Rengeteg palesztin halt meg a Gázai összecsapásokban

Lelőttek egy palesztint izraeli katonák a Gázai övezet határánál
Lelőttek egy palesztint izraeli katonák a Gázai övezet határának közelében - jelentette be kedden Asraf al-Kidra, a Gázai övezet egészségügyi minisztériumának szóvivője. Kedden ismét palesztinok tüntettek a határnál, miután eltemették az előző napi összecsapások 60 palesztin halálos áldozatát.
Az izraeli hadsereg jelentése szerint mintegy 400 palesztin gyűlt össze a Gázai övezet határának hét részén. Ciszjordániában is tartottak tiltakozó akciókat, körülbelül 1300 palesztin összecsapott a biztonsági erőkkel is.
A Gázai övezetben hétfőn egyes források szerint 35 ezren, más források szerint több mint 40 ezren tüntettek az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése ellen, a képviselet felavatását Izrael Állam megalapításának 70. évfordulójára időzítettek. A palesztinok "nakbának", magyarul "katasztrófának" nevezik e napot.
A nagykövetség áthelyezése ellen tiltakozó és a nakbára emlékező palesztinok közül az izraeli biztonsági erők a jelentések szerint mintegy 60 embert agyonlőttek és legalább 2700-at megsebesítettek.
Az izraeli hadsereg keddi közleményében azt állította, hogy a 60 agyonlőtt palesztin közül "legalább 24 dokumentáltan terrorista hátterű". "A többség a Hamász terrorszervezet aktív tagja, némelyikük az Iszlám Dzsihád aktív tagja volt" - írták a közleményben.
A hétfői összecsapásokban elhunyt palesztin tüntetőket kedden eltemették. A szertartáson gázaiak ezrei vettek részt. Kedden mind a Gázai övezetben, mind Ciszjordániában zárva tartottak az üzletek, az iskolák, az egyetemek és egyéb intézmények a nakbára és az előző nap megölt palesztinokra való megemlékezés jegyében.

A fegyveres erőszak, amelyet az izraeli hadsereg alkalmazott az Egyesült Államok nagykövetségének hétfői Jeruzsálembe költöztetése kapcsán hevessé vált palesztin tiltakozások résztvevőivel szemben, számos ország tiltakozását kiváltotta.

A minisztérium kedd reggel közölte még, hogy meghalt egy nyolchónapos palesztin csecsemő, mert könnygázt lélegzett be az előző napi összecsapások idején. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a csecsemő miért került ennyire közel az összecsapásokhoz, hogy könnygázt lélegezhetett be.

Emmanuel Macron francia elnök az éjjel nyilatkozatban ítélte el az izraeli hadsereg által a Gázai övezeti tiltakozókkal szemben alkalmazott fegyveres erőszakot, sajnálatát fejezte ki a palesztin áldozatok nagy száma miatt, és megerősítette az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történő áthelyezését ellenző álláspontját. Macron hangsúlyozta a palesztinok békéhez és biztonsághoz való jogát, miközben Izrael biztonságának védelme mellett is kiállt, és kijelentette, hogy országa továbbra is az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása mellett kardoskodik. Hivatalának közlése szerint Macron hétfőn Abdalláh jordániai királlyal és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is tárgyalt, és azt tervezi, hogy kedden Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytat megbeszéléseket.

A washingtoni Fehér Ház ezzel szemben a történtekért kizárólag a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász mozgalomra hárította a felelősséget, támogatásáról biztosítva ezzel Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, aki az ország határainak védelmében alkalmazott önvédelemnek minősítette az izraeli hadsereg fellépését.

Diplomáciai források szerint az Egyesült Államok hétfőn az ENSZ-ben megakadályozta, hogy a Biztonsági Tanács független vizsgálatot rendeljen el a Gázai övezeti fejlemények ügyében. Egyértelműen Izrael pártját fogva, Washington egy hét alatt már másodszor távolodott el európai szövetségeseitől, miután múlt hét kedden bejelentette, hogy Párizs, Berlin és London ellenkezése dacára kilép az Iránnal 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásból.

