Sokba kerül Sorosnak a „nyílt társadalom”

Folytatta George Soros nemzetközi befolyásolási tevékenységéről szóló cikksorozatát az amerikai Capital Research Center. A cikksorozat negyedik része elsősorban Monica Macovei volt román igaz­ságügyi miniszter – jelenleg EP-képviselő – pályafutásával foglalkozik. Macovei fontos szövetségese Sorosnak, a kilencvenes évek elején teljes ösztöndíjat kapott a CEU-ra, később igazgatótanácsának tagja lett. A cikk felidézi Joan Roelof politológus könyvét, amelyben arról ír, hogy az úgynevezett vezetői tréningek számítottak a nyugati nem kormányzati szervezetek (NGO-k) kelet-európai fő tevékenységének a posztszocialista országokban. Több NGO-t azonosított – National Forum Foundation, Pew Economic Freedom Fellows Program, Eisenhower Exchange Fellowships – amelyek a „jövő elitjét” képezték a kilencvenes években, és kapcsolták be őket a nemzetközi vérkeringésbe. A cikk felidézte, hogy egy 1995-ös interjúban Soros két egyszerű indokkal magyarázta, miért költ annyit a Kelet-Európában tevékenykedő NGO-kra: „Törődöm a nyílt társadalom alapelveivel, és megengedhetem magamnak.” Soros stratégiája a lap szerint nem változott: megtalálja azokat az embereket az adott országokban, akik szintén támogatják a nyílt társadalom eszméjét, ő pedig ellátja őket a forrásokkal, hogy terjeszthessék a nézeteit. Amikor arról kérdezték, mit csinálnak pontosan az alapítványai, azt mondta: azt lehetetlen megmondani.

Decemberben indított cikksorozatában a Capital Research Center többek között arra mutatott rá, hogy bár óriási visszhangot kap az Egyesült Államokban a különböző politikai, és lobbiszervezeteknek – Black Lives Matter, Occupy Wall Street – nyújtott Soros-támogatás, a milliárdos alapítványa tavaly például csak forrásainak 15 százalékát fordította amerikai tevékenységeire. Hangsúlyozták, Soros kiemelten foglalkozik azzal, hogy „exportálja a politikai békétlenséget” Kelet-Euró­pa „volt kommunista” országaiba, köztük Magyarországra. Emlékeztettek, az elmúlt huszonöt évben a Nyílt Társadalomért Alapítványok (OSF) 1,6 milliárd dollárt fordított a térség „demokratikus fejlődésére”. A cikk szerint felvetődik a kérdés, miért szór el ennyi pénzt Soros már eleve demokratikus országok demokratizálására, s a válasz szerintük az, hogy a milliárdos definíciója szerint a demokrácia az, ahol csak olyan jelölteket választanak meg, akiket ő jóváhagyott.

Bevándorlás és elhallgatott népirtás


Súlyos következményei voltak annak, hogy az 1994-es ruandai mészárlás idején az ENSZ békefenntartásért felelős főosztálya, amit akkor Kofi Annan későbbi főtitkár (képünkön) vezetett, nem adott engedélyt arra, hogy a békefenntartók átkutathassák a hutu milíciák raktárait és elkobozzák a fegyvereiket – emlékeztetett tegnapi összeállításában a Tűzfalcsoport blog. A hutu népcsoport fegyveresei akkor száz nap alatt nyolcszázezer-egymillió tuszi embert mészároltak le. A blog annak kapcsán idézte fel a történteket, hogy az elmúlt időszakban a magyar kormány firtatni kezdte az ENSZ migrációt támogató terveit. Mint írták, Orbán Viktor tavaly áprilisban beszélt arról, hogy a George Soros „világához tartozó” Annan a kétezres évek elején az Európai Parlamentben beszélt a bevándorlás szükségességéről. A kormányfő arra utalt, hogy 2004-ben, amikor Annan átvette az EP emberi jogi Szaharov-díját, azt mondta, „a bevándorlóknak szüksége lesz Európára, és Európának szüksége lesz a bevándorlókra”. Kofi Annan tavaly a CEU védelmében is felszólalt.