Sebastian Kurz szerint józanságra van szükség a külügyi döntésekben

 – Június végén Sopron közelében Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel és Szijjártó Péterrel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával közösen emlékeztek meg a vasfüggöny lebontásának huszonötödik évfordulójáról. Mit jelent ez ma az osztrákoknak?
 – A vasfüggöny leomlása valóban fontos mérföldkő volt a békés és egyesített Európa felé vezető úton, a perifériáról, a Kelet és Nyugat között húzódó határról szomszédainkkal együtt ismét a centrumba, Európa szívébe kerültünk. A kortárs szemtanúk bizonyára nem voltak teljes mértékben tudatában annak, milyen alapvető változások előfutárai voltak az akkori események. Az 1989. augusztus 19-i, a határon átnyúló Páneurópai Piknik azon folyamatok kezdetét jelentette, amelyek az NDK végéhez és végül Németország újraegyesítéséhez vezettek. A határt jelző kerítés Alois Mock és Horn Gyula általi átvágása az osztrák kollektív emlékezet részévé vált.

– Martonyi János volt külügyminiszterrel jó munkakapcsolatban voltak. Találkozott már az utódjával, Navracsics Tiborral?
 – Igen, Brüsszelben, a külügyminiszterek tanácsülésén, és meghívtam egy mielőbbi bécsi látogatásra. Örömmel nézek elébe az együttműködésnek.
 
– Sopronban Szijjártó Péterrel is egyeztetett. Ennek volt folytatása?
 – Márciusi budapesti látogatásomkor már konzultáltunk – Szijjártó Péter akkor még a Miniszterelnökség államtitkára volt. Néhány nappal ezelőtt szintén találkoztunk Bécsben egy rövid eszmecserére.
 
– Június 19-én élesen kritizálta az elnökválasztásra készülő Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök bécsi kampánylátogatását, mert az ön szerint veszélyeztette az ausztriai török közösség egyébként sem zökkenőmentes integrációját. Másnap találkozott vele.
 – Igen nyílt és emocionális megbeszélést folytattunk. Fontos volt számomra, hogy tájékoztassam az ausztriai fellépésével kapcsolatos állásfoglalásunkról.
 
– Egy másik nagy visszhangot kapott látogatásra is sor került nemrég, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök utazott Bécsbe – nem kampány, hanem főleg a Déli Áramlat miatt. Külügyminiszterként józan hangot üt meg az ukrán helyzettel kapcsolatban, nehéz megőriznie a hagyományos osztrák függetlenséget és önállóságot?
– Az objektív és józan látásmód alapvető jelentőséggel bír e konfliktus megoldásában. Ki kell mondani: egy állam területének elcsatolása – jelen esetben a Krím-félszigeté – illegális. Ezért bevezettük az EU orosz állampolgárok és azon cégek ellen irányuló szankcióit, amelyek részesei a Krím területi integritását veszélyeztető magatartásnak. Tartós megoldást csak párbeszéddel érhetünk el. Üdvözöljük Petro Porosenko elnök béketervét, hiszen a célkitűzések között szerepel az amnesztia, a lefegyverzés, az erőszak megszüntetése, továbbá egy messzemenő decentralizáció és Kelet-Ukrajna jogainak bővítése. Ezen felül Porosenko egy gyors alkotmányos reform mellett kötelezte el magát. Ausztria és az Európai Unió támogatja e béketerv gyors és alapos végrehajtását. Reméljük, hogy először is elérjük a kétoldalú fegyverszünetet a következő napokban. Az ENSZ fontos szerepet játszik majd a béketerv és a fegyverszünet megfigyelésével és megvalósításával kapcsolatban.

 – Éppen soproni látogatásának napján szavazták meg az uniós vezetők, hogy Jean-Claude Junckert jelölik az Európai Bizottság élére. Ebben a vitában különböző elvek ütköznek. Ausztriának milyen Európa az érdeke? Milyen választ kell adni arra a kritikára, amelyet a választópolgárok a nagyarányú távolmaradással, illetve az euroszkeptikusok támogatásával fejeztek ki.
 – Az első, európai politikai pártok általi jelöltállítás fontos lépés volt a polgárközeliség irányába. A választási eredmény alapján az Európai Néppárt és jelöltje, Jean-Claude Juncker megbízást kapott a választóktól, amelyet nézetünk szerint tiszteletben kellett tartani. Ausztria ezért támogatta Juncker jelölését. Ami az EU jövőbeli fejlődését illeti, Európa ma nagy kihívások előtt áll. A következő törvénykezési időszakra fontos prioritásokat szabott az Európai Tanács, mint a gazdasági és valutaunió fenntartható biztosítása, a növekedés és foglalkoztatás támogatása, valamint az európai gazdaság versenyképességének biztosítása. Az EU-tagság lehetővé teszi Ausztria számára, hogy egyenrangú félként közreműködjön az európai egyesítési projekt további alakításában. Ezenkívül Ausztria a maga exportorientált gazdasági struktúrájával profitál az EU belső piacából, a kereskedelmi, gazdasági és a fogyasztókra vonatkozó könnyítésekből, valamint a nyugat-balkáni bővítésből, amely elemi érdekünk. Az uniós tagság legtöbb előnye, mint a nyitott határok, a személyek szabad áramlása vagy az európai képzési programok – mint például az Erasmus – mára sokunk számára magától értetődővé vált. Az EU, komplex struktúrái miatt, polgárai számára gyakran nehezen érthető, ezért fontos, hogy nyílt párbeszédet folytassunk, komolyan vegyük az aggodalmakat és félelmeket, s közelebb kerüljünk polgárainkhoz.