Külföld
„Rugalmasabb uniót szeretnénk”
Megvitatásra alkalmas változtatásokat javasolt David Cameron brit kormányfő – közölte Orbán Viktor a megbeszélésük után
A rigai keleti partnerségi csúcstalálkozó Orbán Viktor kormányfő tájékoztatása alapján nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket a partnerországok, különösen Grúzia és Ukrajna fűztek hozzá. A miniszterelnök az M1-nek beszélt arról, hogy hazánk két javaslatot tett a tanácskozáson, az egyik az ukránok és grúzok vízummentes beutazása volt az Európai Unióba. A magyar álláspont szerint Ukrajnának azonnal meg kellene adni a vízummentességet. Ezt a többség ellenezte, Angela Merkel német kancellár pedig jelezte, hogy a kérdés az év végéig megoldódhat. Orbán szerint viszont ezt most kellett volna megoldani, ehelyett a távoli jövőbe tolódott. A másik magyar javaslat arra vonatkozott, hogy Azerbajdzsánt a többi keleti partnerségbe bekapcsolódott országtól külön kellene kezelni, hogy minél hamarabb létrejöhessen egy stratégiai megállapodás a gyors energetikai együttműködés érdekében. Orbán Viktor kulcsországnak nevezte Azerbajdzsánt, mert Oroszországon kívüli területekről Európába gázt belátható időn belül csak innen lehetne szállítani. Minden eszközt meg kell ragadni, hogy az unió leküzdje problémáit, a lassú gazdasági növekedést és a romló versenyképességet – fogalmazott a kormányfő, aki szerint a keleti partnerség erre jó eszköz, de „talán kicsit bátrabbak is lehettünk volna a mai napon, én fél szívvel mondom azt, hogy sikeres volt a mai megbeszélés”.
„Ma komolyan el fogom kezdeni a megbeszéléseket a vezetőtársaimmal az EU reformjáról és az Egyesült Királysághoz fűződő kapcsolatok újratárgyalásáról” – ezzel a célkitűzéssel érkezett a lett fővárosba David Cameron. A brit miniszterelnök kétoldalú találkozót kezdeményezett Orbán Viktorral, a tárgyalásról a magyar kormányfő úgy számolt be: megvitatásra alkalmas változtatásokat javasolnak a britek az Európai Unióban. Ezek közé sorolta a jóléti rendszerrel való visszaélés, a migráció megfékezése vagy a túlszabályozottság kérdéseit. „Rugalmasabb uniót szeretnének” – fogalmazott.
A The Times tegnap arról írt, hogy Cameron jövő héten villámkörutat tervez több uniós tagállamba. A brit lap értesülése szerint Francois Hollande francia államfő már meghívta Párizsba a brit kormányfőt, aki ellátogatna Berlinbe is, s útja „valószínűleg érinti” majd Magyarországot, Hollandiát és Rómát is. A VS.hu délután arról írt, hogy tudomásuk szerint Cameron nem jön Budapestre, ugyanis már a rigai tárgyaláson sikerült minden kérdést tisztáznia Orbán Viktorral.
Cameron tegnap újságíróknak arról beszélt, hogy nem elsősorban az unión belüli szabad munkavállalással van a probléma, hiszen ezzel a lehetőséggel nagyon sok brit állampolgár is él, hanem azzal a hatással, amelyet a munkaerő-áramlás a fogadó országok szociális ellátórendszereire gyakorol. A kormányfő felidézte, hogy tavaly csaknem kilencvenezren érkeztek a szigetországba úgy, hogy nem volt állásuk, de már érkezésükkor hozzáfértek a „nagyon nagyvonalú” brit ellátórendszerhez. A migrációnak már a puszta mérete is sokkal nagyobb a szabad munkaerőmozgás elvének kimunkálói által szándékoltnál – figyelmeztetett Cameron.
A találkozó alkalmával Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke meglehetősen kötetlennek és lazának bizonyult. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök zakójához próbálta a nyakkendőjét, miután az athéni politikus eme kiegészítő nélkül érkezett, Orbán Viktorral pedig annak ellenére fogott régi barátokhoz méltóan kezet, hogy a magyar miniszterelnököt simán úgy köszöntötte: „Helló, diktátor!” Az újságírók által elkapott mondat bejárta a világsajtót, Orbán válaszát azonban már nem hallották. A kormányfő sajtófőnöke, Havasi Bertalan a 444.hu kérdésére elmondta, a miniszterelnök – a Juncker által korábban vezetett Luxemburg államformájára utalva – úgy válaszolt: „Helló, nagyherceg!”. Hajdú Márton, a brüsszeli magyar állandó képviselet volt szóvivője a Twitteren elárulta: ez egy régi tréfa a két politikus között.
A hitelezőkkel kell megegyezni
Angela Merkel: Még sok feladata van Athénnak
Nagyon, nagyon intenzív munkára van szükség Görögország és a nemzetközi hitelezői között folyó tárgyalásokon ahhoz, hogy minden fél számára elfogadható megoldást találjanak a görög pénzügyi problémákra – jelentette ki a német kancellár pénteken az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozójának megnyitása előtti sajtótájékoztatón.
Angela Merkel a találkozó előtti estén Francois Hollande francia elnökkel együtt megbeszélést tartott Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel, amelyről úgy nyilatkozott: nagyon baráti és konstruktív jellegű volt, de világos, hogy Görögországnak folytatnia kell az egyeztetéseket az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal – jelentette ki Merkel. Angela Merkel hozzátette: a találkozón felajánlották a görög miniszterelnöknek, hogy szükség esetén Németország és Franciaország kész segíteni, ha vannak megvitatandó kérdések. Ám Görögországnak a nemzetközi hitelezőkkel kell dűlőre jutnia, és ehhez nagyon, nagyon intenzíven kell dolgozni – figyelmeztetett a német kancellár.
Folytatódik a keleti partnerség
Zárónyilatkozattal fejeződött be a csúcstalálkozó
Dacára annak, hogy kulcsfontosságú témákban nem volt egyetértés a rigai csúcstalálkozón, a keleti partnerség folytatásáról szóló zárónyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió és a programban részt vevő hat kelet-európai állam vezetői pénteken. A programban szereplő államok közül az Európa-barát Ukrajna, Grúzia és Moldova szorosabbra fűzné együttműködését Brüsszellel, az emberi jogok megsértése miatt az EU által sokat bírált Azerbajdzsán semleges álláspontot, Örményország és Fehéroroszország pedig inkább oroszbarát politikai irányvonalat képviselt Rigában. A zárónyilatkozatban a Krím félsziget tavaly márciusi Oroszországhoz csatolásával kapcsolatban a felek leszögezték, hogy meg kell védeni minden egyes ország területi egységét. A végül elfogadott bekezdéssel mind Ukrajna, mind Örményország elégedett volt. Az orosz külügyminisztérium pénteki közleménye szerint ugyanakkor a keleti partnerségi csúcstalálkozó résztvevői elmulasztották az újabb lehetőséget Európa mélyülő megosztottságának megakadályozására. A keleti partnerségi program „átideologizált geopolitikai projekt” maradt.