Nem volt jogos, hogy Izrael palesztin tüntetőkre lőtt hétfőn - így ítélte meg a történteket az ENSZ emberi Jogi Hivatala kedden közzétett nyilatkozatában. Németország és Nagy-Britannia független vizsgálatot követel.

Rupert Colville ENSZ-szóvivő kifejtette, hogy életet kioltó fegyvereket csakis emberölés vagy súlyos sérülés megelőzése végett megengedett használni, márpedig az, hogy a palesztin tüntetők megpróbáltak átjutni az övezet határán lévő kerítésen, vagy abban kárt tenni, nem elegendő alap éles lőszer használatára ellenük. A szóvivő hozzátette, hogy a kövek és a lángoló benzines palackok hajigálása miatt sem kerültek életveszélybe izraeli katonák, mivel jól védett állasaikba húzódhattak.

Németország kormánya azt javasolta kedden, hogy független vizsgálat derítse ki, mi történt pontosan a hétfői vérontáskor, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a Hamász radikális palesztin szervezetet terheli a felelősség, mivel visszaélt a tüntetés jogával és erőszakot szít. Mindezt Angela Merkel kancellár szóvivője osztotta meg Berlinben újságírókkal.

A brit kormány is vizsgálatot szorgalmaz, és higgadtságra int. "Felszólítjuk mindkét felet, hogy tartózkodjon bármiféle további erőszaktól. A palesztinoknak joguk van tüntetni, de csakis békésen. Aggódunk, hogy szélsőséges elemek saját céljaik végett megpróbálják a békés tüntetéseket erőszakossá szítani. Izraelnek joga van megvédeni határait, de az éles lőszer használata felettébb aggályos" - mondta újságíróknak Theresa May miniszterelnök szóvivője Londonban. 

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szintén élesen bírálta Izraelt a tüntetőkkel szembeni aránytalan erőszak alkalmazása miatt.  Bírálta továbbá az  Egyesült Államok egyoldalú intézkedéseit a Közel-Keleten."Robbanásveszélyes a közel-keleti helyzet,  háború fenyeget" - hangsúlyozta a tárcavezető kedden a francia törvényhozásban mondott beszédében. Hozzáfűzte: Habár Franciaország elkötelezett Izrael biztonsága mellett, de az nem igazolható ilyen fokú erőszakkal.

"Vannak nézeteltéréseink az Egyesült Államokkal" - jelentette ki Le Drian utalva az Egyesült Államok nagykövetségének Jeruzsálembe történt áthelyezésére, valamint az Irán nukleáris programjáról szóló többhatalmi megállapodás felmondására. "Szintén nem értünk egyet a módszerrel. Mivel mindkét esetben az Egyesült Államok, úgy döntött, hogy egyoldalúan cselekszik" - tette hozzá a francia külügyminiszter.

Ausztrália is a Hamászt okolja. Malcolm Turnbull kormányfő kedden egy rádióinterjúban azt mondta: "A Hamász konfrontatív, folyton provokálni akarja az izraeli biztonsági erőket. A határhoz terelik az embereket, olyan helyzetbe hozzák őket, amelyben valószínű, hogy lőni fognak rájuk" - mondta. Turnbull megjegyezte, hogy Ausztrália nem helyezi át izraeli nagykövetségét Jeruzsálembe. Julie Bishop külügyminiszter felszólította Izraelt, hogy csak arányos erőt alkalmazzon az erőszakos palesztinok ellen. 

Az eseményekről még többet itt olvashat!

Törökország hétfőn úgy döntött, hogy konzultációra hazahívja washingtoni és tel-avivi nagykövetét, miután az Egyesült Államok áthelyezte Jeruzsálembe izraeli nagykövetségét, és ezzel összefüggésben a Gázai övezetben sok halottal járó palesztin tömegtüntetések voltak - közölte Bekir Bozdag török kormányszóvivő.

