Külföld

Soha nem mondtuk, hogy minden migráns terrorista lenne

A hazánkat bírálók vaksága az európai civilizáció megszűnéséhez vezethet – figyelmeztetett Szijjártó Péter külügyminiszter

Nem konkrét jogsértésekre vonatkozó, hanem sokkal inkább morális bírálatot mondtak hazánkról nemzetközi szervezetek, a külügyminiszter szerint tévesen.

bevándorlók 20151222
Gazdasági bevándorlók Görögország partjainál (Fotó: Csudai Sándor)

Ismét kemény kritikát fogalmazott meg Magyarországról a migrációs válság kezelését illetően az Európa Tanács (ET) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). A két szervezet sürgette, hogy hazánk tartózkodjon a menekültekkel és migránsokkal szemben intoleranciát, félelmet és idegengyűlöletet gerjesztő politikától és gyakorlattól. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter cáfolta a vádakat, hozzátéve, „a Magyarországot bírálók vaksága az európai civilizáció megszűnéséhez vezethet”. A tárcavezető szerint hazánk védelmet biztosít azoknak, akik arra valóban jogosultak. Gazdasági bevándorlók tíz- és százezreit azonban nem tudja befogadni - tette hozzá a miniszter. „Soha nem mondtuk, hogy minden bevándorló terrorista. Azt mondjuk, hogy az illegális bevándorlók ellenőrizetlen beáramlása növeli a terrorveszélyt”– tette hozzá egy másik vádra.

A napokban az osztrák kancellár, Werner Faymann a szolidaritás hiányával vádolta a V4-eket, valamint utalást tett arra, hogy a kvótát ellenző országok kevesebb uniós forrást kapjanak. Mások mellett az Alapjogokért Központ és az Európai Bizottság is rámutatott múlt héten lapunknak, hogy jogilag nem lehetséges már elosztott forrásokat megvonni az országoktól. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Eva Maria Barki bécsi ügyvéd is, aki szerint Faymann az alapvető jogokkal sincs tisztában. „A menedékjog nem tartozik az alapvető emberi jogokhoz” – mutatott rá Barki. Mint mondta, a kancellár abban is téved, hogy mindig csak menekültekről beszél, miközben a Genfi Egyezmény szerint menekültnek csak az minősül, aki üldöztetésnek van kitéve, társadalmi, politikai, vallási hovatartozása miatt. Eközben Reinhold Mitterlehner osztrák néppárti alkancellár arról beszélt a rádióban, hogy Ausztria évente legfeljebb százezer menekültet tud befogadni, többet egyszerűen nem tudnak elhelyezni.

Györkös Péter új berlini magyar nagykövet a Rheinische Postnak beszélt arról, hogy a magyarok „nem olyan naiv romantikusok”, akik azt gondolják, a „muszlim menekültek” integrációja könnyen fog menni. Mint mondta, világos véleménykülönbség van Németország és hazánk között, a magyar álláspont szerint eleve nem menekültválságról, hanem bevándorlásról van szó. A források csökkentésére vonatkozó javaslat a diplomata szerint „próbálkozás a kelet-európai országok pellengérre állítására”.


Röviden
Aránylag kevesebben jöttek decemberben

- „Bizonyos részletek felett elsiklottak az újságírók” – jegyezte meg lapunknak Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvivője azzal a sajtóhírrel kapcsolatban, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök kabinetfőnöke kozmetikázott adatokkal érvelt a tagállamoknak Törökország támogatása mellett. Mint mondta, a Törökország által megállított és így Európába el nem jutó migránsok számát illetően a különböző szervek – UNHCR, Frontex, IOM - némileg eltérő mérési és publikálási módokat követnek, ugyanakkor a tendencia világos: az elmúlt hónapokhoz viszonyítva kevesebben jöttek decemberben. Hangsúlyozta, a hivatkozott kimutatások is jelzik, hogy még korai statisztikailag releváns következtetéseket levonni.

- Németországból az idén november végéig több mint tizennyolcezer elutasított menedékkérőt toloncoltak ki, míg tavaly egész évben nagyjából tízezret. Vasárnapra virradó éjjel két német település menedékkérő-szállásán is tűz ütött ki.

- A lengyel kormány ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is Varsó legyen az Európai Unió határőrizeti szervének, a Frontexnek a székhelye, miközben az előző lengyel kormányok hanyagsága miatt az intézmény a költözést fontolgatja.

- A cseh kormány huszonöt rendőrt és 230 millió forint értékű pénzügyi támogatást küld Macedóniába a migránsválság terheinek enyhítésére.

- A svéd állami vasúttársaság bejelentette, hogy január 4-től ideiglenesen leállítja a személyszállítást Dánia és Svédország között, mivel képtelen eleget tenni az utasok ellenőrzését előíró kormányzati rendelkezésnek, amely a menekültáradat megfékezését célozza. A vállalat járatai a svédországi Malmö és Koppenhága, illetve a kastrupi repülőtér között nem közlekednek majd.

- Lengyelország jelenleg nem engedheti meg magának jelentős számú bevándorló befogadását – jelentette ki Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. Azt mondta, országa különbséget tesz a menekültek és bevándorlók között. Előbbieket azonban nem kell összetéveszteni azokkal a bevándorlókkal, akik jobb életkörülményeket és szociális ellátást keresnek Európában – mutatott rá. Meg kell erősíteni a NATO kizárólag védelmi jellegű jelenlétét a kelet-közép-európai térségben – összegzett tegnap Lazar Comanescu román külügyminiszter, miután lengyel kollégájával folytatott megbeszélést Bukarestben.