Rohingják: cseberből vederbe

Döntött Mianmar és Banglades a rohingja menekültekről csütörtökön: Mianmar külügyminisztériuma közölte, Mianmar tárt karokkal várja vissza azt a több mint hatszázezer rohingját, aki a hadsereg augusztus óta tartó tisztogatásai miatt menekültek át a bangladesi határon. A visszatérés határidejéről azonban még nem állapodtak meg.

Minderre azután került sor, hogy Washington bejelentette, felfüggeszti kormányzati tisztségviselői beutazását a tisztogatások által érintett Arakán tartomány egyes részeibe. Optimizmusra azonban semmi ok Háda Béla szerint. A térséget jól ismerő biztonságpolitikai szakértő lapunknak elmondta: bár hasznos lehetett az amerikai ráhatás – még, ha Washington sokáig vonakodott is, hiszen az általa támogatott Aung Szan Szú Csí hatalomra kerülését és a polgári átalakulás csíráit, egyúttal a Kínától való eltávolodást Washington nettó nyereségként könyvelte el – ugyanakkor akire hatni tudtak, Szú Csí mozgástere igencsak behatárolt. A tisztogatásokat elkövető hadsereg igényei szerint megfogalmazott mianmari alkotmány jóformán semmi beleszólást nem enged a kabinetnek belbiztonsági kérdésekbe, márpedig amikor az évtizedes elnyomás és kisemmizettség ellen a rohingják a felekezeti ellenállás eszközéhez nyúltak, a hadsereg kivette az ügyet a kormányzat kezéből, és véres leszámolást indított az 1,3 milliós, muzulmán vallású kisebbség ellen, a gyűlöletre buzdított buddhista lakosság legalábbis passzív támogatása mellett.

A mianmari közeg alapvetően rohingjaellenes, a kisebbségnek nincsenek barátai az egykori Burma területén: még a polgárias Szú Csí-féle Nemzeti Liga szavazói és kulcsemberei is osztoznak a buddhista civilizáció felsőbbrendűségének tudatában, s a mianmari nemzetépítés képébe sem férnek bele a rohingják, akiket évtizedeken át tartó kirekesztéssel a társadalom perifériájára szorított a most ellenzékben is igen erős egykori katonakormányzat.

Emellett, mint Háda rámutatott, a rohingják kevéske vagyonát is megsemmisítették a katonák, házaikat, földjeiket felperzselték. Így még ha a hadsereg be is fejezi a gyilkosságokkal és tömeges erőszakkal járó tisztogatást, s az adminisztratív akadályok el is hárulnak a rohingják elől, akkor sincs hova és nincs miért visszatérniük – foglalta össze a szakértő. Egyik menekülttáborból a másikba, cseberből vederbe kerülnének, Bangladesben pedig – bár az állam nem szívesen fogadná be őket – mégis számíthatnak a muszlim társadalom szolidaritására. Így nem valószínű, hogy valóban hazavágynának – foglalta össze.