"Az Egyesült Államok újfent magára maradt, és egyben elvesztette közvetítőként játszott szerepét a régió konfliktusainak békés rendezési folyamatában. Törökország washingtoni és tel-avivi nagyköveteit konzultációra hazarendelték" - hangsúlyozta Bozdag az Anadolu állami hírügynökség jelentése szerint. A kormányszóvivő szerint a tragikus fejlemények miatt Törökország péntekre összehívja az 57 muszlim országot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) rendkívüli ülését. Ankara emellett háromnapos gyászt hirdetett a palesztin áldozatok tiszteletére.

Recep Tayyip Erdogan török elnök az NTV hírtelevíziónak nyilatkozva népirtásnak nevezte az izraeli katonák cselekedeteit. "Élesen elítélem ezt a népirtást ... Izrael terrorista állam. Szintén elítéljük azokat, akiket nem érint meg ez a helyzet" - mondta.

A török államfő meggyőződésének adott hangot, hogy "az iszlám világ nem fogja engedni, hogy ez a nap Jeruzsálem elvesztésének napja legyen." "Teljes elszántságunkkal kiállunk palesztin testvéreink mellett" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy tárgyalni fog vezető politikusokkal, köztük Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével és António Guterres ENSZ-főtitkárral.

A nap folyamán Kuvait után a Palesztin Hatóság is az ENSZ Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte. Száeb Erekat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) főtárgyalója szerint az ülés témája a legfrissebb fejlemények megvitatása lenne, egyebek között védelmet kérnének az izraeli megszállás alatt élő palesztin nép számára. Hozzátette: a palesztin területeken épített zsidó települések ügyében a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz terveznek fordulni.

A Dél-afrikai Köztársaság is hazarendelte konzultációra hétfőn izraeli nagykövetét a Gázai övezet határán zajló erőszakos cselekmények miatt. "A dél-afrikai kormány a lehető leghatározottabban elítéli az izraeli fegyveres erők legfrissebb erőszakos agresszióját a Gázai övezet határán. Az áldozatok békés tüntetésen vettek részt az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetségének provokatív felavatásával szemben" - közölte a külügyi tárca. 

A dpa német hírügynökség szerint a dél-afrikai kormány régóta szimpatizál a palesztinok ügyével, és ezért már egy ideje fontolgatja, hogy csökkenti diplomáciai képviseletét Izraelben.

A muzulmán országoknak feltétlenül felül kell vizsgálniuk kapcsolataikat Izraellel - jelentette ki Binali Yildirim török miniszterelnök kedden a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióülésén.

Yildirim kifejtette: Izrael "golyózáport szórt az elnyomott és ártatlan palesztinokra", e kegyetlenkedéssel szemben az iszlám világ nem maradhat csendben, egységet és összetartozást kell sugároznia.

Washington hétfői lépése "olaj a tűzre" a Közel-Kelet békéje szempontjából, "a tegnapi nap pedig úgy vonul be a történelembe, mint amelyen muzulmánok vérét ontották" - fogalmazott a török kormányfő.

Az OIC legutóbbi decemberi rendkívüli ülésén Isztambulban arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy Kelet-Jeruzsálemet ismerje el Palesztina fővárosaként és az egyes országok költöztessék oda helyi külképviseletüket. A palesztin területek közigazgatási központja jelenleg a ciszjordániai Rámalláh. 

Törökország szerint az izraeli-palesztin konfliktusra a megoldás egy olyan független és szuverén palesztin állam kialakítása lenne az 1967-es határok alapján, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem.

Yildirim bejelentette, hogy pénteken "Kiállás az üldöztetés ellen" mottójú tüntetés lesz péntek délután Isztambulban, amelyre minden török állampolgárt várnak.

Törökország és Izrael 2016 nyarán, hat év viszálykodás után békélt meg egymással, s neveztek ki ismét nagyköveteket Tel-Avivba és Ankarába. A két ország viszonya azután romlott meg, hogy 2010 májusában a Mavi Marmara nevű török hajó megpróbált segélyeket eljuttatni a Gázai övezetbe és ráirányítani a média figyelmét a Törökország által ellenzett izraeli blokád hatásaira. A flottillát az izraeli haditengerészet erőszakkal feltartóztatta. Az akcióban tíz, palesztinokat támogató aktivista életét vesztette, és huszonnyolcan megsebesültek.

