„Segítség kell Magyarországnak”

Prőhle Gergely, az Emmi nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára a berlini fal leomlásához hasonlította a szíriaiak németországi befogadásával kapcsolatos félreértést. Hozzátette, hogy nyilvánvalóan Angela Merkel német kancellár sem úgy gondolta, hogy minden szíriai állampolgárt befogadnak Németországban. A menekültek viszont ezt szó szerint értették, a magyar rendőrség pedig úgy értelmezte a helyzetet, hogy a menekültek felszállhatnak a vonatokra. „Nem lehet érvként felhozni ellenünk, hogy schengeni országként komolyan vesszük a szerepünket” - mondta Prőhle Gergely arra a kérdésre, hogy miért a sok erőfeszítés, amikor Magyarország tudja, hogy a legtöbb menekült továbbutazik.

Joachim Herrmann bajor belügyminiszter elmondta, hogy jó szándékú döntés volt a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóságtól, hogy a szír menedékkérőket nem küldik vissza, hanem önként átvállalják az eljárás lefolytatását. Ugyanakkor a Magyarországon tartózkodó menekültek közül sokan „szabadjegyként” fogták fel ezt a változtatást - mondta. Hangsúlyozta, segítséget kell nyújtani Magyarországnak, és meg kell akadályozni, hogy további menedékkérők utazzanak onnan Németországba.

Katerina Rendlová, a cseh idegenrendészet szóvivője az uniós szabályok egy másik értelmezésének adott hangot tegnap. Közölte, hogy mostantól Csehország nem veszi őrizetbe azokat a szír állampolgárokat, akik korábban menedéket kértek Magyarországon, és továbbengedi őket Németországba. A menekültek kvótarendszeren alapuló európai elosztását ugyanakkor hazánk továbbra is elutasítja - így reagált a magyar kormány az Indexnek, miután a hírportál Czukor József berlini magyar nagykövet egy nyilatkozatára utalva arról írt, hogy a kormány hajlik a kvótarendszer elfogadására. Czukor József a ZDF német közszolgálati televíziónak úgy fogalmazott, a kvótaszerű elosztás is „egy lehetséges megoldás”, azt azonban nem állította, hogy ezt hazánk támogatná.

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke még kedd este bírálta hazánkat a kvótarendszer elutasítása miatt, majd pedig közölte, azt fogja a mai brüsszeli találkozójukon javasolni Orbán Viktor kormányfőnek, hogy működjön közre „konstruktív, közös megoldások” kidolgozásában. A német politikus megjegyezte: Magyarország jelenlegi politikáját „irracionális vonások és nemzeti egoizmus” jellemzi, a „határkerítés” pedig láthatóan nem orvosolja a bajokat, hiszen az emberek továbbra is jönnek át Szer­biából, és „Magyarország Németországba induló vonatokra ülteti őket”.

Stephan Mayer, a német Bundestag konzervatív (CDU/CSU) frakciójának belügyi kérdésekért felelős vezető szakpolitikusa viszont úgy vélekedik, hogy nem szabad magára hagyni Magyarországot, hanem ott is létre kell hozni a menedékkérőket regisztráló uniós üzemeltetésű központokat. Hangsúlyozta: a német kormány jelezte, hogy nyitott és támogató hozzáállással viszonyul Magyarországhoz, és készen áll akár uniós pénzek megmozgatásával is a segítségére sietni. Hozzátette, hogy elutasítja Magyarország politikájának „nagyon egyoldalú ócsárolását” Németországban, és megérti, hogy a magyar kormány „egy kerítéssel is védekezik a keletről indult óriási bevándorlás ellen”. Természetesen Magyarországnak is be kell tartania az uniós jog előírásait, különösen azokat, amelyek a menekültek magyarországi regisztrációjára vonatkoznak - emelte ki.

Natasha Bertaud, az Európai Bizottság szóvivője tegnap arra utalt, hogy jövő hétfőn jelenthetik be, mennyi támogatást kap Magyarország. Hazánk nyolcmillió euró sürgősségi támogatást kért az integrációs célú menekültügyi-migrációs uniós alapból annak érdekében, hogy növelhessék az országba érkezők fogadását szolgáló kapacitásokat. Mint mondta, Brüsszel gyorsított eljárásban bírálja el a kérelmet. Hozzátette, hogy Orbán Viktor mai brüsszeli megbeszélésein a legmagasabb politikai szinten is megvitathatják a kérdést. „Emlékeztetek ugyanakkor arra, hogy Dimitrisz Avramopulosz migrációs és uniós belügyekkel foglalkozó uniós biztos hétfőn Budapestre megy, ami időben megfelelő lehetőséget nyújt majd bejelentésekre” - fogalmazott a brüsszeli szóvivő.

Eközben utazók százai, hat Eurostar szuperexpresszvonat utasai rekedtek szerdára virradó éjszaka több órára a franciaországi Calais városában, mivel migránsok hatoltak be a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagútba, elállva a síneket, hogy megkíséreljék a felkapaszkodást a szerelvényekre. David Cameron brit miniszterelnök szerint az Európai Unióban kialakult migrációs válságra „nem az újabb és újabb menekültek” befogadása a helyes válasz. Mint mondta, Nagy-Britannia számos intézkedést tesz a válsághelyzet kezelésére, egyebek mellett segítséget nyújt azoknak az országoknak a stabilizálásához, ahonnan a menekültek tömegével érkeznek. Cameron kijelentette: Nagy-Britannia eddig is számos „valódi menedékkérőt” fogadott szíriai menekülttáborokból.

---

Lapszemle. Kontrollálhatatlan a menekülthullám

Neue Zürcher Zeitung: Nem tisztességes dolog Magyarországot azzal vádolni - mint azt az osztrák kancellár tette -, hogy az ország nem kötelességtudó a menekültek regisztrálásának kérdésében… Magyarország schengeni határországként hatalmas „gyorsulási” folyamat végén áll, hiszen Görögország, Macedónia és Szerbia menekültpolitikája abból áll, hogy azonnal továbbengedi a menekülteket, amennyiben azonban Magyarország is így járna el, ellenőrizhetetlenné válnának a menekülthullámok az unióban.

Financial Times: A schengeni határ gyengébb pontjai közül néhányat, konkrétan például Görögországot, az EU legsérülékenyebb kormányai irányítanak. A probléma része, hogy bár az övezet határai közösek, nincs közös „belügyminisztérium”, amely a biztonsági kérdéseket ellenőrizné, és arányosan kezelné a menedékkérelmeket. A közös uniós ügynökségek pedig olyan kihívással néznek szembe, amely legyűrheti őket. Amikor a dublini szabályokat elfogadták, a déli államok inkább a kivándorlás kiinduló országai voltak, nem egy bevándorlási válság frontállamai, így boldogan vállalták a dublini kötelezettségeket. Görögországban jelenleg egy természeti csapáshoz hasonlatosak az állapotok, ezért oda egyetlen ország sem küld vissza menedékkérőket.

El Mundo: Egy málagai gyárban készítették azt a drótkerítést, amelyet a magyar–szerb határon építettek ki. José María Gómez, a Mora Salazar cég szóvivője elmondta, hogy Európában ez az egyetlen vállalat, amely ilyen acélpengékkel ellátott drótkerítést - úgynevezett NATO-kerítést - gyárt, hozzátéve, hogy a cég a telepítésben semmilyen esetben nem működik közre.