Román kormányválság, magyarellenes fordulat

A nacionalista felhangoktól hangos kirohanások a PSD–ALDEkoalíciót a román nemzeti érdekek feladásával, az RMDSZ-t pedig erőszakossággal és zsarolással vádolják. A hatalmas felháborodás egyik oka, hogy az egyik tervezet március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánítaná a romániai magyarok számára, ez ellen egyébként Traian Basescu volt államfő is útszéli modorú magyarellenes szólamokat írt ki Facebook-oldalára.

Mindennek eredményeképpen levették a parlamenti napirendről a magyar párt törvénytervezeteit, többek közt a tucatnyi éve halogatott kisebbségi törvényt is. Holott a kétségbeesetten kapálózó, már csupán egyetlen miniszterére támaszkodó Grindeanu elleni bizalmatlansági indítványhoz a PSD–ALDE-frakciónak igen törékeny, 11 fős többsége van, ehhez pedig kifejezetten jól jönne a 30 RMDSZ-es honatya szavazata. Azonban a nacionalista retorika elidegenítette az RMDSZ-t is, a pártelnök, Kelemen Hunor úgy nyilatkozott: felháborító a nacionalista ostobaság, de nem tesznek le követeléseikről, s arról sem, hogy a magyar közösség javára fordítsák a kormányválságot.

Lemondással tett keresztbe

Bár sokan példátlannak gondolják a romániai helyzetet, számos tekintetben hasonló kutyaszorítóba került 2004-ben Medgyessy Péter magyar miniszterelnök is, aki ellen saját kormánya akart konstruktív bizalmatlansági indítványt beterjeszteni. Medgyessy végül – elmondása szerint „mérlegelve a politikusok nyomását és az egyszerű emberek véleménynyilvánítását”, valamint azért, hogy „ne a puccsisták diktáljanak” – megelőzte őket, és augusztus 25-én bejelentette lemondását. Ezzel nehéz helyzetbe hozta a szocialistákat, akik hiába győzködték, hogy várja meg a bizalmatlansági indítványt. Így ahelyett, hogy az államfő jelölhetett volna új kormányfőt, hosszas jogi procedúra következett, s Gyurcsány Ferenc csak egy hónappal később tudott kormányt alakítani.