözött, azaz menekült, és az összes újonnan érkezett egyharmadát védhetik még a genfi egyezmények a kitoloncolástól - a többiek egyszerűen csak illegális bevándorlók. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a menedékkérők kétharmada muszlim, ugyanakkor nyolcvan százaléka egyedülálló fiatal férfi, s az észak-afrikaiaknál utóbbi arány még magasabb. Az „előőrsként” érkezett férfiakat átlagosan akár hat családtag is követheti később, s integráció helyett párhuzamos társadalmak alakulnak ki.

Előkerül a brosúrában az Orbán Viktor által az utóbbi időben használt „bevándorlóország” kifejezés is, ebben a részben azzal foglalkoznak, hogy a bevándorlók valóban javára válnak-e a német gazdaságnak. További adatokra és szakértői véleményekre alapozva állítják, a bevándorlók alig tíz százaléka azonnal munkaképes vagy képzésre alkalmas, nem igaz, hogy motivált, magasan képzett fiatal szakemberek árasztanák el Németországot. A nagyvállalatoknak azonban mégis megéri, hogy olcsó munkaerőhöz jussanak, s kiválogassák a kevés képzettet - a többiek pedig a szociális segélyre szorulók egyre növekvő tömegét fogják gyarapítani. A beharangozott „gazdasági csoda” tehát legfeljebb a „szociális- és menekültiparban lesz”, az adófizetők pénzén.

Mint írják, hivatalos adatok alapján legalább negyedmillió regisztrált menedékkérő tűnt el a hatóságok látóteréből, és negyvenötezer fiatalkorú. A „Willkommenskultur” ára nagyon magas, ezt pedig a mindennapi emberek fizetik meg, nem az ezt propagáló, politikusok és hírességek. Németországot az írás szerint nem csak az iszlamizáció fenyegeti, hanem a jogállam felbomlása és a véleménydiktatúra kialakulása is. A Junge Freiheit szerint nem tesznek különbséget gazdasági bevándorlók és menekültek között, Merkel 2015-ben önhatalmúlag félretette a nemzetközi szabályokat, Törökországgal pedig olyan egyezségre jutott, amely Európát zsarolhatóvá teszi - erre egyébként a török-uniós egyezmény első tárgyalásai óta figyelmeztet a magyar kormány.

Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is elismerte egy tegnapi lapinterjúban, hogy Németországnak sokba fog kerülni a menekültek ellátása, ő ugyanakkor máshogy közelítette meg: „évtizedek múlva is büszkén mesélhetjük unokáinknak, hogy a németek mennyire segítőkészek”.

Továbbra is bizonytalan, hogy milyen jogi alapon hozott döntést a német kormány 2015 őszén a menedékkérők tömeges beengedéséről - állapította meg egy jogi szakvéleményben a Bundestag tudományos szolgálata a Die Welt szerint. Az ügy feltárására a Bundestag-választással kezdődő ciklusban akár parlamenti vizsgálóbizottság is alakulhat. A Baloldal felkérésére összeállított szakvéleményből kiderül, még a Bundestag jogászai sem tudják, hogy a szövetségi kormány milyen jogi alapon engedélyezte 2015. szeptember 4-én a Magyarországon az osztrák határ felé elindult menedékkérők beutazását. A szakértők kiemelik, hogy alapesetben meg kell tagadni a belépést a biztonságos országokból érkező menedékkérőktől. Ez mindenkire vonatkozik, aki a balkáni migrációs útvonalon érkezik, mert az útvonal a biztonságos Ausztria felől éri el Németországot. A szabály alól kivételt jelent, ha Németország a Dublin III. rendelet alapján átvállalja az illetékes országtól a menekültügyi eljárás lefolytatását, vagy ha a belügyminisztérium rendeletet ad ki a menedékkérők beengedéséről. Azonban ilyen rendelet nem lelhető fel, és a kormány a menekültügyi eljárások lefolytatásának átvállalásáról sem hozott hivatalos döntést. (ŐM)

Angela Merkel hatvanhárom éves, Hamburgban született, az NDK-ban nőtt fel, fizikusi diplomát szerzett, tudományos munkatársként dolgozott, és doktorált. 1989-től a Demokratikus Ébredés ellenzéki mozgalomban politizált, a két párt egyesülésekor a CDU tagja lett, 1990-től parlamenti képviselője. A Kohl-kormány ifjúsági és nőügyi minisztere, később környezetvédelmi miniszter. Majd 2000-től a CDU elnöke, 2005-től kancellár. Házas, nincs gyermeke.

Martin Schulz hatvanegy éves, Nyugat-Németországban született, a középiskolát az érettségi előtt félbehagyta, s könyvkereskedőnek tanult. Tizenkilenc évesen belépett a szociáldemokrata pártba (SPD), 1987-től 1998-ig Würselen település polgármestere, 1994-től az Európai Parlament képviselője, majd 2012- től 2017-ig elnöke, amikor a kancellárjelöltség miatt lemondott e tisztségéről. Idén az SPD elnökének választották. Házas, két gyermeke van.