A legmélyebb aggodalomra ad okot a gázai övezeti helyzet - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Szocsiban újságíróknak.

Emlékeztetett rá, hogy Moszkva kezdettől fogva hangot adott aggodalmának Washington azon lépéseivel kapcsolatban, amelyek a feszültség fokozásához vezethettek a Közel-Keleten. Peszkov elmondta, hogy Moszkva figyelemmel követi a helyzet alakulását, és továbbra is azon az állásponton van, hogy az összes érintett félnek, és főleg a "kvartett" tagjainak - az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, az EU-nak és az ENSZ-nek - tartózkodniuk kell a feszültség növekedéséhez vezető lépésektől.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke Facebook-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe történt áttelepítésével Washington végérvényesen aláaknázta a közel-keleti konfliktusban játszott közvetítő szerepét.

Ugyancsak aggodalmát fejezte ki összetűzések miatt Kína, és önmérsékletre szólítja fel a válságban szembenálló feleket, különösen Izraelt.

Lu Kang kínai külügyi szóvivő keddi pekingi sajtóértekezletén kijelentette: felszólítják a konfliktusban érintett feleket, különösen Izraelt, tanúsítsanak visszafogottságot, hogy elkerüljék a helyzet súlyosbodását. Hozzátette, hogy országa elítéli a civilekkel szemben alkalmazott erőszakot.

Jeruzsálem státuszának kérdése nagyon összetett, és különböző vallási csoportokat érint. Kína mindig is kiállt a békés rendezés, a vitás kérdések párbeszéd útján történő megoldása mellett Izrael és Palesztina között - hangoztatta a szóvivő.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden ül össze, hogy megvitassa a fejleményeket. Az Egyesült Államok hétfőn megakadályozta, hogy a BT független vizsgálatot rendeljen el a történtek kiderítésére.

Elfogadhatatlannak nevezte Didier Reynders belga külügyminiszter kedd délután a gázai erőszakcselekményeket, hangsúlyozva, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezése csak az úgynevezett kétállami megoldással képzelhető el.

Reynders szerint a Gázai övezetet irányító Hamász szélsőséges iszlamista szervezet kereste a provokáció lehetőségét, amikor teljesen felelőtlenül tüntetésre szólította fel a palesztinokat az amerikai nagykövetség jeruzsálemi megnyitása miatt. Hozzátette, az izraeli válaszlépések mindemellett teljességgel aránytalanok voltak.

A tárcavezető úgy vélekedett, hogy mielőbb nemzetközi vizsgálatot kellene indítani a történtek pontos felderítésére. Emellett emlékeztetett rá, hogy Belgium határozottan ellenezte az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének áthelyezését Tel-Avivból Jeruzsálembe.  "Donald Trump elnök döntése feszültséget szított" - mondta a Le Soir című belga újságnak.

Végezetül kiemelte: az Európai Uniónak egységes álláspontot kellene képviselnie az ügyben, és támogatnia kell a felek közötti béketárgyalások felújítását.

Simona Frankel, Izrael belgiumi nagykövete ezzel szemben azt hangoztatta a lapnak adott interjújában, hogy a történtekért kizárólag a "Gázában élő palesztinokat túszul ejtő" Hamász a felelős, amelynek vezetői úgy döntöttek, hogy "feláldozzák fivéreiket és nővéreiket egy, a televíziókban közvetített háborúért". Hangsúlyozta, nagyon sajnál minden áldozatot, még akkor is, ha "terroristák", mint a hétfői gázai összecsapások több mint ötven halottja, akik megpróbáltak a kerítést áttörve bejutni Izrael területére. "Meg akarjuk védeni az országunkat. Inkább a bírálatokat választjuk a későbbi részvétnyilvánítások helyett" - fogalmazott.

A palesztin áldozatokra vonatkozó kijelentése miatt a belga külügyminisztérium délután bekérette az izraeli nagykövetet. "Sok mindent végig tudunk hallgatni, de vannak bizonyos határok" - mondta a belga diplomácia vezetője.