Külföld
Se kiköpni, se lenyelni: hazatérő „dzsihadistáink”
Ezernyien már hazatértek, ezernyien akarnak még – az összeomló Iszlám Állam Európából toborzott harcosait visszafogadni, kitagadni és felelősségre vonni egyaránt nehézkes
A szíriai polgárháború kitörése óta ezrével csatlakoztak muszlim gyökerű európaiak Malajziától Nagy-Britanniáig a radikális lázadókhoz, később az Iszlám Államhoz. Most azonban, hogy a terrorkalifátus utolsó négyzetmétereit is lassan felszabadítja valamelyik térségbeli hadsereg, egyre komolyabban kell számolni e dzsihadisták hazaáramlásával. Néhány napja ráadásul Donald Trump amerikai elnök közölte: elvárja európai szövetségeseitől, hogy fogadják vissza és állítsák saját bíróságaik elé a „saját” dzsihadistáikat (akiknek Európába visszaküldése Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az ISIS tudatos stratégiaváltása is lehet, ezért szükséges a határok zárva tartása).
Az európai államok azonban ódzkodnak a visszafogadástól, ráadásul a legtöbbnek semmilyen kiadatási egyezménye nincs Szíriával – fejtette ki lapunknak Csicsmann László, Budapest Corvinus Egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Karának dékánja. Mintegy négy-öt ezer európai lehet érintett, és egy részük egyébként már vissza is tért Európába: közülük négyszáz Nagy-Britanniába, háromszáz Németországba, négyszáz-ötszáz Franciaországba, százhúsz Belgiumba és száz Svédországba – sorolta a Közel-Kelet-specialista. S közülük is alig minden tizediket sikerült elszámoltatni, a többiek valamilyen deradikalizációs programban vesznek részt, vagy titkosszolgálati megfigyelés alatt állnak; de a felelősségre vontak esetében is komoly problémát jelent a bűntettek bizonyíthatósága, illetve a gyakori alibi, amivel élnek, miszerint ők csak humanitárius céllal utaztak a térségbe – ismertette a helyzet bonyolultságát Csicsmann, aki emlékeztetett az ezzel szemben fellépő, már a térségbe utazást is börtönnel sújtó brit törvényre.
Ráadásul most derült ki, hogy csaknem ezer, zömmel európai ISIS-tagot a szíriai kurdok tartanak fogva. Őket – ismerve a zsúfolásig telt börtönöket –, várható, hogy néhány hónap után szélnek eresztik – mondta a szakértő.
Nemrég az Interpol vezérigazgatója, Jürgen Stock figyelmeztette a The Guardiannek decemberben adott interjújában Európát a szélnek eresztett dzsihadisták és szimpatizánsaik által létrehozandó „Iszlám Állam 2.0”-ra.
Emellett a hazatérők családjainak sorsa is kérdéses: sokuk megházasodott és gyerekük is született, amíg a konfliktuszónában voltak – mondta Csicsmann, aki szerint a házastársak mellett ötszáz-hatszáz gyerekről is szó lehet. Közülük még többen vannak, akikre semmilyen tényleges terrorcselekményt nem lehet rábizonyítani, de vallják az ISIS ideológiáját, mint például a brit állampolgárságától nemrég megfosztott Shamima Begum.
Márpedig a kapcsolati háló és az ideológia megvan, így nem lehet kizárni a visszatérők miatt megnövekedő terrorfenyegetettség problémáját, ugyanakkor a tömeges, európai bebörtönzésük sem megoldás, mert akkor ott további rabokat radikalizálhatnak – vélte Csicsmann László.
Az európai államok azonban ódzkodnak a visszafogadástól, ráadásul a legtöbbnek semmilyen kiadatási egyezménye nincs Szíriával – fejtette ki lapunknak Csicsmann László, Budapest Corvinus Egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Karának dékánja. Mintegy négy-öt ezer európai lehet érintett, és egy részük egyébként már vissza is tért Európába: közülük négyszáz Nagy-Britanniába, háromszáz Németországba, négyszáz-ötszáz Franciaországba, százhúsz Belgiumba és száz Svédországba – sorolta a Közel-Kelet-specialista. S közülük is alig minden tizediket sikerült elszámoltatni, a többiek valamilyen deradikalizációs programban vesznek részt, vagy titkosszolgálati megfigyelés alatt állnak; de a felelősségre vontak esetében is komoly problémát jelent a bűntettek bizonyíthatósága, illetve a gyakori alibi, amivel élnek, miszerint ők csak humanitárius céllal utaztak a térségbe – ismertette a helyzet bonyolultságát Csicsmann, aki emlékeztetett az ezzel szemben fellépő, már a térségbe utazást is börtönnel sújtó brit törvényre.
Ráadásul most derült ki, hogy csaknem ezer, zömmel európai ISIS-tagot a szíriai kurdok tartanak fogva. Őket – ismerve a zsúfolásig telt börtönöket –, várható, hogy néhány hónap után szélnek eresztik – mondta a szakértő.
Nemrég az Interpol vezérigazgatója, Jürgen Stock figyelmeztette a The Guardiannek decemberben adott interjújában Európát a szélnek eresztett dzsihadisták és szimpatizánsaik által létrehozandó „Iszlám Állam 2.0”-ra.
Emellett a hazatérők családjainak sorsa is kérdéses: sokuk megházasodott és gyerekük is született, amíg a konfliktuszónában voltak – mondta Csicsmann, aki szerint a házastársak mellett ötszáz-hatszáz gyerekről is szó lehet. Közülük még többen vannak, akikre semmilyen tényleges terrorcselekményt nem lehet rábizonyítani, de vallják az ISIS ideológiáját, mint például a brit állampolgárságától nemrég megfosztott Shamima Begum.
Márpedig a kapcsolati háló és az ideológia megvan, így nem lehet kizárni a visszatérők miatt megnövekedő terrorfenyegetettség problémáját, ugyanakkor a tömeges, európai bebörtönzésük sem megoldás, mert akkor ott további rabokat radikalizálhatnak – vélte Csicsmann László.