Külföld
Saját szavazói szerint sem beszél őszintén Merkel a migrációról
„Agresszívan és frusztráltan” viselkedő, visszatoloncolt marokkói bevándorlók terhelik le a felső-ausztriai hatóságokat
A Németországban a szociáldemokratákkal koalícióban kormányzó CDU (Kereszténydemokrata Unió) szavazói elégedetlenek a legnagyobb arányban pártjuk őszinteségével a menekültpolitikában az SWR regionális közszolgálati műsorszolgáltató társaság megbízásából készült közvélemény-kutatás szerint. Angela Merkel kancellár pártja támogatóinak negyven százaléka gondolja úgy, hogy a CDU nem beszél nyíltan a menekültválságból adódó gondokról. Ezzel szemben a szociáldemokraták (SPD) szavazóinak csak 26 százaléka gondolkodik így a pártjáról, az ellenzéki Zöldeknél ez az arány 16 százalék, a Baloldalnál pedig tíz. Beszédes, hogy a harmadik erővé emelkedő bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) támogatói közül mindössze egy százalék tartja nem eléggé szókimondónak Frauke Petry pártját. Az Infratest Dimap kutatóintézet szerint nem meglepő az eredmény a CDU-t illetően, hiszen a válság gyors megoldására nincs kilátás, a kancellár stratégiáját pedig a párton belül is sokan vitatják, és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) felől „hónapok óta erős ellenszél fúj”.
A problémák közé tartozik az is, hogy a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) adatai szerint Németországban csaknem ötezer, felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermek-, vagy fiatalkorú menedékkérőt tartanak nyilván eltűntként. A BKA szóvivője szerint ez csak „pillanatfelvétel”, mivel a gyerekek, fiatalok gyakran hamar előkerülnek, és az is előfordul, hogy egy-egy felnőtt kísérő nélküli fiatal azért kerül papíron az eltűntek közé, mert több ellátó intézményben regisztrálták. Az európai rendőri együttműködési szervezetnek (Europol) a napokban megjelent becslése szerint az Európai Unió egészét tekintve legkevesebb 10 ezer, felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermek-, vagy fiatalkorú menedékkérő tűnt el tavaly.
Eközben az osztrák közszolgálati rádió arról számolt be, hogy a Németországból Ausztriába visszatoloncolt marokkói menekültek kihágásai okoznak nyugtalanságot Salzburgban és Linzben, a hatóságok nagyobb rendőri jelenléttel igyekeznek kezelni a helyzetet. A lakosság aggódik, mivel előfordult, hogy a visszaküldött menekültek a két város pályaudvarán verekedtek vagy „mértéktelenül” alkoholt fogyasztottak. „Túl nagy elvárásokkal érkeztek és most igencsak frusztráltak, mivel Németország nem engedi be őket” – mondták rendőrségi forrásokra hivatkozva. David Furtner felső-ausztriai rendőrségi szóvivő elmondása szerint a linzi pályaudvaron szexuális támadások ugyan nem történtek, azonban csaknem negyven, Németországból visszautasított marokkói férfi „kétségkívül frusztráltan és agresszívan” viselkedett. A rádió arról számolt be, hogy tavaly alig valakit toloncoltak vissza Marokkóba, mivel az ország nehezen akar visszafogadni embereket.
Kitalálta a szélsőjobboldali támadást a svéd sajtó
Múlt pénteken bejárta a hír a nemzetközi médiát, hogy Stockholm belvárosában szélsőjobboldali csoportok migránsokra támadtak, a NewObserverOnline hírportál svéd forrásokban bővelkedő összeállítása alapján azonban a szalagcímek nem fedik a valóságot. A támadásokról szóló híradások mind a baloldali Aftonbladet napilaptól származnak, a rendőrségi jelentések azonban csak arról szólnak, hogy bevándorlásellenes szórólapokat osztogattak a központi pályaudvaron, és letartóztattak egy férfit, aki megütött egy rendőrt. A stockholmi rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint nem tud arról, hogy bárki járókelőkre vagy a pályaudvaron tábort vert észak-afrikai utcagyerekekre és bevándorló fiatalokra – akik lopásból és rablásból tartják fent magukat – támadt volna. Az Aftonbladet bizonyítékként tálalt rossz minőségű, mobiltelefonos felvételén is csak az látszik, hogy a rendőrök a szórólapozókat kergetik a pályaudvaron. A portál szerint nem elég, hogy az Aftonbladet gyakorlatilag kitalálta a támadást, de a brit Evening Standard még hamis idézeteket is adott az egyik rendőrségi szóvivő szájába, miszerint a szórólapozók a migráns fiatalokat készültek megtámadni.
Röviden. „Szerbia nem lesz migránsparkoló”
- Példaértékű a macedón hatóságok migránsválság idején végzett munkája, mert azt a feladatot, amelyet Görögország nem végzett el az utóbbi évben, Macedónia saját, szerény eszközeivel próbálta megoldani – nyilatkozta tegnap az MTI-nek a Koszovóban tartott Germia Hilli-i konferenciáról Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Hozzátette, a nyugat-balkáni országok a közelmúlt háborúi miatt különös érzékenységgel figyelik, hogy Európa hogyan kezeli a migránsválságot, és egységes uniós fellépést várnak.
- Macedónia, valamint a nyugat-balkáni útvonalon fekvő többi ország ezentúl nem engedi be azokat a migránsokat, akiknek nincsenek személyi okmányaik, illetve hamis dokumentumokkal utaznak, függetlenül attól, hogy melyik országból származnak - ebben állapodtak meg Macedónia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria rendőrségeinek vezetői szerdán Szkopjéban. A szlovén-horvát határról visszafordítottaknak egy hónapjuk van arra, hogy elhagyják Horvátországot, közülük többen azonban tegnap a zágrábi vasútállomáson bukkantak fel. Eközben feloldották a Görögországból érkező menekültek Macedóniába történő belépésének korlátozását miután véget ért a forgalmat akadályozó macedóniai taxisok ötnapos tüntetése.
- Szerbia nem tud és nem is fog több százezer migránst befogadni, nem lesz a migránsok „parkolóhelye” – nyomatékosította szerdán Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök. Vucic arra a híresztelésre, miszerint a Szíriáról és a migránsválságról szóló, csütörtökön kezdődő londoni nemzetközi konferencián arról is szó lesz, hogy az Európai Unió pénzügyi támogatást adna Szerbiának a migránsok egy részének elszállásolására. A szerb kormányfő hozzátette, Szerbia kész arra, hogy egy bizonyos számú migránst befogadjon, és részt vállaljon az európai kvótarendszerből, habár erre semmi sem kötelezi, hiszen nem tagja az Európai Uniónak.
- Gjorge Ivanov macedón államfő és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök is részt vesz a visegrádi négyek (V4) kormányfőinek rendkívüli találkozóján február 15-én Prágában – közölte Martin Ayrer, a cseh kormány szóvivője szerdán Prágában. „Fontosnak tartom, hogy ezen országok képviselői is részt vegyenek a V4-ek közös vitájában a határőrizet megerősítéséről az illegális migrációval összefüggésben – idézte Bohuslav Sobotka cseh kormányfő kijelentését a szóvivő. A négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - vezetői várhatóan megvitatják a schengeni határok védelmének megerősítésével kapcsolatos kérdéseket, illetve tárgyalnak egy tartalék védővonal kialakításának a lehetőségéről Bulgária és Macedónia déli határain. A csúcstalálkozón megemlékeznek a visegrádi csoport megalakulásának 25. évfordulójáról is.