Külföld
Román diplomáciai trükk az ünnepen
Okkal ütött meg békülékeny hangot Bukarest március 15-én – Kolozsvárott erdélyi zászló miatt bírságolták a megemlékezőket
Külön körlevélben kérte a bukaresti külügy külföldi delegáltjait arra, hogy vegyenek részt a március 15-i magyar nemzeti ünnep fogadásain. Bukarest azzal, hogy az egyébként normális diplomáciai gyakorlatba tartozó gesztust a sajtóban jelenti be, visszautal arra, hogy december 1-jén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megtiltotta a magyar diplomaták részvételét a román nemzeti ünnepi rendezvényeken – mutatott rá Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Gyulafehérváron 1918. december 1-jén kiáltották ki az erdélyi románok a terület egyesülését Romániával, s így elszakadását hazánktól; ugyanakkor az nyilván felfoghatatlan külföldön, hogy az egyik nemzeti ünnep közvetlenül sérti a másik felet, a másik pedig nem – mondta Illyés. Hozzátette: a román külpolitika ezzel azt kommunikálhatja, hogy Bukarest mindig a megegyezést keresi, Budapest viszont feszültséget szít.
A román miniszterelnök köszöntőben tisztelgett az évfordulón. Sorin Grindeanu közölte, ha a magyarok és a románok tisztelik egymást, valósággá válhatnak ’48 eszméi: a béke, a szabadság és az egyetértés. A forradalmi 12 pont mintájára hozta nyilvánosságra követeléseit az RMDSZ, új alkotmányt, a magyar államnyelvként való elismerését és március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítását követelve – ez utóbbiról törvénytervezetet is beterjesztettek. Az erdélyi vagy székely autonómia az idén nem szerepelt külön pontként – szakértők szerint ezt egyébként is csak szimbólumként szeretik zászlóra tűzni az erdélyi pártok, de itt már ez a gesztus is elmaradt. Kelemen Hunor pártelnök Nagyszalontán arról beszélt, hogy a szabadság kertjét folyton gondozni és védeni kell.
A kolozsvári RMDSZ-es megemlékezésen atrocitás is történt: az erdélyi zászlót lobogtató Erdélyi Magyar Néppárt helyi elnökét, Fancsali Ernőt és társait a csendőrség kiemelte a tömegből. Fancsali lapunknak elmondta, bár a magyar és székely lobogót vivőket nem bántották, ő 500 lejes büntetést kapott, miután egyórás huzavona után sem volt hajlandó összetekerni a zászlót. Az intézkedés kapcsán a karhatalom a szervezőkre, ők meg a csendőrökre mutogattak; a politikus fellebbez az ügyben. Kolozsvárott egyébként Emil Boc polgármester kapcsán a többnyelvűségért küzdő Musaj-Muszáj mozgalom közölte, nem fogják megtapsolni a felszólalását az általa elszabotált kétnyelvű táblák miatt. Az RMDSZ nem ért egyet a tiltakozással.
A szomszédos országokban még kedden emlékeztek meg magyar politikusok részvételével. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára Marosvásárhelyen arról beszélt, a magyarságot nem lehet beolvasztani, de készen áll az együttműködésre. Biró Zsolt, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke hozzátette: a magyarok ma is másodrangú állampolgárok Romániában. Bécsben Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya mondta el, hazánk Ausztriával közösen alkotott maradandót. Beregszászban Magyar Levente államtitkár közölte, Budapest a Kijev iránti barátság és feltétlen elköteleződés mellett a kárpátaljai magyarokat sújtó minden korlátozás ellen fellép. Ugyanitt Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke érthetetlennek nevezte a magyarság jogait szűkítő ukrán intézkedéseket. A nemzet ünnepe minden magyaré, éljen az anyaországban, az elszakított területeken vagy a diaszpórában: ők is részei a nemzetnek – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a szlovéniai Lendván.
A marosvásárhelyi fekete március
Az erősödő román nacionalizmus ellen 1990 elején több tüntetést is tartottak Erdélyben. Marosvásárhelyen a magyarok március 15-i, néma és méltóságteljes megemlékezését követő napon román tüntetők leverték egy patika kétnyelvű feliratát, és letépték a magyar nyelvű plakátokat. A románok között a Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet aktivistái elterjesztették, hogy a városban románokat bántalmaznak, és feltüzelték a környező falvak lakosságát, akik a városba vonultak. Többnapos összecsapások kezdődtek, amit a román katonák tétlenül néztek, amíg a magyarok voltak kevesebben. Március 20-án este a magyarok segítségére megérkeztek a környék magyar nyelvű cigányai és falusi székelyek, és ez eldöntötte a „csatát”. Az események után több mint negyven embert ítéltek el, de csak két román volt köztük.
Az idei március 15-i beszédében Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke megígérte, levélben kéri majd a főügyészt, hogy indítsák újra a fekete március eseményeinek kivizsgálását.
(UT)